Lesújtó jelentést tett közzé az Európai Számvevőszék (ECA) a foglalkoztatói nyugdíjrendszerek és a páneurópai nyugdíjtermékek helyzetéről. A szervezet megállapítja, hogy az ilyen típusú megtakarítások elterjesztésére irányuló uniós erőfeszítések nem jártak sikerrel, és a legtöbb országban ezeknek a kiegészítő nyugdíjpilléreknek nincs számottevő szerepük. A számok azt mutatják, hogy a részvétel meglehetősen alacsony, és a befektetési hozamok is elmaradnak a kívánatos szinttől. Magyarország szénája különösen rosszul áll, hazánkban ezek a nyugdíjprogramok nem is elérhetők. Az ECA szerint a növekvő demográfiai és államháztartási kihívások közepette kulcsfontosságú a nem állami finanszírozású nyugdíjpillérek megerősítése, ennek érdekében a jelentés most konkrét javaslatokat fogalmazott meg a döntéshozók felé.
Idén május 20-ig, kedd éjfélig kell benyújtani a személyi jövedelemadó-bevallásokat, ugyanez a határidő érvényes az öngondoskodási szerződésekre járó állami támogatás igénylésére is. Legfeljebb 280 ezer forint adójóváírás kapható, a maximális összeg eléréséhez legalább két öngondoskodási szerződéssel kell rendelkezni. Évente mintegy egymillió ember igényelhetné az összesen akár 90 milliárd forintra tehető állami támogatást, mégis sok megtakarító veszni hagyja az ingyenpénzt.
Minden idők egyik legturbulensebb negyedévén van túl a magyar megtakarítási piac, hiszen mintegy 1700 milliárd forintnyi kamatot és lejáró tőkét fizettek ki a lakossági állampapírok az év első három hónapjában, amire még nem volt példa. A nagy kérdés az volt, mely megtakarítási szegmensek profitálnak ebből, és az MNB hétfőn közzétett számai lényegében megadják az „előzetes” (a március végi állapotot tükröző) választ: miközben az állampapírpiacon maradt a kifizetések csaknem kétharmada, minden korábbinál több lakossági tőkét vontak be a befektetési alapok, és szépen híztak a folyószámlabetétek is, de teljesítményük önmagukhoz képest nem volt kiugró. Historikusan az életbiztosítások értékesítése volt a leglátványosabb, esetükben ugyanis meglepően nagy tőkebeáramlás történt.
Töretlen a nyugdíj- és egészségpénztárakba áramló tagi és munkáltatói befizetések növekedése – írja az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége. Az ÖPOSZ adatai szerint 2025 első negyedévében a pénztárak taglétszám-növekedése is folytatódott. A nyugdíjpénztárak vagyongyarapodását ugyanakkor visszafogták a lakhatási célú kifizetések. A Pénztárszövetség friss várakozása szerint az év során összesen 150-200 milliárd forint nyugdíjvagyont vehetnek fel lakáscélra a megtakarítók.
Brit nyugdíjalapok megállapodtak a kormánnyal, hogy vagyonuk legalább 5%-át hazai befektetésekbe helyezik, ami nagy lökést adhat a helyi vállalkozásoknak és infrastrukturális projekteknek – számolt be a Bloomberg.
2035-től Szlovénia bevezetné a 67 éves nyugdíjkorhatárt: a szlovén kormány elfogadta a nyugdíjreformról szóló törvénytervezetet, amely 2028-tól évente három hónappal emelné a nyugdíjkorhatárt, és 2035-től a 40 év jogosultsági idővel rendelkezőknél 62 évre, a legalább 15 év jogosultsági idővel rendelkezők esetében pedig 67 évre emelné a nyugdíjkorhatárt – írja az MTI a szlovén közszolgálati televízió alapján.
Nem tolonganak az önkéntes nyugdíjpénztári tagok, hogy kivegyék a pénzüket a pénztári számlájukról, és lakáscélra költsék – mutatott rá Mohr Lajos, a Pénztárszövetsége elnöke a Grantis podcastműsorában. Mostanáig a tagok és a vagyon 1,5%-a mozdult meg az idei évre bevezetett rendkívüli lehetőség hatására.
Tízből 2-3 magyar tervez valamilyen felújítást vagy bővítést otthonában, többségük 500 ezer Ft alatti értékben, míg az új építkezésben gondolkodók aránya 5 százalék. A magyarok leginkább saját megtakarításból finanszíroznák a munkálatokat – írja az Impetus Research közleménye.
Az idén debütáló lakáscélú felhasználásra eddig 7 milliárd forint, a kezelt vagyon 1,5 százaléka áramlott ki az OTP Nyugdíjpénztártól, a pénztártagok elsősorban hiteltörlesztésre és lakásfelújításra fordítják a felvett összegeket – nyilatkozta a Portfolio-nak Budai József, az OTP Pénztárak vezetője. A magyar anyák bővülő adómentessége okán széles tömegek kiszorulnak az államilag támogatott megtakarítói körből, de ez szerinte nem veti majd vissza az öngondoskodási kedvet, hiszen a befektetések önmagukban is kellően vonzó hozamokat biztosítanak. Habár a tagság öregszik, az újonnan belépő megtakarítók egyre fiatalabbak, ami jó hír a megtakarítások eredményessége szempontjából. A nyugdíj-előtakarékosságot érintő kormányzati döntésekről, az USA vámháborújának tőkepiaci hatásairól, valamint a munkáltatók öngondoskodásban betöltött szerepéről is beszélgettünk az OTP Nyugdíjpénztár és az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatójával.
A magyar nyugdíjrendszernek nyolc olyan speciális jellemzője is van, amelyek eséllyel pályázhatnának a hungarikum címre a legunikálisabb magyaros megoldások témakörében. A nettó magyar nyugdíjszámítás, a nők kedvezményes teljes nyugdíja - amely miatt de facto kettős magyar nyugdíjkorhatár is kialakult -, a korkedvezmény eltörlése és a rokkantsági nyugdíj megszüntetése, a nyugdíjskála pénzügyi perverzitása, a járulékplafon és a nyugdíjplafon egyidejű hiánya, a minimálnyugdíj bebetonozása, az egészségügyben alkalmazott nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés, és a foglalkoztatói nyugdíjpillér hiánya tartozhat e különleges, nem minden esetben pozitív hatású hungarikumok közé. Kétrészes cikkem második részében további négy hungarikumot mutatok be.
A kaliforniai állami alkalmazottak nyugdíjalapja (Calpers) az elmúlt hetekben 25 milliárd dollárt veszített, miután Donald Trump új vámtarifái fenekestül felforgatták a tőkepiacokat. Az alap teljes kezelt vagyona február 509 milliárd dollárra csökkent, jelenleg a portfóliójának közel 40%-a van részvényekben – írja a Bloomberg.
Idén eddig nem voltak könnyű helyzetben azok, akik szorgosan gyűjtögetnek a nyugdíjas éveikre: a vámháború okozta piaci turbulenciák az önkéntes- és magán-nyugdíjpénztári hozamokra is rányomták a bélyegüket, a pénztári portfóliók többsége csak nagyon szerény teljesítményt tudott felmutatni az első negyedévben. Amilyen jó volt az előző két év a hozamok szempontjából, olyan rázós lehet az idei év, de hosszabb távon nézve még mindig bőven pozitív az a hozammérleg.
Hónapokon belül gigantikus adókedvezményeket kapnak a családosok, különösen a többgyermekes nők. Ugyanakkor a bőkezű adócsökkentési csomag fájdalmas érvágás lehet az öngondoskodási piac számára: akik nem fizetnek többé SZJA-t, ők értelemszerűen elveszítik a lehetőséget arra, hogy megtakarítási számláikra adóvisszatérítést vegyenek igénybe. Márpedig az adójóváírás megszűnésével sokak szemében odavész a megtakarítások fő vonzereje, és ebből a vert helyzetből az öngondoskodási szolgáltatók csak nehezen tudják majd magukhoz csatornázni a gazdaságban egyébként hirtelen megjelenő, tetemes mennyiségű és rendszeres – azaz öngondoskodásra lehetőséget teremtő – többletjövedelmet.
Egy társadalmi egyeztetésre bocsátott friss rendelettervezet alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezete helyett más költségvetési fejezetekből is lehet majd finanszírozni az önkéntes nyugdíjpénztárak költségtérítését. A költségtérítés célja, hogy kompenzálja a pénztárakat a lakáscélú felhasználáshoz kapcsolódó új, havi rendszerességű adatszolgáltatásukért. A változással Nagy Márton minisztériuma reálisan 0,4-0,8 milliárd forint éves költségtől szabadulhat meg.
A Nők40 a magyar nyugdíjrendszer egyedülálló eleme, amely lehetővé teszi a nők számára, hogy 40 év jogosító idő megszerzése után, akár a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonuljanak, levonás nélkül. Bár ez elsőre kedvezőnek tűnik, hosszú távon anyagi hátrányt is jelenthet, mivel a nyugdíjak évente csak az inflációval nőnek, míg a bérek ennél jellemzően gyorsabban emelkednek. A rendszer a nőket jelentősen kedvezményezi, mivel ők átlagosan hosszabb ideig élnek és tovább kapják a nyugdíjat, mint a férfiak. A Nők40 mindemellett komoly költségvetési terhet jelent, hiszen 2025-ben a teljes nyugdíjkassza 7,5%-át emészti fel.
Januárban 5064 megtakarítótól összesen 12,7 milliárd forintnyi kifizetési igény érkezett be az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz az idei évben lehetővé tett lakáscélú felhasználás céljából – derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai közleményéből. Az átlagosan kivett összeg 2,5 millió forint, a legtöbben hiteltörlesztésre fordítják a pénzt. Ezek a számok jócskán elmaradnak a kormány korábban kitűzött céljaitól: ha az év folyamán nem változna a tagok aktivitása, akkor alig 152 milliárd forint lenne idén a lakáscélú kiáramlás mennyisége, de ilyen következtetést most még több okból sem lehet levonni.
Fonyódon a szélsebesség átlépte a 100 km/órát is.
Errol Musk egy konferencián vesz részt.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Az ország hírszerzési minisztere valóságos kincsesbányának nevezte a látottakat.
Szingapúr kulcsfontosságúvá vált.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
