Magyarország spirálban

Magyarország spirálban

Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy egyfajta spirálba kerülhetett a magyar költségvetés, amiről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség alkujával foglalkoztunk, amelynek köszönhetően csökkenni fognak vállalati hitelkamatok Magyarországon, anélkül, hogy a kormány megváltoztatná a banki hitelek referenciakamatát, ahogy attól egy múlt heti lebegtetés okán tartani lehetett. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk.

Ledobták az atombombát Nagy Mártonék, mi lesz így a lakáshitelek törlesztőrészletével?

Ledobták az atombombát Nagy Mártonék, mi lesz így a lakáshitelek törlesztőrészletével?

A forint és az OTP árfolyama is negatívan reagált arra a hírre, hogy a Portfolio-n megjelent minisztériumi felvetés szerint leváltaná a kormány a BUBOR-t, és a jelenleg éppen jóval alacsonyabb DKJ-hozamot tenné meg a változó kamatozású hitelek referenciakamatának. Értesülésünk szerint akár a meglévő hitelekre is kiterjesztenék az intézkedést. Ha így dönt a kormány, akkor az a ma még kamatstopban lévő lakáshitelek törlesztőrészletére is jelentős hatással lesz. Megnéztük, milyennel és mekkorával.

Belenyúlna a kormány a hitelekbe: bombasztikus újítás vagy újabb ostorcsapás?

Belenyúlna a kormány a hitelekbe: bombasztikus újítás vagy újabb ostorcsapás?

Elméletben nem ördögtől való az a Portfolio-n hétfőn megjelent minisztériumi felvetés, amely szerint leváltanák a BUBOR-t, és az állami hitelfelvétel kamatát (pontosabban a diszkontkincstárjegyek referenciahozamát) tennék meg a változó kamatozású hitelek referenciakamatának. A mai piaci viszonyok között viszont ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy tovább szűkülne a monetáris transzmisszió, évente akár több tízmilliárdot buknának a bankok, és még kiszolgáltatottabbá válna a hitelpiac a kormányzati beavatkozások sorozatának, ami nyár óta magát a referenciaként kiszemelt DKJ-hozamokat is leszorította. Fontolgatja a kormány a változtatásnak a lakossági és a meglévő hitelállományra való kiterjesztését is, ez a kamatstop részbeni, de végleges „beégetését” jelentené. Akarjuk mindezt? Nyilvánvalóan csak akkor, ha a pozitív hatások ennél nagyobbak, ami erősen kétséges.

Egyre nő az esély: eleshet Ukrajna

Egyre nő az esély: eleshet Ukrajna

Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy már nyugati elemzőházak sem tartják teljesen kizártnak, hogy Oroszország végül megnyeri az Ukrajna ellen indított háborút és közös határai lesznek többek között Magyarországgal. A témáról Huszák Dánielt, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. A második részben azt jártuk körül, hogy milyen esetekben érdemes elgondolkozni azon, hogy a meglévő lakáshitelünket kiváltsuk egy kedvezőbb kamatozásúra. Vendégünk volt Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője.

Kamatsapkát húzott a kormány a vállalati betétekre – Mit ajánlanak most a bankok?

Kamatsapkát húzott a kormány a vállalati betétekre – Mit ajánlanak most a bankok?

December 1-je óta nemcsak az alapkezelők, biztosítók és pénztárak betétei, valamint a 20 millió forintnál nagyobb lakossági betétek esnek a betéti kamatsapka hatálya alá, hanem a vállalkozások betéti kamatát is maximálta a kormány, összegtől függetlenül, idén április 1-jéig. A legutóbbi 3 hónapos disztkontkincstárjegy-aukcióhoz kötött felső határ alapján nem fizethetnek 6,96%-nál magasabb kamatot a cégeknek jelenleg a bankok, és ez a felső érték hetente változik. Megkérdeztük a bankokat, mit ajánlanak így a cégeknek likviditáskezelés, pénzügyi hozamtermelés céljából. Legtöbbjük válasza alapján érdemes egyedi betéti ajánlatot kérni, és a befektetési alapokról, intézményi állampapírokról, stukturált megoldásokról sem szabad megfeledkezni.

Megszűnik a kamatstop a kkv-hiteleknél, megvan a pontos időpont

Megszűnik a kamatstop a kkv-hiteleknél, megvan a pontos időpont

Csütörtökön jelentette be a kormány, hogy meghosszabbítja a lakosságra, illetve a kkv-kra vonatkozó kamatstopot, előbbit 2024. június 1-jei, utóbbit április 1-jei hatállyal. Ezt pénteken annyiban pontosították, hogy a kkv-k esetében a meghosszabbított kamatstop április 1-től kivezetésre kerül, azaz ezután már a piaci feltételeknek megfelelően változhatnak a meglévő hitelek - derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből.

Új piaci szereplőre terjeszti ki a betéti kamatstopot a kormány

Új piaci szereplőre terjeszti ki a betéti kamatstopot a kormány

A kormány 2024. április 1-jéig meghosszabbítja, egyben a vállalkozásokra is kiterjeszti a betéti kamatsapkát - derül ki a GFM közleményéből. Ezzel egy időben vélhetően a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházását is megtiltják.

Meghosszabbítja a kormány a kamatstopot - Sírjunk vagy nevessünk?

Meghosszabbítja a kormány a kamatstopot - Sírjunk vagy nevessünk?

Meglepő is, meg nem is, hogy újra meghosszabbítja a kormány a december 31-én lejáró kamatstopot, a lakosságnak július 1-ig, a kkv-knak április 1-éig. A meghosszabbítás újabb tízmilliárdos nagyságrendű pénzügyi terhet jelent a bankoknak, amelynek pontos mértékét a kamatpálya fogja meghatározni. Az intézkedés jelenleg 300 ezer lakossági és a kormány szerint 30 ezer, az MNB szerint inkább 13 ezer kkv-hitelt érint összesen 1200, illetve 650 milliárd forintos hitelállomány esetében.

Bejelentést tett az MNB, látótávolságba került a kamatstop kivezetése

Bejelentést tett az MNB, látótávolságba került a kamatstop kivezetése

Februárban lehet először 10 százalék alatt az alapkamat – jelentette ki ma Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Nem vehetjük ezt biztosra, de ha tényleg így lesz, akkor a kormány eddigi jelzései alapján 2024 februárjában kerülhet sor a változó kamatozású kkv-hitelek kamatstopjának a kivezetésére és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának a felülvizsgálatára.

Belenyúl a jelzáloghitelek kamatába Lettország is, tiltakoznak a skandináv bankok

Belenyúl a jelzáloghitelek kamatába Lettország is, tiltakoznak a skandináv bankok

Lettország parlamentje törvényt készül elfogadni a jelzáloghitel-kamatlábak korlátozásáról, ami negatív hatással lehet a régióban működő észak-európai bankokra - számolt be a Bloomberg. A szeptemberi adatok szerint 5,8% volt a lettország jelzáloghitelek átlagos kamatszinte az eurózóna 3,9%-ával szemben, ezt korábbi hírek szerint a magyar kamatstoptól kissé eltérő módon megfeleznék.

Esik a BUBOR, hamarosan véget ér a kamatstop?

Esik a BUBOR, hamarosan véget ér a kamatstop?

Az infláció csökkenésének és az MNB monetáris lazításának köszönhetően utoljára 2022 júliusában látott szintre csökkent mára a budapesti bankközi kamatláb, a BUBOR. A jelenlegi 10,82 – 11,43 százalékos értékek az alapkamathoz hasonlóan már közel vannak ahhoz a szinthez, amelynél a kormány elkezdheti a meglévő jelzáloghitelekre és kkv-hitelekre vonatkozó kamatstop felülvizsgálatát. Még bizonytalan, mikor teszik ezt meg.

Nagy Márton szigorúbb kamatplafon bevezetését kérte a bankoktól

Nagy Márton szigorúbb kamatplafon bevezetését kérte a bankoktól

A Bankszövetséggel való újbóli egyeztetést követően Nagy Márton minisztériuma bejelentette, hogy november 2-től 11,5%-ra csökken az önkéntes kamatplafon mértéke a vállalkozói forgóeszközök esetében. Legutóbb ezt még 12%-ban határozták meg. A közlemény szerint a lakáshitelek THM-plafonja is csökkenhet decembertől.

CIB-vezér: már látszik az élénkülés a lakáshiteleknél

CIB-vezér: már látszik az élénkülés a lakáshiteleknél

Már megjelent a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében a bankszektor kilátásairól, valamint arról volt szó, hogy miképpen látja az előttünk álló időszakot dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója. A műsor második részében a hazai makrogazdasági pályáról volt szó, amiről Bebesy Dánielt, az ERSTE Alapkezelő szenior portfóliómenedzserét kérdeztük.

Megint belenyúl a kormány a lakáshitelekbe

Megint belenyúl a kormány a lakáshitelekbe

Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében azzal foglalkoztunk, hogy a kormány megint a kamatok környékén sertepertél, újabban önkéntes kamatplafonon keresztül gyakorolna hatást a hitelezésre. A tervezett intézkedés abból a szempontból is érdekes, hogy a Bankszövetség sincs elutasító állásponton. A témáról Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük. Műsorunk második részében a Gloster 2023. évi első félévéről beszéltünk Szekeres Viktorral, a cég igazgatósági elnökével. A harmadik blokkban pedig az OTP-ről volt szó, a legnagyobb magyar pénzintézet ugyanis nemcsak, hogy nemrég lekerült a háborút finanszírozó cégek ukrán listájáról, de még osztalékot is kivehetett az orosz leánybankjából, az viszont egyáltalán nem egyértelmű, hogy érdemes-e maradnia Oroszországban. Ezzel kapcsolatban Nagy Viktor, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzője volt a vendégünk.

Megérkezett Nagy Mártonék bejelentése a lakáshitelekről, felköthetik a gatyát a bankok

Megérkezett Nagy Mártonék bejelentése a lakáshitelekről, felköthetik a gatyát a bankok

A Portfolio múlt heti értesülésének megfelelően kamatplafont vezet be a kormány egyes új hitelekre. Igaz, csak „önkéntes alapon”: a jövő héttől a lakáshiteleket legfeljebb 8,5%-os THM-mel, a vállalkozói forgóeszköz-hiteleket pedig legfeljebb 12%-os kamattal kínálják azok a bankok, amelyek (például egy adóemeléstől való félelmükben) meg akarnak felelni a kormány elvárásának. A Gazdasági Versenyhivatal üdvözölte, a Magyar Bankszövetség támogatja az elképzelést, mi pedig megnéztük, mennyire kell megerőltetniük magukat a hitelintézeteknek a lakáshitelek területén. Mindössze három banknál találtunk olyan hitelt, amely már most „csont nélkül” megfelel a 8,5%-os elvárásnak.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új befektetési őrület hódít, napok alatt lesznek emberek milliárdosok
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.