A kamatstop újabb féléves meghosszabbításával 20 milliárd forint marad a jelzáloghiteleseknél 291 ezer szerződés esetében – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Amilyen könnyű volt bevezetni a kamatstopot három évvel ezelőtt, olyan nehéz most eltörölni: mintegy 4 százalékponttal magasabb szinten fordult meg néhány hete a bankközi kamatok régóta tartó csökkenése, mint ahol az intézkedést bevezették. Hiába jártak jobban a hosszú távon fix kamatozást választóknál, politikailag még mindig érzékeny tömegről van szó: 291 ezer jelzáloghiteles törlesztőrészletéről kellene dönteni. A bankoknak már több mint 400 milliárdjába került az intézkedés, mi lesz ezután a kamatstoppal?
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy miért állhatott Donald Trump mögé Elon Musk. A témával kapcsolatban Nagy Viktor, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzője volt a vendégünk. Az adás folytatásában konkrét példákon keresztül hasonlítottuk össze, hogy hogyan hatott az állami kamatstop a fix és változó kamatozású lakáshitelekre, és hogy mit üzent az intézkedéssel a kormány a magyar lakosságnak. Erről Palkó Istvánt, lapunk vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük, aki a témát elemző cikkben is vizsgálta.
Megvizsgáltuk, ki döntött jobban 10 évvel ezelőtt az eddigi tapasztalatok szerint: aki magát felelős hitelfelvevőnek gondolva fix kamatozású hitelt vett fel, vagy aki minden figyelmeztetés ellenére változó kamatozásút választott? Számításunkban lehangoló eredményre jutottunk a jelzáloghiteleket övező erkölcsi kockázatról.
2024. június 30-ával véget ért volna a már felvett jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop, de a kormány a múlt héten meghosszabbította az intézkedést december 31-éig, így az érintetteknek az év második felében sem kell jelentős törlesztőrészlet-emelkedésétől tartaniuk. Véget ért viszont az önkéntes banki THM-plafon, így az újonnan elérhető piaci kamatozású lakáshiteleknél drágulás várható, ez rossz hír azoknak, akik a következő hónapokban kölcsönből vásárolnának lakást.
Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy sürgősen reformokat hajtson végre a költségvetési egyensúly javításához, valamint ez szükséges a zöld átmenet előmozdításához és a hosszú távú kockázatok kezeléséhez is. Egy növekedésbarát és hiteles, a bevételi struktúra kiegyensúlyozottságát és a fenntartható kiadásösszetételt célzó költségvetési kiigazítási terv kidolgozása is sürgető – többek között ezeket javasolja a magyar kormánynak a Nemzetközi Valutaalap most Budapesten járt missziója. Emellett hangsúlyozzák az államadósság csökkentésének és az MNB függetlenségének fontosságát.
A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtöki bejelentésének megfelelően 2024. december 31-éig hosszabbította meg a kormány a jelzáloghitelek kamatstopját, a Magyar Közlöny alapján az intézkedés a pénteki nappal hatályba is lépett.
A kormány meghosszabbítja a lakossági kamatstopot 2024 végéig - jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A jelenlegi szabályozás szerint június 30-án véget ér a jelzáloghitelek kamatstopja. Az intézkedés eddig 300 ezer háztartást óvott meg a magasabb kamatkörnyezet hatásaitól, a bankszektornak pedig több mint 400 milliárd forintjába került. Nagy Márton miniszter beszélt már az újabb meghosszabbításról, de az erről szóló jogszabály még mindig nem jelent meg. A BUBOR még mindig 7% közelében jár a bevezetéskori 2%-kal szemben, az érintett hiteladósok eloszlása alapján viszont szerencsére viszonylag kevesen vannak most már azok, akiket elviselhetetlen sokként érne a kamatstop hirtelen kivezetése.
UPDATE: június 20-án végül bejelentette a kormány a kamatstop meghosszabbítását december 31-éig.
A kamatsapkára és az MNB diszkontkötvényére sem hosszabbította meg a kormány az eddigi korlátozást, vagyis a befektetési alapok ismét a jegybanki alapkamat szintjén fektethetik be likvid eszközeik egy részét.
Március 31-ével véget ért a változó kamatozású kkv-hitelek kamatstopja és a nagyobb bankbetétekre vonatkozó kamatsapka is. Június 30-áig biztosan fenntartja viszont a kormány a változó kamatozású és legfeljebb 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelek kamatstopját, amely eddig 300 ezer családot védett meg a törlesztőrészletek jelentős emelkedésétől. De mi lesz utána? – teszi fel a kérdést sok érintett hiteladós. Mivel úgy tűnik, nem tér vissza a korábbi nagyon alacsony kamatkörnyezet, nagy átlagban akár 15-20 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést is hozhat az idei nyár az érintetteknek.
2024. április 1-jétől kivezeti a kormány a betéti kamatsapkát – jelentette be közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az intézkedés a vállalati, pénzügyi intézményi és 20 millió forint feletti lakossági bankbetétekre vonatkozott eddig. Április 1-jével szűnik meg a kkv-hitelek kamatstopja is, így már csak a lakossági jelzáloghiteleknél marad fenn (jelen állás szerint június 30-áig) kötelező korlátozás a kamatokon.
A tavaly decemberben bejelentettnek megfelelően április 1-jével megszűnik a kis- és középvállalkozások kamatstopja – erősítette meg most az NGM. A kkv-k kamatstopszintjét jóval magasabban húzták meg a lakosságénál, a BUBOR pedig jelentősen csökkent, ezért nem fok adósságszolgálati sokkot okozni a cégeknek a kivezetés. A lakosság június 30-áig meghosszabbított kamatstopjának még kérdéses a sorsa.
A Magyar Nemzeti Bank szerint a kormány az elmúlt két évben több - egészen pontosan 11 - olyan döntést hozott, amely negatív hatást gyakorolt a jegybank függetlenségére. Közleményükben felhívják a figyelmet arra a beavatkozás sorozatra, amely már "eddig is szűkítette a monetáris politika függetlenségét, gyengítette transzmissziós csatornáit". A jegybank azt követően tett közzé egy hosszú anyagot, hogy egyre nagyobb a feszültség a kormány és a jegybank között.
Jelzáloghitel-kamatstop, kkv-hitel-kamatstop, betéti kamatstop, lakáshitel-THM-plafon, kkv-hitel-kamatplafon, kamatfelármentes vállalati hitelek - nem tévedés, mindegyik létezik Magyarországon, vagy a következő hónapokban létezni fog. Érthető, ha valaki eltévedt mára a kamatsapkák dzsungelében, ezért elmagyarázzuk, melyik micsoda, és megnézzük, mennyivel nőhetnek a törlesztőrészletek, ha az aktuális terveknek megfelelően június 30-án lejár a jelzáloghitelek kamatstopja, amely a felsoroltak közül a legtöbb ügyfelet érint. Nagyon alacsonyan, alig 2% feletti szinten húzták meg ezt anno, a piaci kamatvárakozások alapján várhatóan ennek a kivezetése lesz a legkeményebb dió a kormány és a bankszektor számára.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy egyfajta spirálba kerülhetett a magyar költségvetés, amiről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség alkujával foglalkoztunk, amelynek köszönhetően csökkenni fognak vállalati hitelkamatok Magyarországon, anélkül, hogy a kormány megváltoztatná a banki hitelek referenciakamatát, ahogy attól egy múlt heti lebegtetés okán tartani lehetett. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Fontos üzenetet küldött az amerikai pénzügyminiszter.
Európán kívül is keresett a magyar pecsenyekacsa.
Mi lesz az építőiparban?
Nagygyörgy Tiborral, a Biggeorge Property Nyrt. alapító-vezérigazgatójával beszélgettünk.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcast sorozatának ötödik része.
