Hetedik alkalommal is meghosszabbította a kormány a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstopot, mégpedig újabb fél évvel, ezúttal 2025. december 31-éig. Az intézkedés hat hónap alatt összesen 25-30 milliárd forintot, nagy átlagban egyenként 90-100 ezer forintot hoz az érintett háztartások konyhájára. Nyolc kérdés, nyolc válasz formájában elemezzük a döntést az alábbiakban.
A kormány döntése értelmében a 2024. december 31-ig megkötött diákhitelszerződéseket továbbra is kamatstoppal védi a kormány, így ezek esetében a szabad Diákhitel1 konstrukció legfeljebb 7,99 százalékos kamatszint mellett alkalmazható 2025 második félévében is. A célzott képzési célú konstrukciók, így a Diákhitel2 és a Képzési Hitel továbbra is kamatmentesen igényelhetők - közölte kedd este a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Délután fél háromtól Kormányinfót tart Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A mai kormányülésen is lényeges gazdasági kérdések kerülhettek terítékre, az esetleges friss döntésekről számolnak be az érintettek.
"Nem a profit, hanem a magyar családok az elsők – a kamatstop a lakhatás biztonsága mellett a bankokat is védi!" - reagált közleményben a Nemzetgazdasági Minisztérium arra, hogy több hazai bank az Alkotmánybírósághoz fordult a jelzáloghitelek kamatstopja miatt a Magyar Bankszövetség pénteki bejelentése szerint. A minisztérium megítélése szerint az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadvány "veszélyezteti a magyar családok helyzetét és a lakhatás biztonságát."
Keveset beszélünk róla az utóbbi időben, annyira természetessé vált: a kamatstop három és fél éve, 2022 eleje óta véd csaknem 300 ezer hazai jelzáloghitel-szerződést a törlesztőrészletek változásától. Ezzel most már mintegy bruttó 413 milliárd forintnyi transzfert kaptak a legkevésbé előrelátó hiteladósok a bankszektor kárára. Pedig az inflációt rég „két vállra fektette a kormány”, a fogyasztás fékezett lendülettel ugyan, de beindult, és a korábbi alacsony kamatok visszatérésére sem érdemes már várni az intézkedés kivezetésével. A változtatás megkésettségét jelzi az is, hogy néhány bank pénteken bejelentette: Alkotmánybíróságon támadja meg az intézkedést. Heteken belül határoznia kell a kormánynak, eltörli vagy meghosszabbítja-e a június 30-áig hatályos kamatstopot, netán a bankokkal együttműködve választ egy célzott és szelektív megoldást.
A Magyar Bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg a lakossági kamatstopként ismert szabályozás alaptörvény-ellenességét - jelentette be a Magyar Bankszövetség, miután az intézkedés most már három és fél éve létezik, és a kormány, úgy tűnik, ismét meghosszabbítaná.
"Egyeztetés a kamatstopról" felirattal osztott meg egy képet közösségi oldalán Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter a fotón a bankok képviselőivel tárgyal, a téma a június 30-ig tartó kamatstop újabb meghosszabbítása lehetett.
Az eddigi 7,99% helyett 9,65%-os kamattal lehet felvenni január 1-jét követően a szabad felhasználású Diákhitel1-et. A korábbi tartozásoknál változatlan a kamat.
Az év végéig felvett diákhiteleket védi kamatstoppal a kormány - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium, amiből arra lehet következtetni, hogy 2025-től már a mostani 7,99%-tól eltérő, akár magasabb kamattal lehet majd a szabad felhasználású Diákhitel1-et felvenni. Az új kamatlábat még nem tették közzé.
Megjelent a lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának újabb meghosszabbításáról szóló rendelet, amely alapján 2025. június 30-áig, vagyis immár három és fél éve lesz velünk az intézkedés.
A Magyar Bankszövetség aggodalmát fejezte ki a kormány november 28-án bejelentett, a bankokat sújtó intézkedései miatt, amelyek véleményük szerint rontják Magyarország nemzetközi versenyképességét.
A kamatstop újabb féléves meghosszabbításával 20 milliárd forint marad a jelzáloghiteleseknél 291 ezer szerződés esetében – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Amilyen könnyű volt bevezetni a kamatstopot három évvel ezelőtt, olyan nehéz most eltörölni: mintegy 4 százalékponttal magasabb szinten fordult meg néhány hete a bankközi kamatok régóta tartó csökkenése, mint ahol az intézkedést bevezették. Hiába jártak jobban a hosszú távon fix kamatozást választóknál, politikailag még mindig érzékeny tömegről van szó: 291 ezer jelzáloghiteles törlesztőrészletéről kellene dönteni. A bankoknak már több mint 400 milliárdjába került az intézkedés, mi lesz ezután a kamatstoppal?
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy miért állhatott Donald Trump mögé Elon Musk. A témával kapcsolatban Nagy Viktor, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzője volt a vendégünk. Az adás folytatásában konkrét példákon keresztül hasonlítottuk össze, hogy hogyan hatott az állami kamatstop a fix és változó kamatozású lakáshitelekre, és hogy mit üzent az intézkedéssel a kormány a magyar lakosságnak. Erről Palkó Istvánt, lapunk vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük, aki a témát elemző cikkben is vizsgálta.
Megvizsgáltuk, ki döntött jobban 10 évvel ezelőtt az eddigi tapasztalatok szerint: aki magát felelős hitelfelvevőnek gondolva fix kamatozású hitelt vett fel, vagy aki minden figyelmeztetés ellenére változó kamatozásút választott? Számításunkban lehangoló eredményre jutottunk a jelzáloghiteleket övező erkölcsi kockázatról.
2024. június 30-ával véget ért volna a már felvett jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop, de a kormány a múlt héten meghosszabbította az intézkedést december 31-éig, így az érintetteknek az év második felében sem kell jelentős törlesztőrészlet-emelkedésétől tartaniuk. Véget ért viszont az önkéntes banki THM-plafon, így az újonnan elérhető piaci kamatozású lakáshiteleknél drágulás várható, ez rossz hír azoknak, akik a következő hónapokban kölcsönből vásárolnának lakást.
Az inflációs adat után nagy erősödést követett a gyengülés.
A jogállamisági jelentés szerint alig vagy egyáltalán nem történt előrelépés a legtöbb vitás ügyben.
Amerikai politikusok is be lettek csapva.
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Három oldalról érkeznek a katonák.
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
