Az orosz statisztikai hivatal adatai szerint márciusban a februárival és az elemzői várakozásokkal megegyezően 7,7 százalék volt az éves infláció Oroszországban.
"Nagy kérdés, hogy egyáltalán vághat-e még kamatot az MNB, ha valóban el akarja érni céljait" - mondja Zsiday Viktor. A befektetési szakértő szerint az infláció belső komponensei és az ország magas kockázati felára miatt nincs nagy tere a további kamatcsökkentésnek.
Az S&P Global legfrissebb jelentése szerint a feltörekvő piacok (EM) 2024-es gazdasági kilátásai 2023 vége óta kismértékben javultak, elsősorban a rugalmas globális növekedésnek - különösen az Egyesült Államokban - és a lazuló pénzügyi feltételeknek köszönhetően. A feltörekvő országok kihívásai megmaradtak, például a magas kamatlábak késleltetett hatásai, valamint a külpiacaik szenvedése. Magyarország esetében jelentősen rontott a GDP-növekedési előrejelzésén a hitelminősítő, alig 2 százalék feletti bővülést várnak csak.
A kamatsapkára és az MNB diszkontkötvényére sem hosszabbította meg a kormány az eddigi korlátozást, vagyis a befektetési alapok ismét a jegybanki alapkamat szintjén fektethetik be likvid eszközeik egy részét.
Márciusban folytatódtak a csúcsdöntések az amerikai és nyugat-európai tőzsdéken, ezzel párhuzamosan a magyar profi befektetők is bátrabbak lettek: elkezdték venni a részvényeket és a nemzetközi kötvényeket a modellportfóliókba, a pénzpiaci eszközöket pedig csökkentették. Vannak persze még óvatos hangok, akik szerint nem múlt el a tőzsdei korrekció esélye.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a K&H Alapkezelő írását olvashatják:
A Magyar Nemzeti Bank ma délutáni kamatvágására reagáltak a banki közgazdászok gyorskommentárjukban, akik egyetértettek abban, hogy a jegybank mostantól kissé szigorúbb üzemmódba kapcsolt, a kamatvágások mértéke csökkenhet.
"A globális dezinflációt övező kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága és a hazai infláció év közepén várt átmeneti emelkedése a következő hónapokban óvatos monetáris politikát indokol. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. A következő hónapokban ezen információk alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről" - derült ki a jegybank kamatdöntés után kiadott közleményéből. Az MNB a februári gyorsítás (100 bázispontos vágás) után újra 75-re lassított. "A Monetáris Tanács megítélése szerint a továbbra is erőteljes és általános dezinfláció lehetővé teszi az alapkamat csökkentésének folytatását, ugyanakkor a növekvő pénzpiaci kockázatkerülés a februári mértéknél lassabb ütemet indokol" - írták.
A várakozásoknak megfelelően nem módosította tavaly augusztus óta érvényes, 5,25 százalékos alapkamatát idei második kamatdöntő ülésén a Bank of England.
A Svájci Nemzeti Bank az infláció elleni sikeres küzdelem eredményeként, 25 bázisponttal 1,50%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot és a látra szóló betétek kamatát is, ezzel meglepetést okozva a piacoknak és lendületet adva a zürichi tőzsdei részvényeknek.
A Magyar Nemzeti Bank mindig is nyitott volt arra, hogy a hazai gazdaságot érintő kérdésekben korrekt vitát folytasson. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy e viták lefolytatása során határozottan a szakmaiság és a tényeken alapuló állítások hívei vagyunk, és ezt várjuk el a vitában részt vevő felektől is. Kisgergely Kornél, az Eximbank vezérigazgatójának válaszcikke több olyan állítást tartalmaz, amelyek nem állnak összhangban az adatokkal. A továbbiakban ezek közül emelünk ki néhányat.
A februári 50 bázispont után márciusban is 50 bázisponttal 5,75%-ra csökkentette az alapkamatot a cseh jegybank – jelentette be Jakub Holas, a jegybank szóvivője szerdán Prágában a banktanács ülése utáni sajtótájékoztatón. Előtte decemberben még 25 bázispontos volt a vágás mértéke, és a mostani utolsó lépéssel a kamatszint 2022 júniusa óta a legalacsonyabbra mérséklődött.
Értesüléseink szerint az elmúlt napokban befektetői háttérbeszélgetéseken a Magyar Nemzeti Bank vezetői tisztább képet vázoltak fel a várható jegybanki kamatpályáról. A tegnapi jelzések jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a forint árfolyama leállt a 400-as szint ostromával és erősödésnek indult.
A forintot elemző írásokból és előrejelzésekből mostanában aligha szenvedtünk hiányt. Én sem birtoklom a Szent Grált, de mégis úgy gondolom, valamit mégis csak hozzá tudok tenni a nagyképhez, hogy megértsük, mi is zajlik most. Illetve rávilágítanék arra is, hogy bármit is tettünk eddig a forint stabilizálása érdekében, az csak tüneti kezelés volt. A megoldások pedig amennyire egyszerűek, annyira elképzelhetetlenek is.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
