2021-2027

Kiszivárgott, hogy milyen közlekedési és vidékfejlesztési célokra akar 2050 milliárdnyi új EU-pénzt költeni a kormány

Kiszivárgott, hogy milyen közlekedési és vidékfejlesztési célokra akar 2050 milliárdnyi új EU-pénzt költeni a kormány

Kiderült, hogy konkrétan milyen célokra akarja elkölteni a kormány a 2021-2027-es uniós ciklusban a közlekedési és a vidékfejlesztési EU-pénzek fele-fele részét, hiszen a Népszava a birtokába jutott kormányzati anyagokból összesen 2052 milliárd forintnyi támogatási terv részleteit ismertette. Közben mi is végeztünk néhány számítást, hogy rávilágítsunk, milyen hatalmas pénzekről beszélünk az előttünk álló időszakban és összefoglaltuk azt is, hogy most mi tudható a vállalkozásokat leginkább érdeklő pályázatok terén.

Új EU-pénzek Magyarországon: a jóból is megárt a sok!

Új EU-pénzek Magyarországon: a jóból is megárt a sok!

Olvasom a Portfolio hasábjain Essősy Zsombor cikkét, miszerint az országra 2021-től zúduló uniós forrásoknak hála az újév napjával a magyar gazdaság aranykora köszöntött ránk. A szerző lelkesedésének értékén mit sem ront, hogy a tervszerűen „fejnehézre” hangolódó 2021-2027 közötti időszak első másfél éve egyben a tanácsadó iparág számára is elhozhatja a kánaánt, a piac valamennyi szereplőjével együtt izgatottan és érdeklődve várjuk a vélhetően minden korábbit felülmúló pályázati dömpinget. A forrásbőség piedesztálra emelése azonban véleményem szerint nem szerencsés megközelítése a ránk váró időszaknak. A számolatlanul elérhető pénztömeg önmagában ugyanis nem feltétlenül jelent előnyt egy nemzetgazdaság számára. Ellenkezőleg, akár átok is lehet a vélt áldás helyett.

Két nagy új EU-s pályázatot is várhatunk 2021 elején – Mit kell róluk tudni?

Két nagy új EU-s pályázatot is várhatunk 2021 elején – Mit kell róluk tudni?

Két, összesen 336,7 milliárd forintnyi támogatási kerettel járó gazdaságfejlesztési célú nagy EU-s pályázat is megjelenik majd az újév elején immár a 2021-2027-es uniós ciklus terhére és várhatóan márciustól be is lehet majd adni a támogatási kérelmeket – derül ki a hivatalos pályázati oldalon felbukkant pályázati tervezetekből. Arra, hogy az újév elején már résen kell lenni, egy minapi sajtótájékoztató mellett az is utal, hogy a két pályázat társadalmi egyeztetési köre mindössze 10 napos és december 28-án már véget is ér. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy mit érdemes tudni a két új pályázatról, amelyek kódrendszere és logikája kísértetiesen hasonlít a mostani EU-ciklusban már megszokott eszközbeszerzős, telephelyfejlesztős, illetve vállalati K+F+I pályázatokhoz, de azért van pár újítás is.

Még karácsony előtt dönt a kormány az új EU-s programokról, január 4-től jönnek az új pályázatok

Még karácsony előtt dönt a kormány az új EU-s programokról, január 4-től jönnek az új pályázatok

Elkészültek 2021-2027-es uniós ciklushoz tartozó Operatív Programok tervei, ezeket jövő héten elfogadhatja a kormány, a két ünnep között közzé is fogjuk tenni és már január 4-től megjelennek pályázatok, illetve a 2021-es egész éves pályázati menetrend is – jelentette be egy péntek délutáni online tájékoztatón Ágostházy Szabolcs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára jelezte, hogy a következő hetekben intenzív online és közterületi kampánnyal is készül a kormány az új uniós programokkal kapcsolatos társadalmi egyeztetés ösztönzésére és elsősorban január végéig várják a szakmai visszajelzéseket a hivatalos pályázati oldalon keresztül. A hivatalos pályázati oldalon közben már néhány konkrét pályázati tervezet egyeztetése is megjelent, ami szintén arra utal, hogy már a jövő év elejétől jönni fognak konkrét felhívások is.

Itt a rázós folyamat vége: az uniós tagállamok is elfogadták az EU 2021-2027-es költségvetését

Itt a rázós folyamat vége: az uniós tagállamok is elfogadták az EU 2021-2027-es költségvetését

Az Európai Tanács múlt heti megerősítését és az Európai Parlament szerdai jóváhagyását követően az Európai Unió Tanácsa, azaz az összes tagállami delegáció is elfogadta az unió következő hétéves, 2021 és 2027 közötti költségvetéséről szóló rendeletet csütörtökön. Ezáltal a tagországok már a jövő év elején hozzájuthatnak az uniós támogatásokhoz. A mai fejleményig hosszú, vétóvitával is terhelt 2,5 éves folyamat vezetett, amelyet ezen az idővonalon lehet átfogóan tanulmányozni.

Forgatókönyvek a magyar vétó után: ez vár most ránk és az EU-ra

Forgatókönyvek a magyar vétó után: ez vár most ránk és az EU-ra

Azzal, hogy a Portfolio reggeli információival összhangban a mai uniós nagyköveti ülésen politikai vétót emelt a magyar és a lengyel kormány a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alaphoz szükséges saját forrás rendelettel szemben, lényegében megállt az uniós költségvetési döntéshozatali folyamat. Ezzel együtt most hatalmas nyomásgyakorlás mellett elindult egy alkudozás a háttérben, hogy hogyan lehet a kialakult helyzetet kezelni. Erről leghamarabb kedden a tagállamok szakminisztereit tömörítő Általános Ügyek Tanácsában lesz érdemi és egyúttal rövid időre nyilvánosan is közvetített vita, majd szerdán az újabb nagyköveti ülésen is szóba kerülhet a kérdés. Mindezzel párhuzamosan állam- és kormányfői szinten megy majd tovább a háttérben az egyeztetés, amelynek egyik formális pontja a csütörtöki videókonferenciás EU-csúcs lesz. Összeszedtük, hogy milyen forgatókönyvek képzelhetők el jelenleg.

Megvan az újabb nagy brüsszeli alku: az EU-s költségvetés és a saját forrás növelése kapott zöld lámpát

Megvan az újabb nagy brüsszeli alku: az EU-s költségvetés és a saját forrás növelése kapott zöld lámpát

Ma délután megszületett az elvi egyezség az Európai Parlament, a német soros elnökség és az Európai Bizottság között a 1074 milliárd eurós 2021-2027-es uniós költségvetés minden részletéről, illetve a 750 milliárd eurós helyreállítási alap finanszírozásához szükséges saját források megemelésének kereteiről – közölte a három intézmény. Ennek az újabb alkunak a mai lehetőségét ma reggel már megírtuk és a friss fejlemény azt jelenti, hogy a jogállamisági feltételekről született múlt heti intézményközi megállapodás után most újabb fontos tárgyalás zárult le és vár az EP-képviselők, illetve a tagállami szakminiszterek jóváhagyására. Amint külön mai cikkünkben megírtuk: a legfrissebb jelek szerint mégsem fogja megvétózni a magyar kormány az uniós költségvetést és a saját forrás rendeletet, így tehát a mai brüsszeli alku után jövő héten a Tanácsban végső, egyhangú támogató döntés születhet a két rendeletről.

Belengette a magyar és a lengyel kormány az EU-s vétót – Mi lesz így az uniós pénzeinkkel?

Belengette a magyar és a lengyel kormány az EU-s vétót – Mi lesz így az uniós pénzeinkkel?

Megfontolja a vétó lehetőségét a lengyel kormány az EU-s költségvetésnél, ha nem születik elfogadható jogállamisági feltételrendszer a kifizetéseknél – figyelmeztetett pénteken délután a lengyel kormányfő a PAP hírügynökség szerint. Vele párhuzamosan a magyar igazságügyi miniszter az Indexnek, a külgazdasági és külügyminiszter pedig a Facebookon jelezte azt, hogy a csütörtökön Brüsszelben kialakított feltételrendszer elfogadhatatlan, az ellen a végsőkig fog küzdeni a magyar kormány. Nem véletlenül nagyon erősek ezek az üzenetek, mert a Portfolio által megszerzett 21 oldalas teljes jogállamisági rendelettervezet elég keményre sikeredett és bizonyára hatályba fog lépni, így fennáll a kockázata, hogy az új uniós költségvetésből még jó ideig nem kap érdemi pénzeket a két ország. Erre péntek reggeli rádióinterjújában áttételesen már Orbán Viktor kormányfő is utalt, amikor azt mondta, hogy a migráció miatt ki van adva, hogy például Magyarország ne kapjon uniós pénzeket, de az ország még ebben az esetben is tudja magát finanszírozni a következő két évben. Közben azért figyelemre méltó, hogy a két ország egyetlen kormányzati illetékese sem mondta ki pénteken konkrétan azt, hogy biztosan vétózni fognak november 17-én, amikor az uniós költségvetési ügyekben várhatóan végső döntést kell hozni.

Hiába a magyar vétófenyegetés: megszületett a fontos brüsszeli alku az EU-pénzek jogállamisághoz kötéséről

Hiába a magyar vétófenyegetés: megszületett a fontos brüsszeli alku az EU-pénzek jogállamisághoz kötéséről

Még a tegnapi Kormányinfón is világosan jelezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy Orbán Viktor kormányfő vétózni fog az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál, ha nem lesz kellően puha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése, de a jelek szerint nem különösebben foglalkoztak ezzel a fenyegetéssel a mai brüsszeli tanácskozáson. A három uniós intézmény közötti egyeztetéseken ugyanis megszületett az előzetes alku a jogállamisági mechanizmus részleteiről. Ahogy arra múlt héten már rámutattunk, a keretek szigorúbbak annál, mint amit eleve elutasított szeptemberben a kormány. Az a nagy kérdés innentől kezdve, hogy mennyire valós még a veszély arra, hogy a magyar és a lengyel kormány az Európai Tanácsban tényleg megvétózza az egyhangúságot igénylő 2021-2027-es uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló rendeleteket, illetve a magyar parlament valóban blokkolja-e utóbbinak az elfogadását, mint ahogy azt múlt héten Kövér László házelnök is belengette.

350-es euróval tervezi a kormány az új EU-s pénzeket, kiderültek a pénzosztás főbb irányai

350-es euróval tervezi a kormány az új EU-s pénzeket, kiderültek a pénzosztás főbb irányai

A jövő év első negyedévében várhatóan megjelenteti a kormány az új EU-s ciklus forrásaiból az első pályázatokat, amelyek a kis- és középvállalkozásoknak, illetve a családoknak szólnak (például a napelemes pályázat), majd nyáron elfogadhatja az Európai Bizottság az új Operatív Programokat, ősszel pedig megérkezhetnek az első uniós előlegek Brüsszelből – jelentette be az új EU-pénzek kapcsán várható menetrendet és főbb kereteket egy mai sajtótájékoztatón Ágostházy Szabolcs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára jelezte, hogy mától elérhetővé teszik a 2021-2027-es uniós ciklus alap dokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, hogy elindítsanak egy várhatóan 3 hónapig tartó társadalmi egyeztetést, amely kapcsán nyitottak az észrevételre és amelyeket heti gyakorisággal terveznek majd megválaszolni.

Túlélő üzemmódba kapcsolt az EU a járvány miatt: alig lesz személyes találkozó Brüsszelben

Túlélő üzemmódba kapcsolt az EU a járvány miatt: alig lesz személyes találkozó Brüsszelben

Mivel Belgiumban és Németországban is erős a koronavírus-járvány második hulláma, ezért az EU soros elnökségét vivő németek úgy döntöttek, hogy csak az unió működőképességének fenntartása szempontjából elengedhetetlenül fontos témákról és a járványkezelés koordinálásáról lesznek ezentúl személyes találkozók, így a legtöbb eseményt online, videókonferencián rendezik meg – közölte a német soros elnökség szóvivője.

Egy hét múlva nyílik egy olyan EU-pályázat, ami a 2021 utáni EU-pénzek elköltését segíti majd

Egy hét múlva nyílik egy olyan EU-pályázat, ami a 2021 utáni EU-pénzek elköltését segíti majd

A napokban jelent meg, egy hét múlva pedig meg is nyílik az az uniós pályázat, amely a 2021-2027-es fejlesztési ciklus stratégiai és projektszintű előkészítését segíti majd a fővárosi és megyei önkormányzatok, illetve az általuk tulajdonolt cégek számára. A pályázat céljaira összesen 5 milliárd forint áll rendelkezésre, ami megyénként legalább 10 millió, legfeljebb 350 millió forint lehet egy megadott táblázat alapján. A kiírás azért hasznos, mert a válság miatt jellemzően forráshiányos önkormányzati világban 100%-os támogatási intenzitás mellett forrást tudnak kapni arra, hogy végig tudják gondolni a területfejlesztési szempontjaikat a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan még azt megelőzően, hogy az uniós keretköltségvetés és helyreállítási alap minden mozaik darabja a helyére került volna.

Rengeteg EU-s pénzt kapunk vasútfejlesztésre: átépítik a Déli pályaudvar alagútját, új Tisza-híd is lesz

Rengeteg EU-s pénzt kapunk vasútfejlesztésre: átépítik a Déli pályaudvar alagútját, új Tisza-híd is lesz

A mostani uniós ciklusban összesen 1300 milliárd forintnyi keret volt közlekedésfejlesztésre, míg a 2021-2027-es ciklusban csupán vasútfejlesztésre akár 2000 milliárd forint is elérhető lesz és ahhoz, hogy ezt a rengeteg pénzt időben le tudja kötni a kormány, most arról döntött, hogy 20 vasútfejlesztési projekt kellő előkészítésére 32 milliárd forintnyi támogatást ad – derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményből. Ez a 20 projekt, köztük a Déli pályaudvar alagútjának átépítése, illetve egy új Tisza-híd, a 2000 milliárdos forrástömeg felét is lekötheti majd és Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár (fenti képünkön) jelzése szerint az a kormány célja, hogy ezek 2022 elejére kellően elő legyenek készítve.

Sosem látott számokat mutatunk: most akkor mennyi pénzt is kapunk Brüsszeltől a következő 7 évre?

Sosem látott számokat mutatunk: most akkor mennyi pénzt is kapunk Brüsszeltől a következő 7 évre?

A jelek szerint nem véletlenül maradt el idehaza az a kormányzati bejelentés, hogy konkrétan mennyi EU-s pénzt tudott kiharcolni Magyarországnak 2021-2027 közöttre Orbán Viktor kormányfő vezetésével a magyar stáb a maratoni EU-csúcson. A koronavírus miatti helyreállítási alapból ugyanis kalkulációk szerint az eredeti tervnél 2,4 milliárd euróval kevesebb támogatást kaphat majd Magyarország, és valószínűleg ezt kompenzálja túl az a "valamivel több, mint 3 milliárd euró" felzárkóztatási többlettámogatás, amit a kormányzati kommunikáció szerint sikerült kiharcolnia a miniszterelnöknek. Még ezzel együtt is borzalmasan nagy összegről, 51,5 milliárd eurónyi összes uniós forrásról beszélhetünk, ami a 2018-as GDP közel 35%-át teszi ki és az általunk vizsgált öt régiós ország közül a második legnagyobb arányszámot jelenti a románok után.

Borzalmasan sok EU-pénzt kap Magyarország, közel felével is nőhet az elkölthető keretünk

Borzalmasan sok EU-pénzt kap Magyarország, közel felével is nőhet az elkölthető keretünk

A Portfolio óvatos becslései szerint a 2014-2020-as uniós ciklusban minden csatornán keresztül elosztható 39 milliárd eurónyi EU-támogatáshoz képest a 2021-2027-es időszakban akár 52,8 milliárd euróra is ugorhat a Brüsszelből várható pénztömeg 2018-as árak mellett, ami azt jelentené, hogy reál értelemben 35%-kal több EU-pénzre számíthat Magyarország. Mivel a magyar állami önrész kötelezően jócskán megugrik, így az itthon elosztható teljes forrástömeg 44-ről óvatos becsléseink szerint akár 61,5 milliárd euróra, azaz akár 40%-kal is megugorhat. Mindez akkor igaz, ha Magyarország tényleg kéri a számára rendelkezésre álló sokmilliárd eurós hitelt a koronavírus-válság miatt felállított helyreállítási alapból.

Történelmi jelentőségű alku született ma reggelre Brüsszelben

Történelmi jelentőségű alku született ma reggelre Brüsszelben

Mintegy 90 órányi tárgyalás után, az EU-csúcs ötödik napjának reggelére megállapodott a 27 tagállam vezetője abban, hogy egy 750 milliárd eurós méretű helyreállítási alapot indítanak 2021-től NextGenerationEU néven, szigorú folyósítási feltételekkel, először az EU történetében közös adósságfinanszírozást vállalva. Emellett a „normál” EU-s költségvetés keretösszege 1074 milliárd euró lesz. Így összességében egy 1824 milliárd eurós döntést hoztak meg a tagállamok, amely több szempontból is rendkívüli, mind a méretét, mind a belső szerkezetét, mind a hozzá társított feltételrendszert, mind a mögöttes finanszírozását tekintve. Magyarország várhatóan sokkal több EU-pénzből gazdálkodhat a 2021-2027-es időszakban a helyreállítási alapnak köszönhetően, mint a mostani 2014-2020-as ciklusban, igaz a kifizetéseket a magyar parlamenti határozat követelése ellenére hozzákötötték egy jogállamisági feltételrendszerhez, és a helyreállítási alapból való folyósítást is egy viszonylag feszes feltételrendszerhez kötötték.

EU-csúcs: megvan a megállapodás!

EU-csúcs: megvan a megállapodás!

Pénteken délelőtt 10-kor elkezdődött és kedd reggel 6 óra előtt ért véget az uniós állam- és kormányfők február utáni újabb személyes csúcstalálkozója, amelynek az volt a célja, hogy megállapodjanak a koronavírus-válság miatti helyreállítási alapról és vele párhuzamosan a 2021-2027-es keretköltségvetés összes fontos részletéről, feltételeiről. Ez végül sikerült, mert Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedd reggel fél 6-kor posztolta ki, hogy megvan az alku. A legnagyobb vita a büdzsék méretéről és belső összetételükről, valamint a folyósítás feltételeiről, jogállamisági feltételrendszerhez kötéséről zajlott. Az alábbiakban összefoglaltuk azt a hat legfőbb témakört, amely mentén meg kellett egyeznie a vezetőknek és hírfolymunkban beszámoltunk a csúcstalálkozó fontosabb híreiről, értesüléseiről, nyilatkozatairól.

Figyelmeztet az Európai Tanács elnöke: itt az idő megállapodni az EU-s helyreállítási alapról és 2021-2027-es büdzséről

Figyelmeztet az Európai Tanács elnöke: itt az idő megállapodni az EU-s helyreállítási alapról és 2021-2027-es büdzséről

Itt az idő, az Európai Unió következő, 2021 után érvényes hétéves költségvetésének és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó csomag elfogadása elengedhetetlen - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós tagállamok vezetőinek csütörtökre virradóra küldött levelében.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.