A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Heti Válasz csütörtöki számában kiemelte, hogy a következő 3-4 év gazdaságpolitikai és jegybanki gondolkodásának központjában a bankrendszer megújítása áll majd.
November 20-án a Fitch megerősítette Magyarország "BB+" besorolását és a hozzá rendelt pozitív kilátást. A közleményben megadott információk alapján a kulcsterületek többségében, így a növekedés és a költségvetési hiány középtávú alakulásában, valamint az államadósság pályájában javult az intézet megítélése az elmúlt fél évben. A pozitív kilátás fényében a kedvező folyamatok változatlanságát feltételezve az általunk várt alapforgatókönyv szerint a jövő évben újra visszakerülhet a magyar hitelminősítés a befektetésre ajánlott kategóriába.
Megérkezett a jegybank (egyik?) sokak által várt, csak félig-meddig unortodox lépése: szigorítja a jegybank hitelműveletei során elfogadható fedezetekre vonatkozó előírásait. A módosítások eredményeképpen tovább erősödik a fix kamatozású, likvid állampapírok jelentősége a fedezetként elfogadható egyéb értékpapírokhoz képest a bankoknál. Bár az indoklásban az MNB kockázati profiljának javítása szerepel, értelmezésünk szerint az intézkedéssel újabb lépést tesz a jegybank arra, hogy még inkább az állampapírpiacra terelje a hazai bankokat.
Nagy tervei vannak az MNB-nek a magyar tőzsdével, és úgy tűnik, hogy ehhez pénzt, paripát, fegyvert is kapnak, ráadásul személyesen Nagy Márton, az MNB alelnöke vette kezébe az irányítást, sokak szerint ez is garancia arra, hogy sikeres lesz a projekt. Hazai alapkezelőket, stratégákat, brókercégek vezetőit kérdeztük arról, mit szólnak a jegybank terveihez. A többség alapvetően optimista, sokan azonban a keresleti és a kínálati oldalon is látnak olyan tényezőket, amik miatt még a legnagyobb elszántság mellett sem lesz könnyű jelentős eredményeket elérni a budapesti tőzsdén.
Két szempontból is rendkívül érdekesnek találtuk a Magyar Nemzeti Bank stábja által ma közzétett gazdasági növekedési előrejelzéseket, pontosabban a legyezőábrát és vele párhuzamosan az idei éves átlagos GDP-növekedési előrejelzést. Cikkünk eredeti verziója óta tisztult a kép és kiderült, hogy a legyezőábrában bemutatott idősort és az éves átlagos GDP-előrejelzést nem szabad összevetni, mert az egyik idősor kiigazított, míg a másik nyers adatokat tartalmaz. Az is kiderült azonban, hogy utólag átíródott a legyezőábra.
A várakozásoknak megfelelően 1,35%-on hagyta irányadó kamatát mai ülésén a jegybank monetáris tanácsa. Az érdekesebb dolgok 15 órakor jöhetnek.
A bankrendszer gazdasági és pénzügyi ciklust erősítő jellegének kezelésére a Magyar Nemzeti Bank jövő évtől bevezeti az anticiklikus tőkepuffert. Jelenleg nem figyelhető meg túlzott hitelezés a hazai bankrendszerben, így az anticiklikus tőkepufferráta mértékét a jegybank 2016. január 1-től 0 százalékban határozta meg, ami támogatja a hitelezés növelését. A jövőben a túlzott hitelezés időszakában előírt pótlólagos tőkekövetelmény mérsékelni fogja a túlzott hitelkiáramlást, míg válság idején a korábban megképzett tőkepufferek felszabadítása segíti a hitelezést és így a gazdasági kilábalást - közölte az MNB.
Az elmúlt években a magyar állam döntő részben forintadósság kibocsátásával fedezte finanszírozási igényét, míg a devizaforrások egyre kisebb szerephez jutottak. Bár 2016-ban az ideinél nagyobb összegű devizaadósság törlesztése válik esedékessé, de úgy látjuk, hogy továbbra is helyes és - a várható állampapír-piaci kereslet alapján - megvalósítható az államháztartás forint alapon történő finanszírozása. Mindez azt jelenti, hogy nincs szükség jövőre piaci devizakötvény kibocsátásra. Így a devizaadósság aránya az államadósságban 30 százalék alá csökkenhet, ami a válság kitörése óta a legalacsonyabb érték. Az alacsonyabb devizaarány mérsékli az államadósság árfolyamérzékenységét, a finanszírozás sérülékenységét és hozzájárulhat a hitelminősítői besorolás javulásához.
A jegybank mai bejelentései közül feltehetően a kamatdöntés lesz a legkevésbé izgalmas. Ehelyett az MNB inflációs és növekedési előrejelzései lehetnek érdekesek, ám ennél is fontosabb, hogy a decemberre ígért, további nem konvencionális lazító lépésekre is számíthatunk.
Londoni pénzügyi elemzők egyöntetű várakozása szerint nem módosítja az 1,35 százalékos alapkamatot keddi - idei utolsó - kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Több elemző ugyanakkor valószínűsíti, hogy az MNB csökkenti inflációs előrejelzését, és vannak olyan várakozások is a Cityben, hogy bizonyos kondíciók teljesülése esetén jövőre újraindulhat az MNB kamatcsökkentési ciklusa.
"Gazdasági egyensúly és növekedés" címmel angolul tartott előadást az Amerikai-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétfői üzleti estje keretében Matolcsy György. A jegybankelnök szembeállította a 2010 előtti magyar gazdasági és pénzügyi folyamatokat az azutáni fejleményekkel és kijelentette: "bukott angyalból" fordították meg a magyar gazdaság pályáját. Rámutatott, hogy a múltbeli hibák kijavítása során számos sikert ért el a gazdaságpolitika, de szavai szerint még nem végeztek. A holnapi MNB-s bejelentésekből (korábban már előrevetített további monetáris politikai lépések) semmilyen apró jelzést sem küldött ma Matolcsy, de a kormányfő tegnapi dicsérő megjegyzésére ma ő is küldött egy elismerést, amikor a devizahitelek forintosítása kapcsán a tökéletes kormányfői időzítésről beszélt.
Az októberi 215,9 milliárd forintról 309,4 milliárdra nőtt novemberben az MNB mérlegében lévő magyar devizakötvények állománya, vagyis a múlt hónapban is tovább vette a papírokat a jegybank - derül ki a hétfő reggel közzétett statisztikai mérlegből. Érdekesség, hogy a kormány tartalékaiként nyilvántartott kesz-számla egyenlege tovább emelkedett, pedig eddig az volt a megszokott, hogy az év végéhez közeledve apasztják le a számlát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) technikai okokból, például a gépek és automaták igényeinek kielégítése, illetve a hamisítás hatékonyabb megelőzése érdekében döntött a húszezresek megújításáról - mondta Pataki Tibor, az MNB készpénzlogisztikai igazgatója az M1 aktuális csatornán hétfőn.
Jövőre nagyjából 5 milliárd euróra rúgó államadósság jár le, ha fennmaradnak a jelenlegi piaci körülmények, ez az állomány forintkötvényekkel is megújítható lesz - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, vezető közgazdásza pénteken Budapesten, a jegybanki almanachot bemutató sajtótájékoztató után.
December 14-én kerülnek forgalomba az új húszezer forintos bankjegyek - közölte a Magyar Nemzeti Bank pénteken. A jelenlegi húszezer forintos bankjegyek 2016 végéig használhatók a készpénzforgalomban, bevonásuk pontos időpontjáról az MNB később ad tájékoztatást.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Rengeteg háztartás maradt áram nélkül.
Mégsem Vlagyimir Putyin a felelős?
Meglepő eredményre jutottak a kutatók.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
