Az Európai Központi Banknak (EKB) készen kell állnia arra, hogy, akár a várakozásoknál nagyobb mértékben is tovább emelje az irányadó kamatot, ha az infláció csökkentéséhez erre van szükség - jelentette ki Isabel Schnabel, az EKB döntéshozója a Frankfurter Allgemeine Zeitung lapban szombaton megjelent interjúban.
Rendkívül izgalmas a hét a tőzsdei befektetőknek, számtalan olyan esemény jön ugyanis, ami heves mozgást hozhat a piacokon. A Fed, az EKB és a Bank of England is kamatdöntő ülést tart, ráadásul az amerikai jegybank kamatdöntésével kapcsolatban kiemelten figyelt inflációs adatokat is közzétesznek, mégpedig ma. Az elmúlt néhány adatközlés alapján masszív mozgások jöhetnek a tőkepiacokon.
Az ausztrál jegybank idei utolsó kamatdöntő ülésén az elemzői várakozásoknak megfelelően, 25 bázisponttal, 3,1 százalékra emelte irányadó kamatát kedden.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Aegon Alapkezelő írását olvashatják:
Sokat hallani arról, hogy a magyar gazdaság, és kiemelten a forint helyzete, egyre inkább összehasonlítható azzal, ami Törökországban történik az elmúlt időszakban. Özgür Orhangazi, az isztambuli Kadir Has egyetem közgazdász professzora a lapunknak adott exkluzív interjújában többek között a jelenlegi török 80-180%-os infláció, valamint a líra árfolyamának mozgásáról nyilatkozott, párhuzamba állítva ezzel a török és magyar jelenségeket. Emellett kifejtette véleményét a török jegybanki politikáról, a hivatalos adatok megbízhatóságáról, valamint az országa dollarizációjáról is. Arról is beszélt a szakember, hogy a jelenlegi török kormánypárt eldöntötte: mindent a gazdasági növekedés támogatásának rendel alá, így az inflációt is. Mindennek az az oka, hogy a Recep Tayyip Erdogan elnök pártja az erős növekedésnek köszönhette eddigi politikai sikereit és a választásokhoz közeledve ezt fent akarják tartani.
A török bankok kínálják a világ legolcsóbb hiteleit, de csak kevesek számára elérhetőek – számol be a hírről a Bloomberg.
Mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa helyben hagyta a 13%-os alapkamatot. A döntés kapcsán kiadott közleményben a jegybank kiemeli, hogy a magyar gazdaság (alaposan felborult) külső egyensúlya javulóban van. A jegybank kiemelten figyelembe veszi a devizatartalék-megfelelést, és ennek kapcsán jelezte, hogy az energiaimport és az energiaárak csökkenése miatt a devizapiaci egyensúly a korábban vártnál kisebb mértékű devizalikviditás nyújtással is megőrizhető.
Gyengüléssel kezdte a hetet a forint az euróval szemben, reggel 407 fölött járt a jegyzés, napközben pedig már 410 felett állt a kurzus. A dollár erősödik az euróval szemben, ez nem jelent jót a forintra nézve sem, így a dollár/forint kurzus újra 400-as szint felett is járt. Délután azonban lendületet vett a hazai deviza.
A szerda esti Magyar Közlönyben megjelent rendelettel felülírta a kormány a Polgári Törvénykönyv késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseit. A késedelmi kamat maximuma 25% már a mai naptól.
A lengyel jegybank szinten tartotta az irányadó kamaton szerdai kamatdöntő ülésén, miközben változtatott az inflációs és GDP-előrejelzésén.
Érdekes kérdéseket vet fel, hogy a bankok milyen mértékben és milyen gyorsan építik be az MNB döntéseit a saját lakáshiteleik árazásába. Két kutató, Hajnal Gábor és Lados Csaba a Hitelintézeti Szemle 21. évfolyamának 3. számában az elmúlt évek adatait elemezte. Az eredményeikből rájöhetünk arra, hogy lakossági szereplőként átlagosan hány hónappal később érezzük meg a jegybank döntéseit.
"A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása van összhangban az árstabilitási cél monetáris politikai horizonton történő elérésével" - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának indoklásában, amelyet azt követően adtak ki, hogy a jegybank 13%-on hagyta az alapkamatot. Az MNB szerint az elmúlt hónap során alkalmazott, bankközi likviditást szűkítő eszközök hatékonyan erősítik a monetáris transzmissziót. Emellett a gyorsan változó kockázati környezetben a piaci stabilitás fenntartása is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. "Az MNB folyamatosan értékeli a gazdasági és pénzügyi piaci fejleményeket, és az október közepén bevezetett eszközeit addig alkalmazza, ameddig a piaci stabilitás fenntartása és a kockázati megítélés alakulása indokolja" - írja az MNB annak kapcsán, hogy az irányadó kamatot viszont, amelyet naponta határoznak meg, két hete 18%-ra emelték. A jegybank kiemeli, hogy a szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. Ez azt jelezheti, hogy még hosszabb ideig tarthatják fent az alapkamatnál magasabb irányadó kamatot. Fontos üzenet a devizatartalék szempontjából, hogy az energiaárak csökkenése miatt a korábban vártnál kisebb mértékű devizalikviditás is elegendő az energiaszámla devizaigényének biztosítására.
A Magyar Nemzeti Bank a hagyományos kommunikációs rendnek megfelelően jelezte, hogy Virág Barnabás jegybank-alelnök online háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről ma 15 órakor. A jegybank ma 14 órakor közli az alapkamatról szóló döntését, az egy órával később kezdődő eseményen a szokásoknak megfelelően ennek hátterét ismertetik.
Holnap összeül a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, hogy döntsön az alapkamatról. Arról a kamatról, ami a jegybank 5 százalékpontos vészkamatemelése után sem változott, ezért a konkrét döntésnek nem lesz jelentősége, ám talán néhány monetáris politikai kérdésben így is tisztábban láthatunk az ülés után.
Egyre több magyar hírportál számol be a „csodakötvényként” emlegetett 2027/B államkötvény igen vonzó kamatozásáról: mivel a papír a BUBOR-hoz kötött, ezért hamarosan már 16,66%-os éves kamatot fog fizetni. Ez az állampapír a kamatforduló miatt jelenleg nem érhető el az Államkincstárnál. Ha valaki mindenképp BUBOR-hoz kötött változó kamatot szeretne, akkor ott a 2029/B államkötvény.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt kéri a kormánytól, hogy fontolja meg a lakossági hitelezéshez hasonlóan a kamatplafon azonnali bevezetését - 5-10 százalékos sávban -, valamint a meglévő vállalkozói hiteleknél biztosítsa a moratórium lehetőségét.
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzése szerint várhatóan recesszióban tölti a jövő évet a brit gazdaság a magas infláció, az emelkedő kamatok és a világgazdaság általános gyengélkedése miatt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében (02:10-től) arról volt szó, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a monetáris eszköztár pénteki átalakításával, a gazdaság lényegi működése szempontjából hogyan üresítette ki az alapkamatot. A témával kapcsolatban Madár István, a Portfolio Makro rovatának vezető elemzője volt a Checklist vendége. Az adás második témája (25:00-tól) a szintén pénteken kibővített kamatstop rendelet volt, most már ugyanis azoknak sem kell az elszálló kamatok miatt izgulni, akik 3 és 5 éves kamatperiódusú hiteleket vettek fel korábban, november 1-től ugyanis ők is bekerülnek az intézkedés hatálya alá. A mai epizód végén (34:26-tól) pedig szó volt még az Egyenlítsük a béreket! címmel, október 20-án, az Egyenlítő Alapítvány által megrendezett konferenciáról. A téma aktualitása, hogy Magyarországon a nők átlagosan óránként 17,2%-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál – ez több mint kéthavi bérkülönbséget jelent éves szinten –, így a Magyar Egyenlő Bérezés Napja október végére esik.
Hatalmas hullámokat vert a mai jegybanki döntés a kamatemelésről. Bár, mivel nem az alapkamat emelkedett és elég rövidtávúnak van szánva az intézkedés, ezért szinte kiszámíthatatlanok és tervezhetetlenek a hatások, a piacokat ennek ellenére azonnal megrángatta a döntés, és sorra jönnek a pro és kontra érvelések a helyzetről. A hazai ingatlanpiac egyik legfontosabb szereplője, Futó Gábor, a Futureal-Csoport társalapítója és társtulajdonosa pedig exkluzív véleményt adott nekünk a mögöttünk álló hetek és a mai történések értékeléséről, a hitelpiac, a kamatpolitika és az ingatlanpiac relációjában.
További jelentős monetáris politikai válaszlépéseket valószínűsített szerdán Huw Pill, a brit központi bank főközgazdásza, alig burkoltan utalva arra a lehetőségre, hogy a brit jegybank esetleg nem várja meg e lépésekkel a november elején esedékes következő kamatdöntő ülést.
Amerikában a Nasdaq vezette az esést.
Már 2021-ben súlyos aggályok merültek fel a cég vakcinájával kapcsolatban.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
