Emelkedett kedden a bitcoin árfolyama, és ezzel át is lépte a 30 000 dolláros lélektani szintet. Eközben a befektetők a héten megjelenő kulcsfontosságú inflációs adatot várják, amely a kriptodeviza árfolyamát is erősen befolyásolhatja - írja a CNBC.
Tetemes, 1500 milliárd dollárnyi kereskedelmi ingatlanhitel fog lejárni az Egyesült Államokban 2025 vége előtt, a refinanszírozási kockázatok azonban magasak, ráadásul az ingatlanok értéke akár 40%-kal is visszaeshet – írja a Bloomberg a Morgan Stanley friss elemzését szemlézve.
Jelen elemzésem célja, hogy megvilágítsam három bank, a Silicon Valley Bank (SVB), a Signature Bank és a Credit Suisse márciusi bedőlésének hátterét. Kiindulópontom egy elméleti jellegű bankszakmai bevezető. A makropénzügyi környezet rövid bemutatását követően a bankszakmai áttekintés tanulságait alkalmazom előbb az amerikai SVB-re, majd a svájci Credit Suisse-re. Elemzésemet következtetésekkel zárom a monetáris politika és a bankszabályozás további alakulását illetően.
Az elmúlt hetek bankcsődjei sokaknak felhívták a figyelmét arra, hogy nem biztos, hogy egy helyen tartani a megtakarításokat a legjobb befektetési döntés, érdemes diverzifikáltabb megoldásban gondolkodni. A Silicon Valley Bank és a Signature Bank eseményei után rengetegen aggódni kezdtek, hogy a csődbe ment hitelintézeteknél tartott pénzeiket teljesen elveszíthetik, a jó hír azonban az, hogy egy amerikai intézménynek köszönhetően egy bizonyos szintig minden betétes kaphat kártalanítást.
A bankrendszerrel kapcsolatban nem érkeztek további rossz hírek, így az inflációs aggodalmak a héten ismét át tudták árazni a kamatpályát, ezúttal jelentősen felfelé. Ám ez a várakozás nem tartott ki sokáig, a héten ugyanis olyan makroadatok érkeztek, amelyek az infláció enyhülése irányába mutatnak, ennek hatására pedig újabb lendületet kapott az a vélekedés, hogy a Fed idén jelentős kamatvágásokat hajthat végre. Ebből is látszik, mennyire változékony ma a hangulat, a ma érkező fontos adat így szintén komoly mozgásokat válthat ki a következő napokban.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra számít, hogy a globális gazdasági növekedés 3 százalék alatti lesz az idén, és a következő öt évben 3 százalék körül marad - mondta Krisztalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója csütörtökön Washingtonban az IMF és a Világbank április 10-16. között tartandó közös tavaszi ülésszaka előtt.
A nehéz tavalyi év után úgy tűnik, hogy idén magukra találtak a hazai befektetési alapok, annak ellenére, hogy az év első három hónapja sem volt sétagalopp, különösen a márciusi bankválság borzolta a kedélyeket. A magyar alapok egyelőre állják a sarat, a legjobb teljesítmények már az első három hónapban 10% felett alakulnak. Nagy visszatérést mutatnak az abszolút hozamú alapok, de a részvény és árupiaci alapok körében is vannak vonzó, 7% feletti hozamok.
A dotcom lufi óta nem látott egyik legnagyobb havi veszteséget könyvelték el a trendkövető alapok márciusban, a bankválság által kiváltott piaci zavarok miatt – írja a Financial Times.
Kisebb készpénzállománnyal kezdték az idei évet a legnagyobb amerikai regionális bankok, mint a 2008-as pénzügyi válság óta bármikor, így nem voltak felkészülve a betétesek hasonló rohamára, ami a Silicon Valley Bank és a Signature Bank csődjét hozta – írja a Financial Times.
5%-os lehet a globális vállalati profitok visszaesése a Citigroup elemzői szerint, mivel a bankszektorban tapasztalható zavarok növelik a recesszió kockázatát – írja a Reuters.
Az elmúlt 10 év leggyengébb évkezdését tudhatja maga mögött a globális M&A piac, miután egyrészről a gazdasági kilátások romlása is visszavette az aktivitást, másrészről a bankválság is negatívan hatott a kockázatvállalásra – számol be a hírről a Financial Times.
A Silicon Valley Bank összeomlása alternatívák keresésére ösztönözte a megtakarítókat, így a befektetők egyre inkább például a pénzpiaci alapok felé vették az irányt. Ez a trend azonban veszélyt jelent főleg a kisbankokra, de a pénzügyi rendszerre és a gazdaság egészére nézve is – írja a Bloomberg.
A Reuters gyűjtése alapján 19 amerikai bankot regulázna meg a Silicon Valley és a Signature bankok bedőlése után a Fehér Ház csütörtök este közzétett javaslata. Lényegében a náluk nagyobb 13 bank szabályozását terjesztenék ki a közepes méretű hitelintézetekre, visszafordítva a Donald Trump idején, 2018-ban végrehajtott lazító intézkedéseket.
Neel Kashkari, a Minneapolisi Fed elnöke szerint korai lenne megítélni, hogy a Sillicon Valley Bank összeomlása milyen hatással lesz a gazdaságra, de a Fednek az infláció csökkentésére kell összpontosítania – írja a Bloomberg.
Speciális illetéket fog felszámolni az amerikai betétbiztosító a bankoknak a közelmúltban történt események miatt, a díj megállapításakor azonban figyelembe fogja venni az adott pénzintézet helyzetét is – írja a Reuters.
A becsődölt Silicon Valley Bank (SVB) "szörnyű" munkát végzett a kockázatkezelés terén az összeomlása előtt, a bankfelügyelet pedig nem figyelt eléggé a figyelmeztető jelekre - mondta Jon Tester demokrata szenátor a bank ügyében megtartott első szenátusi ülésen a Reuters szerint.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
A Nestlé a svájci Credit Suisse ügyfele volt és most meg kell vizsgálniuk, hogyan tovább - idézi az ESM kiskereskedelmi portál Mark Schneidert, a csoport vezérigazgatóját
Eluralkodott a pánik a bankpiacon, így egyre többen sürgetik a pénzintézetek kötelező likviditási tartalékaival kapcsolatos szabályok szigorítását. A kérdés nemcsak az amerikai bankok esetében kerül elő, hanem a már most sokkal szigorúbb szabályozási környezetben működő európai bankoknál is. Hiába van azonban szándék a pénzügyi szektor rövidebb pórázon tartására, kétséges, hogy mindennek milyen hatása lenne, és valóban megvalósul-e.