Az idei választási évvel visszatért Magyarországra a költségvetés politikai ciklikussága. A szavazás előtti durva kiköltekezést kényszerű kiigazító lépések követik, további alkalmazkodásra kényszerítve az amúgy is sokkokkal küszködő gazdasági szereplőket. Ráadásul a közvélekedéssel ellentétben a költségvetés nehéz helyzetét sokkal inkább a fegyelem látványos lazulása, mintsem a külső okokra visszavezethető rendkívüli kiadások magyarázzák. Ha még mélyebben megnézzük, a magyar állam a 2010-es évek második felében már visszacsúszott a fiskális alkoholizmusba, az elvonóra pedig csak a 2022-es választások után vonult be.
A gazdasági ciklusok szabályszerűségei értelemszerűen hatással vannak a befektetési eszköztípusok árazására, ami ennek megfelelően ugyancsak jól megfigyelhető ciklikusságot mutat. A gazdasági ciklus különböző fázisaira reagáló eszközallokációs döntéseket nevezzük rotációnak, amelynek következtében eltérő az egyes eszközök és szektorok teljesítménye a ciklus különböző pontjain. De vajon érvényesülnek-e ezek a hatások a koronavírus-válság miatt kialakult tavalyi, rendkívül rövid recesszió után? Többek között erre a kérdésre is keresték a választ az Amundi Alapkezelő sajtóeseményén.
Ráadásul ez még nem is a legnagyobb változat.
Több fontos lazítást is bejelentett a belügyminisztérium.
Az akadémikus a Checklist keddi adásának vendége volt.
Most a kis kapitalizációjú papírok ideje jön?
Nagy Márton beszélt a részletekről.
Most a kis kapitalizációjú papírok ideje jön?
Tévhit, hogy az átlagnál jobban melegszenek és sötétek?
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
