„Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 3 milliárd dollár és 750 millió euró értékben”, amelyet „Magyarország stabilitásának megőrzésére, előtörlesztésre, és a pénzügyi tartalékok növelésére használjuk” – hangsúlyozta a tegnapi devizakötvény-kibocsátások eredményeiről készített ma reggeli rövid Facebook-videóban Varga Mihály.
A magyar adósságkezelő egy 7, egy 12 éves dolláralapú, illetve egy 9 éves euróalapú benchmark méretű devizakötvény kibocsátását kezdte meg és már megvan az előzetes felár is a várhatóan ma beárazandó papírokra – írja a Reuters IFR News kötvénypiaci szolgáltatása. Frissítés! Kiderült az is, hogy jókora érdeklődés van mindhárom papírra. Frissítés 2! Csütörtök reggel kiderültek a kibocsátások végső adatai is, ezeket ebben és ebben a cikkünkben írtuk meg.
Összesen 430 millió dollárnyi adósságot törlesztett elő Magyarország az idei évben - jelentette be Facebook videójában Varga Mihály pénzügyminiszter.
Amint majd az idei évi magasabb infláció után jövőre meglátják a magyar lakossági állampapírbefektetők, hogy milyen magas kamatot fizetnek az inflációkövető papírok nőhet irántuk az érdeklődés és „elképzelhető, hogy ezek a papírok olyan népszerűek lehetnek, mint a fix kamatú MÁP Plusz” – mondta el a Világgazdaságnak adott hétfői interjúban Kurali Zoltán. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója azt is jelezte, hogy nem terveznek változtatni a 3 éves (0,75%-pont) és az 5 éves (1,25%-pont) inflációkövető kötvény kamatprémiumán az infláció felett.
Az utóbbi évekre egyértelműen a negatív devizakibocsátás volt jellemző a magyar adósságkezelésben, ezt azonban keresztülhúzta a válság. A csütörtökön eladott újabb 2,5 milliárd eurónyi kötvénnyel együtt már 7 milliárd körül lehet idén a forrásbevonás devizában, amivel kicentizi 20 százalékos benchmarkját az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A következő években viszont hátradőlhetünk, és biztonságosan lehet menedzselni az adósságot.
Módosította 2020-as finanszírozási tervét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amivel további devizakötvény kibocsátásának lehetőségét teremti meg. Ennek célja a 2021-ben lejáró devizaadósság előfinanszírozása, viszont a devizaadósság részaránya továbbra is a 10-20%-os sávban maradhat – olvasható az adósságkezelő honlapján. A prezentáció alapján úgy tűnik, hogy a mozgásterét igyekszik növelni az adósságkezelő a mostani piaci környezetben és akár 2 milliárd eurónyi további forrásbevonás is jöhet még év végéig a nemzetközi devizakötvény piacokról.
Tavaly a teljes adósság 20 százaléka alá csökkent a deviza részaránya, a lemorzsolódás pedig az idén folytatódhat, hiszen a tervek szerint nem bocsát ki devizakötvényt Magyarország. A kérdés csak az, mekkora devizaadósságot tartanának kívánatosnak a döntéshozók, hiszen lassan elkezdhetnek azon gondolkodni, hogy akár a 10 százalékos arányt vegyék célba, főleg akkor, ha a tervek szerint sikerül a lakossággal még több állampapírt megvetetni. Orbán Viktornak ősszel volt egy érdekes kijelentése, mely arra utal, hogy a devizaadósság átalakítása is elindulhat, a távol-keleti piacok felé fordulhatunk.
Ha a kormányzat úgy dönt, akkor hét év múlva 3,3 százalékra csökkenhet az államadósság devizarészaránya, lényegében csak két kötvénysorozat képviseli majd a devizaadósságot Magyarországon - mondta a Világgazdaságnak Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. A devizaadósság aránya ma 20 százalék alatti, miután a kormány arra törekedett az elmúlt időszakban, hogy folyamatosan csökkentse azt.
Magyarországnak nyertesnek kell lennie a következő években, ehhez fenn kell tartani a konjunktúrát, emellett 2030-ig folyamatos lépésekben erősíteni kell az ország versenyképességét - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke pénteken Budapesten, az "Iránytű a négy százalékhoz" címmel megrendezett Figyelő Top200 konferencián, melynek központi témája a versenyképesség volt. Matolcsy György arról is beszélt, hogy el kell érni, hogy egyszámjegyűre lehessen csökkenteni a személyi jövedelemadót.
Már ma este egy fokozattal leminősítheti Törökországot a Standard and Poor's, hiszen Magyarország mellett a bajba került országnál is ma van az éves hitelminősítési felülvizsgálat dátuma - hívja fel a figyelmet ma kiadott, elég negatív üzenetű elemzésében a Sociéte Generale elemzője saját hitelminősítői modellje alapján. Meglátása szerint a Moody's felől is hasonló lépés jön rövidesen, mivel január óta leminősítést valószínűsítő negatív besorolást tart érvényben az a hitelminősítő a törökökre. A jelentős török vállalati devizaadósságból eredő bajokra és annak várható tovagyűrűző hatásaira ma egy másik saját elemzésünkben már felhívtuk a figyelmet:
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke arról beszélt, hogy félrevezetőek, elnagyoltak azok az elemzések, amelyek egyes feltörekvő országok külső sérülékenységét és devizaadósságát összehasonlító elemzésekben próbálják feltárni.
Egyre nagyobb fenyegetést jelent Törökország energiaellátása és a helyi bankrendszer számára az energiaszektor eladósodottsága. Az elmúlt másfél évtizedben jelentős devizahiteleket felvevő iparág terheit a líra leértékelődése az elviselhetőség határáig fokozta, így az államnak kellett közbeavatkoznia az áramtermelő társaságok működőképességének fenntartása érdekében.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tegnapi nappal teljesítette a 2018-ban esedékes devizakötvény törlesztési kötelezettségeit, és a devizakötvények törlesztésével az államadósság deviza-részaránya az év végére tervezett 20%-os érték alá csökkent.
Idén év végén is teljesülni fog az alkotmányos adósságszabály, mivel 74,7%-ról 74% körülre mérséklődik az adósságráta - jelentette ki a Világgazdaságban megjelent interjúban Barcza György. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója úgy látja, hogy a jövőre lejáró 2,5 milliárd eurónyi devizaadósság megújítása kapcsán nem szabad túlterhelni a forintalapú piacot, és az esetleges jüanalapú kibocsátás mellett a jen is szóba jöhet, mert lesz jenalapú lejáratunk is. A lakossági állampapír állomány eddigi dinamikus felfutása a bankbetétek és befektetési alapok felőli átsúlyozással is összefüggött, de ez a korszak véget ért Barcza szerint. Jelzése szerint 2017. január 1-jétől a lakossági állampapírok hozamszintjén nem változtat az ÁKK, de a rövid papírok forgalmazói jutalékán igen.
Évek óta a kormány egyik legfontosabb háborúját az államadósság ellen vívja többnyire szoros győzelmeket aratva, hiszen csak minimálisan tud csökkenni a GDP-arányos adósságráta. Az viszont dicséretes, hogy az adósságon belül egyre kisebb a deviza részaránya, ennek köszönhetően csökkent jelentősen az ország sérülékenysége, amit tavasszal a három nagy hitelminősítő közül elsőként a Fitch is felminősítéssel jutalmazott.
Lehet, hogy Magyarország jövőre ismét a nemzetközi kötvénypiacokról fog forrást bevonni, noha talán arra is van esély, hogy a belföldi pluszkibocsátások fedezni fogják a devizalejáratokat - mondta el hétfőn Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Reuters hírügynökség Kelet-európai Befektetési konferenciáján. Barcza azt is elárulta, hogy az adósságkezelő jövő héttől csökkenteni fogja a 3 és a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek meghirdetett mennyiségét.
Sok minden változott 2011 óta.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Korábban egy darabot sem szállítottak belőle.
Csaknem 1900 milliárd forintnak megfelelő összeget bukott.
Nem is szavazták meg az erről szóló javaslatot.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
