Február közepétől március végéig tovább erősödött a gazdaság aktivitása az Egyesült Államokban, de az erős dollár és alacsony olajárak kedvezőtlenül érintették a feldolgozóipart - állapította meg legfrissebb jelentésében az amerikai jegybank.
Az euróval szemben újra 12 éves csúcsa közelébe izmosodott a dollár ma és a főbb külkereskedelmi partnerekkel szembeni együttes teljesítményt tükröző dollárindex is bő évtizedes új rekord küszöbét mutatja. Az újból feltámadt "dollár-bika" persze nem véletlen amellett sem, hogy meglepően gyengére sikerültek a márciusi átfogó amerikai munkaerőpiaci adatok. Összességében ugyanis úgy tűnik, hogy nagyon erős lábakon áll az amerikai gazdaság és az inflációs, illetve munkaerőpiaci folyamatok is rövidesen szükségessé tehetik a kamatemelési folyamat megkezdését, illetve a rendszerbe pumpált elképesztő többlet likviditás fokozatos "visszaszívását". Előbbit a Morgan Stanley friss nagyelemzése csak decemberre, utóbbit pedig a jelzálogkötvények kapcsán két lépésben jövőre várja a befektetési bank, amely nagyrészt az olajárak fokozatos emelkedésére épít anyagában. Mindezek tükrében jövő év végéig bő 15%-os általános dollárerősödésre számít, azaz úgy tűnik, hogy az eddig látott dollár-erő még csak a kezdet.
A napkezdeti jó hangulat után viszonylag nagy volatilitás mellett zajlott a kereskedés szerdán a tengerentúlon, és a napot végül kisebb emelkedéssel zárták a vezető részvényindexek. Kezdetben az olajáresés hatására esett vissza a lendület, majd az amerikai jegybanki döntéshozók legutóbbi üléséről közzétett jegyzőkönyvre koncentráltak a befektetők. Utóbbiból az derült ki: továbbra is a júniusi szigorítás a legvalószínűbb, mivel a döntéshozók pozitívak a gazdasági folyamatokat illetően, azonban a lépést még mindig a munkaerő-piaci helyzet, illetve a dollár és az olaj árának stabilizálódásától teszik függővé. A jegyzőkönyv közzététele után iránykeresés és nagyobb ingadozások jellemezték az indexeket, míg végül azok emelkedéssel zárták a napot. Holnap az Alcoa ma este közzétett első negyedéves számai irányíthatják majd a kereskedés kezdeti óráit.
A Fed nyíltpiaci bizottságának legutóbbi, márciusi ülésén a tagok a tengerentúli kockázatokat és az a gyenge évkezdést is elismerték, azonban továbbra is magabiztosak a gazdasági talpra állásának lendületét illetően, így folytatódhat a készülődés az idei évi kamatemelésre is - derül ki a jegyzőkönyvből. Az ülésen végül a júniusi szigorítást helyezték előtérbe, ugyanakkor lépést továbbra is a következő hónapokban napvilágot látó adatoktól teszik függővé.
Megdöbbentően gyenge lett a márciusi átfogó munkapiaci statisztika Amerikában: pusztán 126 ezres bővülés volt a mezőgazdaságon kívüli szektorokban, míg a piacon ennek nagyjából a dupláját várták volna. A gyengébb adat az amerikai gazdaság első negyedéves gyengélkedésre erősít rá, ami kifejezetten erősen érvel a korai (júniusi) kamatemelés ellen. A dollár szinte azonnal 1 százalékot gyengült a közzétételre.
Mindenki azt szeretné tudni, hogy mikor ér véget a nullás kamatkörnyezet az Egyesült Államokban, erre vonatkozóan pedig igen érdekesen alakulnak a várakozások. A makroelemzők döntő többsége szerint júniusban vagy szeptemberben ez már be is következhet, míg a piaci árazások mostanra már az év végére mutatnak. Ennyire késői időpontot még egyébként soha nem áraztak a határidős piacon.
Az Egyesült Államok továbbra is jó úton halad afelé, hogy júniusban vagy szeptemberben kamatot emeljen - jelentette ki Dennis Lockhart, az Atlantai Fed elnöke szerdán. Szerinte ugyanis az első negyedévben látott gyengélkedésre utaló jelek csak átmenetiek.
Januárról februárra 0,2 százalékkal emelkedett a személyes fogyasztások árindexe az Egyesült Államokban, sőt az így vizsgált maginfláció alakulása is éledező árnyomásra utal. Mivel ez a Fed által preferált inflációs mutató, ezért igen fontos üzenettel bír a jövőben várható kamatemeléssel kapcsolatban. Márpedig most úgy tűik, hogy az árak változása a korábbi (júniusi) időpont mellett érvel.
Az amerikai részvényindexek értéke a 2008-as válság óta még nem látott magasságokba emelkedtek. Cikkünkben megvizsgáltuk a részvénypiaccal kapcsolatos legfontosabb árazási mutatószámokat. Kivétel nélkül mindegyiknél azt találtuk, hogy az elmúlt tíz év átlagához képest magasabban állnak, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy a részvénypiaci rali nem folytatódhat tovább. Fontos azonban tisztába lenni az egyes indikátorok hátrányaival is, hiszen azok jelentősen torzíthatják a piacokról mutatott képet.
A Fed a mai döntését kísérő közleményben új iránymutatást adott, amivel lényegében megnyílik a kamatemelés lehetősége a közeljövőben. Ennél viszont lényegesebb üzenet volt a részükről, hogy egyáltalán nem áll szándékukban gyors szigorítási ciklust véghezvinni, ezt aláhúzandóan pedig meredeken lejjebb hozták a kamatokra vonatkozó előrejelzéseiket. A monetáris szigorítás feltétele természetesen nem változott: magabiztosan akarják látni, hogy a fellendülő munkaerőpiac mellett az inflációs céljuk elérése is biztosított. A közleményük elhintette, hogy áprilisban "nem valószínű" még az alapkamat emelése, amit Janet Yellen lényegében meg is erősített a sajtótájékoztatóján. Így tehát a piaci szereplők várakozásai - mely szerint június a céldátum - feltehetően nem változik. A részvénypiacokat megtépték a bejelentésre, míg a dollár hevesen gyengülni kezdett.
Minden adott ahhoz, hogy hamarosan felfordulás alakuljon ki a pénz- és tőkepiacokon, pont, ahogy tavaly májusban a tapering felmerülésekor is történt. Azt várják ugyanis a piacon, hogy a Federal Reserve ma már kihagyja a "türelmes" szócskát az iránymutatásából, ami megnyitja a júniusi kamatemelés előtti lehetőséget, miközben a befektetői tábor másik része szerint ez csak szeptemberben történhet meg. Ha ma valóban megváltozik a jegybanki iránymutatás, akkor az azt jelenti, hogy a makroadatok függvényében már tényleg bármikor jöhet a kamatemelés, ez pedig jelentősen növelheti a pénz- és tőkepiaci volatilitást a következő hónapokban. Ráadásul a történet szerintünk még ennél is sokkal bonyolultabb: nyomós érveket lehet felhozni úgy en bloc az idei kamatemelés ellen. Nehéz megjósolni, hogy például egy meglepő üzenetre, mit reagálna a piac, de ehhez szerencsére már nem kell sokat várnunk.
Három fontos jegybank kamatdöntő ülésére is sor kerül az előttünk álló héten, amelyek közül a Fed szerdai kijelentéseire figyel majd leginkább a világ - de Svájcból és Japánból is fontos mondatok érkezhetnek. Itthon a januári keresetek alakulása lehet érdekes, hiszen ebből megtudhatjuk, milyen volt - ha volt - az év eleji béremelési hullám.
Reagálva a Fed stressz tesztjének eredményére, a Santander és a Deutsche Bank is ígéretet tett arra, hogy fejleszteni fogják a tőketervezést az ellenőrzési és riporting rendszerrel egyetemben. Egyes szakemberek szerint a Santander akár az egész amerikai piacról is kivonulhat, amennyiben jövőre sem tudja teljesíteni a tesztet - írja a Financial Times.
Nem fogadta el a Fed a Deutsche Bank és a Santander tőketervét, mivel a mostani stressz tesztek kimutatták, hogy a két bank amerikai operációjának a tőketervezésben és a kockázatkezelésben is vannak hiányosságai - írja a Financial Times.
Úgy tűnik, mintha már most nyomás nehezedne a magyar kötvénypiaci hozamokra, pusztán mert Amerikában egy vártnál jobb munkapiaci adat, korábbi kamatemelésre utal. Mindez ráadásul amellett történik, hogy az Európai Központi Bank éppen ma kezdett bele az államkötvény-vásárlásokba, amik - ceteris paribus - a régiónk hozamkörnyezetét is lefelé nyomhatná. Ennyire érzékeny volna továbbra is Magyarország az amerikai kamatvárakozásokra? Ha igen, akkor vajon mi lesz, ha ténylegesen el is kezd szigorítani a Fed?
Janet Yellen, az amerikai Fed elnöke a Szenátus előtti meghallgatásán viszonylag határozott üzeneteket adott a piac számára arról, hogy miként érdemes gondolkodni a közelgő monetáris szigorításról. Elmondása szerint az elkövetkező pár ülésen még nem valószínű, hogy a gazdasági környezet indokolttá tenne egy kamatemelést. Majd ezt követően hozzátette: a monetáris szigorítás előtt biztosan meg fog változni a jegybanki iránymutatásuk, vagyis a valamelyik döntésüket kísérő közlemény már tartalmazhat arra vonatkozó utalást.
Az amerikai Fed döntéshozói többsége inkább arra hajlik, hogy hosszabban maradjon az alacsony kamatkörnyezet, ugyanis egyre több olyan kockázatot látnak, ami rosszul érintheti az USA gazdaságát - derült ki az amerikai jegybank legutóbbi üléséről szóló jegyzőkönyvből.
Az erősödő gazdasági teljesítmény és a várhatóan a jegybanki célhoz közelítő inflációs kilátások tükrében a Fed-nek júniusban lenne célszerű megkezdenie a kamatemeléseket - közölte kedden a Richmond Fed elnöke, Jeffrey Lacker újságírókkal.
"Én nem akarok gyanúsítgatni, Virág elvtárs, de nem jött egy kicsit későn ez a tűzoltóparancsnok?" - tehetnénk fel Bacsó Péternek "A tanú" című filmjéből szállóigévé vált kérdését azzal kapcsolatban, hogy az Európai Központi Bank (ECB) miért csak évekkel később kezdi meg saját mennyiségi lazító programját (QE), akkor, amikor az amerikai jegybank, a Federal Reserve (Fed) már annak kivezetésén gondolkodik. Pál Tamás közgazdász cikke a történtek áttekintésével a fáziskésésre keresi a magyarázatot és kitér arra, hogy az európai mennyiségi lazítástól várt hatás előtt milyen akadályok tornyosulnak.
Az Európai Központi Bank a lazító program bevezetésével - jókora késéssel - követte az amerikai jegybankot. A cél, hogy az eurózóna gazdasága élénküljön és a deflációs veszély eltűnjön. Az eurózóna azonban nem az Egyesült Államok, a "QE" itt nem ugyanúgy hat. Az EKB akkor lehet sikeres, ha már rövid távon sikerül beindítania a hitelezést.
Negatívba fordult az egyenleg.
Most a 787 Dreamlinernél.
Tartósan alacsonyan áll a félelem-index.
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
