Az elmúlt években "összerázódott" a lengyel, román, szlovák, horvát és magyar gazdaság. Csakhogy míg a lengyel, román és horvát fejlettség felzárkózott az öt ország átlagához (vagy akár túl is haladta azt), a magyar alulteljesítve visszasüllyedt az átlaghoz. A magyar növekedési modell ráadásul a legkevésbé járult hozzá a hazai lakosság jólétérzetéhez, hiszen a háztartási fogyasztás uniós rangsorában az utolsó helyre süllyedtünk. Mi vezetett ide, és tud-e új lendületet venni Magyarország konvergenciája? Erre a kérdésre is keressük a választ a Budapest Economic Forumon, ahol neves szakértőkkel, vállalatvezetőkkel beszéljük meg a felgyűlt tapasztalatokat.
Alacsonyabb szintre került a román lakossági fogyasztás az Eurostat felülvizsgálatai során, ezzel négy pozícióval hátrébb került az európai uniós fogyasztási rangsorban. A magyar életszínvonal-mutató is kisebb lett, de így is majdnem visszaelőztük Bulgáriát.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy ismét forrósodik a helyzet az üzemanyagpiacon. A kormány figyelmeztette a kiskereskedőket, hogy az árak magasabbak, mint a régiós átlag, és jó lenne elkerülni a további intézkedéseket. Vendégünk volt Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke. A második részben Hornyák Józseffel, a Portfolio makroelemzőjével azt vizsgáltuk, hogy miként fejlődtek a magyar megyék a kétezres évek óta, mekkora Budapest előnye a vidékkel szemben, és valóban jó-e az, ha az iparra helyezzük a hangsúlyt a szolgáltatásokkal szemben.
Románia fejlettségi mutatója már magasabb, mint Magyarországé, Horvátország pedig utolért hazánkat - derül ki az Eurostat mai gyorsbecsléséből, amelyben az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-adatokat közli. Hazánk az uniós átlag 76%-án áll, a horvát holtversennyel még Szlovákia, Lettország és Bulgária van mögöttünk a régiós fejlettségi rangsorban.
A 25 legszegényebb európai uniós régióból négy magyar - derül ki az Eurostat héten megjelent regionális fejlettségi statisztikájából. A vásárlóerőparitáson számolt egy főre jutó GDP alapján a legtöbb elmaradott térség Bulgáriában, Görögországban, Lengyelországban és nálunk található. Természetesen a szegényebb régiók a fejletlenebb országokban vannak, de ezek között a sorrend néha meglepően gyorsan változik: a magyar-román fejlettségi viszony például a 2022-es adatok pontosítása során annyiszor változott, hogy már követni is nehéz.
Budapesten az V., az I., illetve a VI. kerület végzett az Egyensúly Intézet településindexének az élén. Székesfehérvár lett az első helyezett a megyeszékhelyek kategóriájában, megelőzve Győrt.
Írásunk célja, hogy a nemrégiben itt megjelent, tartalmi összefoglalóban leírtaknál részletesebben, gyakorlati példák segítségével nyújtson alapos áttekintést a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről és egyes buktatóiról. Egyebek mellett arra is kitérünk, hogy mi magyarázza az országok közötti összehasonlítások paradoxnak látszó eredményeit. Hogyan lehetséges például az, hogy az egy főre jutó GDP euróban mért (nominális) szintje alapján Szlovákia fejlettebb, mint Magyarország, amelynek így mért fejlettsége meghaladja Romániáét, ellenben vásárlóerő-paritáson (purchasing power parity, PPP-n), vagyis reálértéken számítva, Magyarország és Románia egyaránt (és közel egyforma mértékben) fejlettebbnek mutatkozik Szlovákiánál. E térbeli paradoxonhoz a dinamikákat illető talányok is társulnak: ha a növekedést jelző volumenindexeket hasonlítjuk össze, Románia Magyarországhoz viszonyított fejlődése távolról sem olyan kimagasló, Szlovákia lemaradása pedig sokkal kevésbé drámai, mint amit a PPP-n mért reálszintek időbeli változása sugall. Nem ígérhetjük valamennyi talány megfejtését, de választ ígérünk arra, hogy „mire jó, és mire nem jó” a PPP, és ajánlásokat arra nézve, hogy a különböző típusú összehasonlításokban melyik mutatóra tanácsos támaszkodni. Ez az írás a nemzetközi összehasonlítások módszertani kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkossunk. A hazai felzárkózás egy másik írásnak lesz a tárgya.
Ez az írás egy terjedelmesebb munkának (a továbbiakban: tanulmánynak) a tartalmi összefoglalója. A tanulmány célja, hogy sok gyakorlati példa segítségével nyújtson áttekintést a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről, valamint a szintbeli változások értelmezésének és mérésének egyes buktatóiról. A vásárlóerő-paritás (purchasing power parity, PPP) alkalmazásának lehetőségei és korlátai állnak figyelmünk előterében, de szó lesz arról is, hogy mért van az, hogy egyszerre nélkülözhetetlenek és önmagukban semmitmondóak az országok közötti folyó áron és árfolyamon (például euróban) végzett térbeli és időbeli nominális összehasonlítások. A tanulmányt az a tapasztalat motiválja, hogy számos félreértés övezi a GDP/fővel mért relatív fejlettségi szintekről tájékoztató mutatószámoknak, különösen pedig azok időbeli változásának értelmezését. Akárcsak a tanulmány, a jelen összefoglaló is olyan módszertani kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkothassunk. A hazai felzárkózás egy későbbi írásnak lesz a tárgya.
Területfejlesztésre 2021 és 2027 között 14 ezer milliárd forint jut, kiemelt cél a versenyképesség erősítése, a zöld és digitális átmenet megvalósítása, valamint az, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb uniós tagállam közé tartozzon - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Joint Venture Szövetség gazdaságélénkítő programsorozata, a Country Ride első állomásán Veszprémben.
Az utóbbi évtized során a magyar gazdaság pozitív rekordok egész sorát állította fel. A pandémia kitöréséig jelentősen javítottuk az egyensúlyi- és makromutatókat, és most, a járvány lecsengése után, a veszélyes nemzetközi környezetben is folytatjuk ezt a munkát. Előreléptünk a versenyképességi rangsorokban, évről évre több befektetés érkezik, a beruházási ráta 30 éves csúcsokat dönt. Ugyanakkor érzékeljük gazdaságunk méretéből adódó akadályokat, a nemzetközi piacoktól való függést, a szankciók hatásait. Ezzel összefüggésben gyakran hangzik el az a vád, hogy a magyar gazdaság szerkezete nem megfelelő, és Magyarország ma nem egyéb, mint egy nagy összeszerelő üzem. A tények nem ezt mutatják: a nemzetközi felmérések a világ tíz legösszetettebb gazdasága közé sorolják a magyar gazdaságot.
Az előzetes adatok alapján 2022-ben Magyarországon az egy főre jut GDP (vásárlóerő-paritáson) az Európai Unió átlagának 77%-án állt. Ugyanide zárkózott fel Románia adata is, ezzel a legismertebb fejlettségi mutató tekintetében délkeleti szomszédunk utolért minket. A régióban már csak Bulgária, (a gyanúsan alacsony adatokat jelentő) Szlovákia, Horvátország és Lettország számít fejletlenebbnek, mint Magyarország.
Magyarország elérheti az uniós fejlettségi szint 90%-át 2030-ra, ezzel pedig az unió 15. legfejlettebb országa lehetünk - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy mai konferencián. A célkitűzésben van némi inkonzisztencia, és élesen ellentmond az elmúlt nyolc év trendjének.
Budapest súlya óriási az ország gazdasági teljesítményén belül, és úgy látszik, hogy az országon belüli fejlettségi különbségek 2015 óta alig változtak. Az uniós átlagot csak Budapest fejlettségi szintje haladja meg.
Magyarország a leginkább elfogadott fejlettségi mutató, az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján a 27 tagú Európai Unió 20. legfejlettebb országa volt 2021-ben - derül ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből. Az elmúlt két évtizedben a kelet-közép-európai régió egyértelműen felzárkózási pályán volt, a nyugat-európai országokhoz képest mért lemaradásunk csökkent.
Matolcsy György, az MNB elnöke szerint Magyarországnak nem sikerült előznie a kanyarban. A mostani válságban jobban teljesítettünk önmaguknál, sőt jobbak voltunk a mostani válság kezelésében, mint a korábbi konjunktúra időszakok kihasználásában, de előzni nem tudtunk.
Az Eurostat frissített kimutatása alapján Magyarország visszaelőzte Szlovákiát a legismertebb fejlettségi mutató, az egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson számolt) GDP alapján. A 2019-es magyar adat már jóval magasabb, mint a görög, és közelít a portugálhoz. Ugyanakkor a szűk tíz éve beelőző észt és a litván gazdaság előnye stabilizálódni látszik.
Cseles trükkel oldanák meg.
Trump bármelyik rossz pillanatában ráteheti a kezét az EU titkaira.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Stratégiai fontosságú város kerülhetett be a szorítóba.
Egy lépés a feszültség csökkentése felé.
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
