
Az egészséges szerkezetű gazdaságok három pilléren nyugszanak: magas foglalkoztatottság, hatékony termelés, valamint a termékek eladhatósága. Ezek az alapkritériumok Magyarországon mind teljesülnek. Ma egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben, közelítjük a teljes foglalkoztatottságot. A GDP dollárban kifejezve is 60%-kal nőtt az elmúlt bő évtizedben, tehát van termelés, illetve értékteremtés a magyar gazdaságban. Az export-versenyképességben pedig minden nemzetközi elemzés szerint az élmezőnyben vagyunk, azaz eladhatók a termékeink. A kérdés most leginkább az, hogy miként léphetünk a fejlettség következő fokára, azaz milyen szempontok szükségesek az eddig felépített struktúra finomhangolásához.
Exportból már hozzuk a szintet, összetettségben a top tízben
A magyarországi vállalati szektor versenyképessége nemzetközi összehasonlításban elsősorban az export-versenyképességen érhető tetten. A GDP-hez viszonyított export alapján Magyarország ma a világ 15 legnyitottabb gazdasága közé tartozik, messze súlyán felül vesz részt a nemzetközi kereskedelemben.

Az export-versenyképesség évtizedes javulása a gazdaság szerkezeti átalakulásának eredménye, és elsősorban a beáramló külföldi működőtőkének, valamint a húzóágazatok köré kiépült, egyre specializálódó hazai beszállítói hálózatnak köszönhető.
A hazai vállalati szektor versenyképességét nemzetközi összehasonlításban elsősorban az export-versenyképességen keresztül mérhetjük, ebben pedig ma rendre előkelő helyen szerepel Magyarország. A World Intellectual Property Organization legfrissebb Globális Innovációs Indexe szerint a magyar high-tech termékek gyártása és kivitele a világelsők között található. A Harvard Egyetem által kifejlesztett Gazdasági Összetettségi Mutató (Economic Complexity Index) legfrissebb rangsorában pedig Magyarország a 9. helyen áll 133 ország közül. Magyarország itt 2010 óta folyamatosan a legjobb tíz ország között szerepel, miközben a visegrádi régió másik három országának átlaga a 15., az EU országok átlaga a 22. helyen állt 2020-ban.

A Gazdasági Összetettségi Mutatón keresztül a Harvard Egyetem az országok produktív tudásának aktuális állapotát értékeli. A mutató az országok exportkosarának sokrétűsége és exporttermékeinek komplexitása alapján rangsorol, azaz minél komplexebb exporttermékeket állít elő egy ország, annál jobb helyezést ér el a rangsorban. A gazdasági komplexitás akkor javul, amikor egy gazdaság növelni tudja a korábban nem gyártott, új, exportképes termékek számát és összetettségét. A legkevésbé komplex exporttermékek a nyersanyagok és mezőgazdasági termékek, a legmagasabb összetettségűek pedig a gépgyártás, az elektronikai ipar, valamint a vegyipar termékei.
A Gazdasági Összetettségi Mutató egyben hiteles mérője egy ország tudástőkéjének is. A mutató kifejlesztői szerint ugyanis szoros kapcsolat van az általuk meghatározott gazdasági komplexitás és a fejlettség között: akik képesek magas szinten fenntartani a nemzetközi kereskedelemben versenyképesnek és keresettnek bizonyuló termelési „know-how” széles választékát, azok a humán tőkében is magas szinten állhatnak, ami pedig a modern növekedési elméletek kulcstényezője.
Magyarország áruexportjában az elektronikai termékek (ideértve az akkumulátorokat is), a személygépkocsik és alkatrészeik, valamint a gépipari és vegyipari termékek részaránya a meghatározó.

Elsősorban tehát ezek a termékkörök azok, melyek előállítása komplex folyamatnak minősül. Ezen belül a legmagasabb összetettségű és részesedésű exportcikkeink közé tartoznak a szérumok és vakcinák, a termosztatikus szelepek, a szivattyúk, valamint a számítástechnikai alkatrészek.
Szintet kell lépni
A fent idézett nemzetközi rangsorokban elért előkelő helyezések a hazai gazdaság és vállalati szektor kiemelkedő teljesítményét tükrözik. Magyar szempontból azonban, a kormányzati céloknak megfelelően a mára elért pozíciónkra átmeneti, köztes megállóként kell tekintenünk. Ezért célszerű feltárni és azonosítani azokat a kihívásokat, strukturális problémákat, amelyek a közepes jövedelmi helyzetből való előrelépést akadályozhatják.
1. A kiemelkedő exportteljesítmény mögött jelentős részben külföldi, multinacionális vállalatok gyártási és exporttevékenysége áll. Ezek a vállalatok termelésüket a magasan képzett magyar munkaerőre és a köréjük kiépült magyar tulajdonú beszállítói láncokra építik. A következő lépésben arra kell törekednünk, hogy hazai nagyvállalatok egyre nagyobb arányban lépjenek be erre a területre, és új magyar brandek jelenhessenek meg a nemzetközi kereskedelemben. Ezt felismerve indítottunk kormányzati programokat a magyar nagyvállalatok támogatására is.
2. Az OECD külkereskedelmi hozzáadott értéket vizsgáló mutatói alapján a magyar export hozzáadott érték tartalma 2018-ban 54% volt, ami lényegesen elmarad a 84%-os EU-átlagtól. Vagyis a volumen jól alakul, de az exportnak egyelőre csak a szerényebb részét állítja elő magyar tulajdonú vállalati réteg. A jövőben ezért olyan célzott fejlesztéseket kell támogatnunk, amelyekkel a hazai hozzáadott érték aránya növelhető. A külföldi tőkét pedig elsősorban olyan gyártókapacitások beruházásaira célszerű behozni, amelyek új, világszinten is élenjáró technológiát és tudást honosítanak meg.

3. Az előbbivel összefüggő jelenség, hogy a magyar kivitelben relatív magas az abba beépülő, importból származó köztes termékek aránya, miközben a magyar cégek által előállított alkatrészek aránya alacsony. Az exportban 69%-os a beépülő importált köztes termékek aránya, míg az uniós átlag 31% volt 2018-ban.

4. Magyarország sok esetben egyelőre a termelési értéklánc legalacsonyabb hozzáadott értéket képviselő fázisában, a termelési szegmensben a legaktívabb. A gazdaság fejlődésének menetében ez egy fontos állomás, de nem a végállomás. Mind a termékfejlesztés (kutatás, tervezés, gyártás-előkészítés), mind a termelés utáni fázis (marketing, logisztika, értékesítés utáni szolgáltatások) magasabb képzettségi szintet tesz szükségessé és nagyobb hozzáadott értéket teremt, mint a termelési fázis. Ezt az átállást segíti a felsőoktatás már megkezdett fejlesztése, és összekapcsolása a gazdasági szereplőkkel, amelynek eredményei máris megmutatkoznak a nemzetközi egyetemi rangsorokban.
5. Ugyanezt a folyamatot igazolja, hogy Magyarországon még van tere az innováció további erősítésének, vagyis új áruk, új szolgáltatások, új módszerek fejlesztésének. A legfrissebb Európai Innovációs Eredménytábla szerint bár Magyarország innovációs teljesítménye 2015-2022 között javult, továbbra is a „feltörekvő innovátorok” csoportjának tagja, elmaradva az uniós átlagtól.
6. A felsorolt szerkezeti kihívások – amelyek a többi visegrádi országban is fellelhetők – következményei köszönnek vissza abban is, hogy az előkelő helyezésű Gazdasági Összetettségi Mutató ellenére fejlettségünk még nem tart ott, ahol azt a mutató jelezné.
Összegzésként elmondható, hogy a magyar gazdaság szerkezete komplex, nemzetközi összehasonlításban is javult az elmúlt évtizedben, a további fejlődés érdekében azonban szintet kell lépni. A fenntarthatóbb gazdasági növekedés érdekében a beruházásokat területileg és minőségileg is célzottabbá kell tenni, a költség alapú versenyképesség helyett a minőség alapú versenyképességre kell fókuszálni. Akkor kerülhető el a fejlettségi csapdába kerülés, ha javítjuk a termelés és az értékteremtő képesség közötti egyensúlyt, a termelési értékláncokat kiszélesítjük, azokon feljebb lépünk. A Gazdasági Összetettségi Mutató tekintetében a világ elitjéhez való tartozás is megerősíti, hogy a magyar termelési struktúra további diverzifikációjára adottak a lehetőségek a már rendelkezésre álló know-how és technológia által. Vagyis az elmúlt évtizedek során felhalmozódott know-how, technológia, humán tőke bázis lehetővé tenné a szélesebb skálájú, egyre összetettebb és magasabb hazai hozzáadott értékű, újonnan kifejlesztett termékek és szolgáltatások előállítását. Magyarországnak mindenekelőtt az innovációs tevékenységét kell ösztönöznie a teljesen új termékek és szolgáltatások létrehozásának, gyártásának és exportálásának céljából. Ez gyorsítaná a felzárkózási folyamatot, és fenntartható gazdasági növekedést biztosítana hosszú távon is. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy azok az országok kerülték el a közepes fejlettségi csapdát, amelyek innovációval és magasan képzett munkavállalókkal növelték a versenyképességet.
EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.
Címlapkép forrása: MTI/Czeglédi Zsolt
Kifakadt Trump embere: ha engedünk Putyinnak, legközelebb a NATO-t fogja megtámadni
Úgy látja, erőt kell demonstrálni.
Nagy veszély fenyegeti az óvatlan befektetőket, pedig könnyen ki lehetne védeni
Csak egy kis odafigyelés kell hozzá.
Itt van az újabb orosz provokáció: vadászgépek sértették meg a NATO biztonsági zónáját
Ez már aligha lehet véletlen.
Brutális díjat vezet be Trump a külföldi munkavállalókra, ez rengeteg embert érint
Ez elég komoly költségteher.
Orosz vadászgép-betörés: hivatalosan is kérik a NATO 4. cikkelyének aktiválását
Határozott válasz született.
Trump embere sejtelmesen utalgatott: tényleg megszűnhet a negyedéves jelentés?
Lehet, hogy komolyan kell venni az elnök hihetetlen ötletét.
Varga Mihály: még mindig kockázat az infláció
A jegybankelnök szerint az erősödő forint jelzi Magyarország stabilitását.
Közép-Európát az összevisszasága teszi alkalmazkodóképessé
Közép-Európa túlélését pont az a töredezettség, autonómiavágy és sokértelműség biztosítja, amit szeretünk benne és amit sokszor fejlődése korlátának tekintünk. Közép-Európa sajá
A társasági adó egy érdekes állatfaj
Az elmúlt héten élénk párbeszéd és találgatás indult az esetleges TAO-emelésről, ezért megkérdeztük Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát - lentebb a válaszai. The po
Rekordroham: 152 ezer háztartás rohanhat az Otthon Start hitelért a következő fél évben
A GKI friss felmérése szerint a lakosság 8,2%-a készül igénybe venni az új támogatott hitelt. De kik tervezik igényelni a kedvező lakáshitel programot? Milyen rekordok dőltek már meg az első
Jóváhagyta az Európai Parlament a karbonvám (CBAM) módosításokat
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, karbonvám) kötelezettségek teljesítésének átmeneti időszaka 2025 végén lezárul. Az Európai Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek

És a tengeralattjárókat ki fogja szabályozni?
E heti adásunkban mi úszunk, a tengeralattjárók viszont elsüllyednek. Szabó Dávid meg szakért. Valamelyest. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók..

Zöld szállodák: így formálja át a technológia a jövő utazásait
Képzeljünk el egy hotelt, ahol a zuhany pontosan jelzi, mennyi vizet használunk, az esővíz rögtön a medencébe kerül, a reggelinél pedig pontosan annyit főznek, amennyit val
Mennyit fogsz keresni?
Nemrég láttam Redditen egy kérdést, hogy mennyit keresnek az emberek a multin kívüli életben. Az internet nem egy jó merítés, mert általában a jobb helyzetben lévők használják, illetve bizo
Superwood: a fa, amely az acéllal is felveszi a versenyt
Genetikailag módosított fa, amely új dimenziót nyithat az építőanyagok világában.


Semmi sem állítja meg a forint dicsőséges menetelését?
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
Szinte naponta hagyják abba a tejtermelést a kis tehenészetek
2800-3000 gazdaság maradt a tízezres nagyságrendből.
Megjött az év egyik legjobban várt döntése – Mit várhatnak ettől a befektetők?
Jöhet a kamatcsökkentési ciklus?
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod