A közelmúltban több napilapban, blogon is végigfutott egy olyan adatsor, ami alapján kijelenthető: a magyar gazdasági növekedés csak az ország egy szűk területén érezhető, a többi helyen zajlik a leszakadás. Utánagondolva a számoknak azt mondhatjuk: a dolog minimum gyanús.
Tavaly az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) az uniós átlag 68%-át tette ki Magyarországon - derül ki az Eurostat mai jelentéséből. Ezzel csak Lettországot, illetve a 2004 után csatlakozott országokat előzzük meg a fejlettségi mutatónkkal.
Az Európai Unió 20 legszegényebb régiója közül négy Magyarországon található - derül ki az Eurostat ma megjelent adataiból, ami régiós bontásban közli az egy főre jutó GDP-t. A legfejlettebbek közé két kelet-közép-európai város is bekerült.
A kelet-nyugati megosztottság helyett délnyugat-északkelet választóvonal rajzolódik ki Magyarországon, amennyiben a járási szintű fejlettséget vizsgáljuk. A GVI által készített Járási Fejlettségi Mutató alapján úgy tűnik, a területi megosztottság inkább nőtt, mint csökkent az utóbbi években.
Ha nem az általánosan elfogadott, egy főre jutó GDP mutatója alapján vizsgáljuk a magyar fejlettségi szintet, akkor hízelgőbb képet kapunk a gazdasági teljesítményünkről - mutat rá Növekedési jelentésében a Magyar Nemzeti Bank.
Magyarország az EU 28 országának fejlettségi rangsorában a 23-24. helyen áll - derül ki az Eurostat ma megjelent adataiból. Régiós összevetésben sem állunk előkelő helyen, az utóbbi 10 év felzárkózási üteme az egyik leglassabbnak bizonyult. Az utóbbi két évben viszont újra elindult a lassú konvergencia.
Magyarország egy főre jutó GDP-je (holtversenyben) az ötödik legalacsonyabb az Európai Unióban - derül ki az Eurostat tegnapi jelentéséből. A személyes fogyasztásban pedig ennél is hátrébb vagyunk, hiszen csak három ország van mögöttünk. Rövid távon legfeljebb a görögöket előzhetjük meg, de ezzel sem biztos, hogy előreléphetünk.
Alaposan átrendezte az európai országok teljesítményét a válság. Van olyan EU-tag, amelyik gazdasága egynegyedével zsugorodott, és olyan is, amelyik ugyanennyivel bővült hét év alatt. Magyarország már csaknem ott áll, ahonnan elindult.
Azért magasabbak a nyugati bérek, mert ott magasabb a termelékenység - hangzik a megállapítás. Csakhogy a hétköznapi életben sokan érzik úgy, hogy valójában magasabb kereset járna nekik az erőfeszítésük, munkájuk alapján. Tényleg, akkor miért nem kapják meg?
Köztudott, hogy a rendszerváltozás után Nyugat-Dunántúl az ország egyik legfejlettebb régiójává lépett elő. Arról azonban viszonylag keveset hallani, hogy vajon a régió egésze tudott a fejlődés útjára lépni, vagy csak bizonyos részei? A rendszerváltozás utáni új folyamatok által elindított dinamikus fejlődés csak a régió meghatározott részeire terjedt ki, vagy az egészére? A közvélekedés az egész területet fejlettnek tekinti, így azonban szemünk elől rejtve maradnak az elmaradottabb térségek. Nyugat-Dunántúl fejlődési pályájának rövid összegzése után ezeket a területeket, a fejlettségi perifériákat igyekeznek a régión belül meghatározni, a periférikus helyzet kialakulását és fennmaradását bemutatni, majd a perifériák lemaradásának okaira is megpróbálnak rávilágítani a szerzők, Etl Krisztián geográfus és Tóth István János közgazdász.
Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína adja a világ (vásárlóerő-paritáson számolt) GDP-jének a felét. Az egy főre jutó GDP-ben azért más a sorrend, a nagy gazdaságok közül jó néhány megelőzi az EU-t.
Tavaly a magyar gazdaság fejlettségi szintje az Európai Unió átlagának 67 százalékát tette ki - derül ki az Eurostat számaiból. Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint az utóbbi 10 évben alig volt felzárkózás: ezalatt az egy főre jutó GDP tekintetében négy ország is utolért, illetve lehagyott minket.
Beértek minket gazdasági fejlettség terén a lengyelek, derül ki az Eurostat ma közzétett statisztikáiból. Az egy főre jutó GDP terén 2012-ben már csak a bolgárok, a románok és a gyorsan felzárkózó lettek álltak mögöttünk.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
