Kína világpolitikában és világgazdaságban betöltött szerepe meghatározó téma volt a múlt heti G7-csúcson, melyről Rishi Sunak brit kormányfő és Joe Biden amerikai elnök is kifejtette véleményét. Kína hétfőn reagált a nyugati vezetők kijelentéseire.
A G7-országok ma kezdődő csúcsán az orosz-ukrán háború és a klímaváltozás mellett Tajvanról is szó esett, a szigettel kapcsolatban Kína egy engedékeny lépést tett.
Személyesen ott lesz a világ legfejlettebb országait tömörítő G7-csoport hétvégi hirosimai csúcstalálkozóján Joe Biden amerikai elnök, előtte pedig tárgyal japán vendéglátójával Kisida Fumióval – jelentette be a washingtoni Fehér Ház hétfőn.
Két főbb csapásirányról dönthetnek a G7-országon vezetői a péntek és vasárnap közötti hiroshimai csúcstalálkozón az oroszellenes nyugati szankciók kapcsán: az egyik a jövőbeli energiakitermelési képességek további korlátozását célozza, a másik pedig az oroszokhoz irányuló exportnál egy komoly váltást hozna – tudta meg a Reuters egy amerikai illetékestől.
Az Egyesült Államok gazdasági erőszakot alkalmaz Kínával szemben, a világ legfejlettebb iparosodott országait tömörítő G7-csoport tagjainak emiatt tartózkodnia kell attól, hogy ezekben a gazdasági kényszerítésben Washington cinkosaivá váljanak - jelentette ki pénteken Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő.
Kisida Fumio japán miniszterelnök szerint országa a G7-csoport soros elnökeként vezető szerepet kíván betölteni a mesterséges intelligencia használatára irányuló nemzetközi szabályozás megalkotásában - mondta a japán kormányfő az ország mesterséges intelligencia stratégiáját megvitató kormányzati bizottság első ülésén csütörtökön.
Kína és Európa kapcsolatát Peking magatartása fogja meghatározni, beleértve azt is, hogy mi lesz Tajvan sorsa - írja a Reuters, az Európai Unió külügyi vezetőjének, Joseph Borrellnek egy vasárnap tett nyilatkozatása hivatkozva.
Unal Baylan, a török tengerészeti hatóság főigazgatója által elrendelt, nyersolajat szállító tartályhajókra vonatkozó, biztosítási kötelezettséget előíró rendelet csütörtöktől lépett érvénybe, ami hamarosan nagyban megnehezítheti az orosz tartályhajók áthaladását a Fekete-tengert a nemzetközi vizektől elválasztó Boszporusz tengerszoroson – írta meg a Ria Novosztyi.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében a G7-csoport olajársapka mechanizmusáról volt szó. Ennek eredményeképpen jelentősen csökkenhet Oroszország energiahordozók exportján realizált bevétele, ami súlyos csapást jelenthet Vlagyimir Putyin és rendszere számára. A témával kapcsolatban Király-Gál Gábor, a Portfolio Globál rovatának elemzője volt a Checklist vendége. Műsorunk második részében arról lesz szó, hogy milyen helyzetben várja a hazai bankszektor a közelgő válságot. Ennek apropója, hogy vezető pénzügyi elemzőnk, Palkó István interjút készített Szabados Richárddal, az Erste vállalati üzletágának vezetőjével.
A legfejlettebb hét ipari ország (G7) vezetői megteszik a lépéseket afelé, hogy az orosz importra vámokat és kvótákat tudjanak kiszabni, hogy ezzel is növeljék a nyomást az egyébként is súlyos recesszióba süllyedő orosz gazdaságon; amerikai részről a bejelentést már ma délután negyed 5-kor Joe Biden elnök fogja megtenni – tudta meg a részleteket több forrásból a Reuters. A lépés gyakorlatilag egy vámháború felé mutat, mert várhatóan az oroszok nem hagyják szó nélkül a döntéseket.
A brit külügyminiszter szerint Oroszország súlyos árat fizetne, ha katonai akciót indítana Ukrajna ellen.
A visegrádi országok után a svájci pénzügyminiszterrel egyeztetett pénteken Varga Mihály pénzügyminiszter és ezután nagyon határozott üzenetet küldött a tárca, amelyek lényege az, hogy mindenképpen elutasítja Magyarország a 15%-os globális minimumadóra vonatkozó G7-megállapodást, mert az túl nagy adóemelést jelentene itthon, és több ezer céget érintene hátrányosan. Ezért a magyar tárca mindent megtesz majd, hogy az adóversenyre épülő magyar gazdasági modell megmaradhasson, feltehetően úgy, hogy ha össze is jön a G20, majd az OECD berkein belül egy még szélesebb körű megállapodás, abban minél több kivételt és kedvezményt tudjuk kiharcolni az adóverseny jelenségének megőrzése érdekében.
Bár a magyar kormány elutasítja a globális társasági minimumadó témáját, a minapi kétpilléres G7 adómegállapodás fontos lépés volt efelé és a következő erőpróba a július 9–10-i velencei G20 csúcstalálkozó lesz. Ennek apropóján és néhány uniós tagállam elutasító hozzáállása kapcsán exkluzív cikk érkezett a Portfolio szerkesztőségébe Paolo Gentilonitól, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős uniós biztosától, volt olasz miniszterelnöktől. A cikkben amellett érvel, hogy a globális megállapodással véget érne a társasági adózás terén „az országok között folyó negatív verseny, amely túl régóta tart, és amelynek nagyon kevés győztese, ugyanakkor sok milliárd vesztese van”. Az alábbiakban Paolo Gentiloni eredetileg angol nyelvű, az Európai Bizottság által magyarra fordított cikkét közöljük teljes terjedelmében.
Minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni a koronavírus-járványhoz hasonló újabb pusztító pandémiák kialakulását - áll abban a globális egészségügyi deklarációban, amelyet várhatóan szombaton fogadnak el a hét vezető ipari hatalom (G7) angliai csúcstalálkozójának résztvevői.
Arra számít Boris Johnson brit miniszterelnök, hogy a G7 országok ma megállapodnak abban, hogy 1 milliárd vakcinát adományoznak a világ szegényebb országainak – írja a Reuters.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Lemásolják a receptet.
Moszkvát is célba vehetik az ukránok.
Hamarosan az EKB is lazíthat.
Ráadásul az anyacég úszik a profitban.
Többek között erről volt szó a keddi Checklistben.
Többek között erről volt szó a hétfői Checklistben.