Az orosz-ukrán feszültség enyhítésére tett tegnapi mindkét putyini engedmény falsnak bizonyult mára, de ez csütörtök kora délutánig nem különösebben zavarta a nemzetközi piacokat. Kiderült egyrészt, hogy a NATO szerint az oroszok egyáltalán nem vonták vissza csapataikat az ukrán határtól, illetve az is eldõlt, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok – látszólag önjáróan – mégis megtartják a most vasárnapra tervezett népszavazásokat Donyeckben, Luhanszkban és valószínûleg Szlovjanszkban is. Közben orosz állítás szerint jelentõs haderõt kezdtek telepíteni az ukránok a saját keleti határaikhoz. A következõ napok (is) rendkívül feszültek lehetnek, hiszen holnap lesz a második világháború lezárásának évfordulója sok megemlékezéssel, ami provokációkra adhat okot, másrészt vasárnap a szakadárok által szorgalmazott népszavazásokat is megrendezik.
Nemcsak az ijesztõ nyilatkozatok és beismerések, hanem az orosz csapatmozgások alapján is egyre nagyobb az esély arra, hogy Oroszország bevetheti hadseregét Ukrajnában, ha az ukrán hadsereg „terrorellenes” mûveleteit megelégelik az oroszok. Friss hírek szerint jelentõs orosz haderõ állomásozik az ukrán határ közelében, illetve 200 harckocsit is odarendeltek még. Az ukrán kormányfõ szerint az oroszok ki akarják robbantani a harmadik világháborút, igaz közben a donyecki térség egyik nagyvárosát, a 130 ezres Szlovjanszkot körbezárta az ukrán hadsereg. A pattanásig feszült helyzetben folyamatosan egyeztetnek a világ vezetõi hatalmai. Az amerikaiak további, immár konkrét gazdasági ágazatok érõ szankciókkal fenyegetik Oroszországot, amelynek jegybankja a mai, S&P felõli, leminõsítés után váratlanul kamatot emelt a rubel megtámogatása érdekében.
Az erõszak azonnali beszüntetésére szólítottak fel csütörtökön Genfben az orosz, az ukrán, az amerikai, illetve az Európai Unió külügyi csúcsvezetõi az orosz-ukrán feszültség enyhítése érdekében, de igazi áttörésrõl egyelõre nem beszélhetünk, mert a "puding próbája az evés". Éppen emiatt az amerikai és európai felek továbbra is készenlétben tartják, hogy további szankciókat vessenek ki Oroszországra. Az mindenesetre üdvözítõ, hogy Oroszország is elítéli a kelet-ukrajnai cselekményeket és a szeparatisták épületfoglalásait, továbbá a lefegyverzésüket támogatja a közös nyilatkozat szerint. Az eseményt beárnyékolta, hogy csütörtök hajnalban három szeparatista is életét vesztette egy fegyveres konfliktus során, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök élõ televíziós mûsorban reményének adott hangot, hogy nem kell bevetnie a konfliktus során az orosz hadsereget. Egyúttal elõször ismerte be, hogy a Krím-félsziget annektálása elõtt valóban megjelentek orosz katonák, hogy a "szabad választást" biztosítsák. Azt azonban cáfolta, hogy most bármilyen orosz erõk Kelet-Ukrajnában tartózkodnának, noha friss titkosszolgálati eredmények erre utalnak.
Fontosabb részletek
Putyin elítélte az ukrán hadsereg kelet-ukrajnai mûveleteit
Elõször ismerte el, hogy a krím-félszigeti népszavazás elõtt már orosz katonák voltak a területen
Azt továbbra is cáfolta, hogy most katonák lennének a kelet-ukrán területeken és garanciát kért az ottani oroszajkúak számára
Reményét fejezte ki, hogy nem kell bevetni az orosz hadsereget Ukrajna területén és a diplomáciai megoldás sikerre vezet
Putyin emlékeztetett az európai partnerek gázfüggõségére
Edward Snowden kérdésére hangsúlyozta, hogy Oroszország nem végez átfogó, ellenõrizetlen adatgyûjtést, mint az USA tehette azt
Putyin bírálta a mostani kijevi vezetés cselekedeteit, és arra figyelmeztetett: nem biztos, hogy elfogadják majd a májusi elnökválasztás gyõztesét
Az EU és az USA által elfogadott, személyek elleni szankciók kapcsán azt mondta, hogy azok a barátai ellen irányultak, így valószínûleg õ a fõ célpont
Az ukrán hatóságok úgy akarják megakadályozni orosz katonai személyek "beszivárgását", hogy korlátozzák a beutazásukat
Az ukrán állambiztonsági szervek napközben letartóztattak mintegy 10 orosz állampolgárt Kelet-Ukrajnában, akikrõl megállapították, hogy mindegyiküknek van orosz titkosszolgálati múltja.
Megszületett a négyoldalú megállapodás a Genfben tartott találkozón
A hétfõi ultimátum lejárta után kedd hajnalban elindultak az ukrán tankok, hogy „terrorellenes mûveletük” keretében rendet tegyenek a kelet-ukrajnai városokban, amelyek fontos épületeit a napokban valószínûleg oroszbarát erõk vettek irányításuk alá. Az ukrán államfõ ígérete szerint a mûveletet "fokozatosan, felelõsen és megfontoltan" fogják végrehajtani és ez a jelek szerint kedd délután el is indult. Az országban dúló polgárháborús helyzet csak tovább súlyosbítja a gazdasági-pénzügyi problémákat, amelyeket jól érzékeltet, hogy az ukrán jegybank hétfõn két alkalommal is rendkívül nagy kamatemelést hajtott végre különbözõ kamatlábain, amelyek végül elkezdték erõsíteni a hrivnyát.
Fontosabb részletek
Legalább 10 kelet-ukrajnai város stratégiai épületeit „vették be” oroszbarát szeparatista erõk
Akik nem tették le a fegyvert a hétfõ reggelig adott ultimátum lejártáig, így kedden elindultak a tankok
Ezekbõl már zsákmányoltak is néhányat a szeparatista szervezetek
Az orosz kormányfõ szerint Ukrajna a polgárháború küszöbén áll
Ezt megelõzõen Obama és Putyin telefonon beszélt, de érdemi elõrelépés nem történt
Putyin azt szorgalmazta, hogy nemzetközi tárgyalások során föderatív berendezkedést hozzanak létre Ukrajna számára
Obama az oroszok kelet-ukrajnai „nyomulásának” leállítását kérte Puytintól és további anyagi áldozatokra figyelmeztetett
Közben az EU készül a 33 orosz, illetve ukrán személyt tartalmazó szankciós lista további bõvítésére, de átfogó ágazati szankcióktól egyelõre tartózkodik
A Gazprom azt ígéri, hogy megbízhatóan szállítani fogja a gázt Nyugat-Európába, és ez ma így is történik
Közben az óvatosság, illetve a felkészülés jegyében az RWE német energiacég elkezdett visszatáplálni gázt Ukrajna felé
A csütörtöki genfi orosz-ukrán-amerikai-EU találkozón sok múlik
