Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentésében több mint 30 olyan kórokozót azonosítottak, amelyek potenciálisan egy következő világjárványt okozhatnak. A listán szereplő vírusok és baktériumok közé tartozik az influenza A vírus, a dengue vírus és a majomhimlő vírus is - írta meg a Scientific American.
Két ember került kórházba Magyarországon nyugat-nílusi láz miatt. A betegséget szúnyogcsípés terjeszti, és bár általában enyhe lefolyású, ritkán súlyos tüneteket is okozhat számolt be róla az RTL.
A közép-afrikai országok egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek, hogy megállítsák a mutálódott mpox-törzs (majomhimlő) terjedését, amely január óta csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) közel 500 ember életét követelte. A vírus gyorsan terjed, és 2024-ben több mint 12 300 embert fertőzött meg Kongóban. A WHO most azon gondolkodik, nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet hirdessen-e - írta meg a Bloomberg.
A Portfolio folyamatosan beszámolt a a halálesetekkel is járó szamárköhögés magyarországi terjedéséről, amelyet már a Nemzeti Népegészségügyi Központ is járványosként jellemzett. Összeszedtük a szamárköhögéssel kapcsolatos legfontosabb információkat: mit kell tudni a szamárköhögés terjedéséről, a szamárköhögés tüneteiről és terjedéséről, valamint a szamárköhögés elleni védőoltásról.
Egyre erősebb a szamárköhögés-járvány Magyarországon: 76 igazolt eset és két csecsemő halála rázta meg az országot. Az oltási arány 98 százalékos, mégis valódi járványhelyzettel nézünk szembe. Az egészségügyi hatóságok a kötelező oltások betartására figyelmeztetnek, miközben a Covid-19 fertőzések száma is aggasztóan emelkedik.
A múlt héten a szennyvíz koronavírus-örökítőanyagának országos átlagkoncentrációja az előző héthez képest változatlan volt, a 15 településen lévő mintavételi helyek többségét is stagnálás jellemzi – közölte honlapján a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. Kedvező a helyzet az influenza esetében is, nem úgy a szamárköhögésnél.
Azonnal értesíteniük kell a juh- és kecsketartóknak az állatorvosokat és az állategészségügyi hatóságot, ha az állományaikban a kiskérődzők pestisére (peste des petits ruminants, ppr) utaló jeleket látnak - olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján csütörtökön közzétett felhívásban.
Az elmúlt hetek szamárköhögéses esetszámainak gyors felfutása hatására a Nemzeti Népegészségügyi Központ mint járványügyi hatóság kommunikációja is változott. Kedd estére kimondták hivatalosan is, hogy a régi-új fertőzés járványosan terjed.
Újult erővel terjed a szamárköhögés Magyarországon is, mostanra minden megyében azonosítottak gyanús esetet - írtuk meg hétfőn részletesen. Közben a járványügyi hatóság új ajánlása, hogy a csecsemőkkel rendszeresen találkozó felnőttek is vegyék fel az ismétlő oltást, amit a háziorvoson keresztül kell igényelni.
Július közepén, a 29. héten 32 szamárköhögés-gyanús esetet regisztráltak Magyarországon, ami új rekordnak felel meg a heti jelentések tekintetében. A Nemzeti Népegészségügyi Központ jelentéséből az is kiderül, hogy ezúttal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is jelentettek esetet, így mostanra minden megyében hivatalosan is megjelent a fertőzés.
A csípőszúnyogok állományának gyérítésére bevetett, Magyarországon is széles körben alkalmazott pyrethroid-alapú kémiai kezelések visszafogott használatára hívják fel a figyelmet a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium (PTE VNL) szakemberei.
Az ausztrálok még mindig nagyobb arányban halnak meg, mint a világjárvány előtt, ami azt tükrözi, hogy a koronavírus-járvány elhúzódó hatásai világszerte a halálozás és a betegségek tartós növekedését eredményezik – írja a Bloomberg.
Először okozta ember halálát a Zika-vírushoz hasonló elváltozásokkal járó Oropouche-láz – jelentette be a brazil egészségügyi minisztérium csütörtökön két észak-brazíliai nő halálára hivatkozva.
A coloradói közegészségügyi és környezetvédelmi minisztérium csütörtökön bejelentette, hogy három újabb emberi madárinfluenza-megbetegedést regisztráltak baromfifarmokon dolgozók körében. Ezzel az Egyesült Államokban idén már 13-ra emelkedett a megerősített emberi megbetegedések száma.
Kerala, Dél-India egyik legfejlettebb állama, ismét a figyelem középpontjába került, miután a halálos Nipah-vírus újabb fellángolása következtében egy 14 éves fiú életét vesztette. Az egészségügyi hatóságok most versenyt futnak az idővel, hogy felkutassák és teszteljék mindazokat, akik kapcsolatba kerültek a fertőzött személlyel - számolt be a Cnbc.
A 28. héten 21 új szamárköhögés-gyanús esetet azonosítottak Magyarországon, ami új heti rekordnak felel meg. A fertőzés terjedési sebessége tehát nem csillapodik még július közepén sem, és ami a legaggasztóbb, hogy eddig még nem látott számban azonosították a fertőzést a csecsemők esetében. Gyűjtésünkből az is kiderül: az idei évben eddig azonosított 153 eset 18 megyéből és Budapestről került ki, vagyis már csak egyetlen megye (Szabolcs-Szatmár-Bereg) "érintetlen" a járványügy szerint. Közben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ - bár megkereséseinkre nem válaszol - hivatalosan is beismerte hétfő esti közleményében, hogy történt két haláleset a fertőzéssel összefüggésben, és cáfolja azt, hogy szamárköhögés-járvány lenne, egyúttal azonban új ajánlásokat fogalmazott meg minden érintett felé.
A Portfolio többszöri, megválaszolatlanul maradt megkeresése után ma végül a honlapján ismerte el a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), hogy két csecsemő már meghalt idén szamárköhögés-fertőzésben. Ezúttal a szórványos előfordulásra hivatkozva állítja a hatóság: nincs Magyarországon járvány.
Legalább két halottja van az USA-ban kitört lisztériajárványnak, amelyet csemegeboltokban szeletelt felvágottak okozhattak – számolt be a The New York Times.
A globális felmelegedésével kapcsolatban leggyakrabban a környezeti hatásokról, például a jégsapkák olvadásából fakadó tengerszint-emelkedésről, valamint a bolygószerte tapasztalható szélsőséges időjárási körülményekről beszélünk. Pedig az éghajlatváltozásnak akár közegészségügyet érintő vetületei is lehetnek. A fagyos, főleg északon megtalálható permafroszt talaj mélyén ősi korokból származó kórokozók is rejtőznek a tartós inaktivitás állapotában, amelyek a kiterjedt olvadásnak köszönhetően utat találhatnak a felszínre. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a jelenség fenyegethet-e minket valós világjárvánnyal, azt már azonban laboratóriumi kísérletek is bebizonyították, hogy a fagyott talajban lapuló vírusok akár több tízezer év után is fertőzőképesek lehetnek.
Romániában egy hét alatt csaknem duplájára emelkedett az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma, ami a szakemberek szerint az omikron vírustörzs egy új alváltozatának megjelenésével áll összefüggésben - írta pénteken a Hotnews.ro hírportál a román közegészségügyi intézet (INSP) heti jelentését ismertetve.