Megszólalt a japán jegybank elnöke, ugrik a jen
Hamarosan véget érhet a negatív kamatok kora Japánban, mivel az infláció közelíti a Bank of Japan 2 százalékos célját – mondta a hétvégén a jegybank elnöke. A hírre a jen meredek erősödésbe kezdett.
Hamarosan véget érhet a negatív kamatok kora Japánban, mivel az infláció közelíti a Bank of Japan 2 százalékos célját – mondta a hétvégén a jegybank elnöke. A hírre a jen meredek erősödésbe kezdett.
A héten a befektetők elsősorban az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntésére figyelnek a befektetők, a lépés akár komolyabb hullámokat is vethet a devizapiacon. Itthon viszonylag üres a naptár a következő napokban, de Amerikában inflációs adatok jönnek, melyekre szintén érdemes lehet figyelni.
Ha a lengyel ellenzék megnyeri az egy hónap múlva esedékes parlamenti választásokat, akkor bíróságon vonnák felelősségre Adam Glapinski jegybankelnököt, mivel kudarcot vallott az infláció elleni harcban és kockára tette az intézmény hitelességét – jelentette be a legnagyobb ellenzéki párt a Bloomberg tudósítása szerint.
Az Európai Központi Bank (EKB) közel van ahhoz, hogy lezárhassa a kamatemeléseket – mondta a jegybank kormányzótanácsának tagja a Bloomberg tudósítása szerint. Ignazio Visco szerint a maginfláció lassan csökkenésnek indulhat, miközben a jegybanknak egyszerre kell elkerülnie a túlszigorítást és azt, hogy nem emelnek eleget.
Október közepén parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban, melyen a jelenlegi vezető kormánypárt, a PiS akár koalícióra is kényszerülhet. Ezek után szerdán meglepetésre 75 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot a lengyel jegybank, ami a zloty zuhanását okozta. A lépés a véghajrában akár kampánytéma is lehet Varsóban.
Ha van, amiben élen jár Magyarország Európában, akkor a bankok megadóztatásában mindenképp. A megemelkedett kamatkörnyezetben keletkező banki többletnyereségre a magyar állam az elsők között csapott le tavaly nyáron, hogy aztán Európa kormányai idén tömegével kövessék a példáját, megsarcolva saját bankjaikat. A csehek, a spanyolok és a litvánok után a lettek, az olaszok és a szlovénok adóztatják meg a bankszektorukat, az osztrák bankok pedig önkéntes akciózásba kezdtek, hátha kimaradnak az újabb európai őrületből. A bankszektor jövőjével kiemelten foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!
Susan Collins, a bostoni jegybank elnöke szerdán a türelmes politikai döntéshozatalt szorgalmazta, miközben azt mondta, több bizonyítékra van szüksége ahhoz, hogy a Fed győzelmet hirdessen az infláció felett – írja a CNBC.
Belgium 21,9 milliárd eurót gyűjtött össze a lakosságtól egy állampapír aukció keretében, ami az országban eddig a legnagyobb háztartásokból származó finanszírozás, de valószínűleg Európa legnagyobb lakossági kötvényeladása is.
A pénteken megjelent munkaerőpiaci adatok után nőtt annak esélye, hogy az amerikai gazdaság elkerüli a komolyabb visszaesést és „puhán landol” – mondta Larry Summers volt pénzügyminiszter a Bloomberg összeállítása szerint. Nem véletlen, hogy az első piaci reakció után estére már erősödött a dollár, ez ugyanis újabb muníciót adhat a Fednek a kamatemelésre.
A friss hirdetmények szerint az egy és két évre szóló Egyéves Magyar Állampapír, valamint a Kincstári Takarékjegyek kamatát is csökkenti az adósságkezelő.
A várttal összhangban lévő 100 bázispontos kamatcsökkentés mellett, illetve az egyéb MNB-üzenetek hatására összességében erősödött a forint a kedd délutáni kereskedésben az euróval szemben 382,5-ről 381,5-ig, majd a 4 órakor megjelent rendkívül gyenge amerikai makroadatra megütötték a dollárt, ami a forintot még tovább erősítette.
A vártnak megfelelően újabb 100 bázisponttal csökken az irányadó kamat a Monetáris Tanács keddi döntése értelmében. Virág Barnabás alelnök kiemelte, hogy 2024-ben tovább kell mérsékelni az inflációt, erre van szükség ahhoz is, hogy a gazdasági növekedés beindulhasson. Az MNB vezetője arról is beszélt, hogy az alapkamat és az irányadó ráta várható szeptemberi összeolvadása után az eszköztár egyszerűsítése várható és hónapról hónapra döntenek majd a beérkező adatok függvényében a kamatokról.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 13 százalékon hagyta az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa. Ugyanakkor a kamatfolyosó felső szélét jelentő egynapos hitelkamatot további 100 bázisponttal csökkentették, ami az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján egyértelmű jelzés arra, hogy a 15 órakor megjelenő közleményben a valódi, irányadó rátát szintén 100 bázisponttal, 14 százalékra mérsékelte a monetáris tanács.
Délután három órától háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről Virág Barnabás MNB-alelnök – derül ki a jegybank meghívójából. Az eseményen elsősorban a mai döntés indoklása kerülhet szóba, de lassan arról is beszélhet a jegybank, mi várható az alapkamat és az irányadó ráta összeolvasztása után.
Újabb 100 bázisponttal 14 százalékra csökkentheti az irányadó kamatot kedden a Monetáris Tanács – vélik a Portfolo által megkérdezett elemzők. Hamarosan azonban újabb fordulóponthoz érkezhet a jegybank, hiszen szeptemberben összeolvadhat az alapkamat és az irányadó ráta és dönteni kell a hogyan továbbról.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy hova tűnik a pénz a magyarok bankszámláiról és ez mennyiben magyarázható az inflációval, illetve az alacsony betéti kamatokkal. Vendégünk volt Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben a költségvetés lesz a téma, a bevételek ugyanis továbbra sem teljesülnek a vártnak megfelelően és könnyen lehet, hogy a hiánycélt is módosítani kell. Arról már a csütörtöki kormányinfón is volt szó, hogy az éves másfél százalékos növekedési cél nehezen teljesíthető és úgy tűnik, hogy a hiánycél tartásával kapcsolatos kockázatokat is látja a kormány. A témáról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdezzük.
Két évtizedes csúcsra emelkedtek a jelzáloghitelek kamatlábai Amerikában, ami jelentősen megnehezíti a lakáspiac számára, hogy kilábaljon az évek óta tartó mélyrepülésből. Az emelkedéshez főként a 10 éves kincstárjegy hozama és a Fed szigorítása járult hozzá – írja a Wall Street Journal.
Az Egyesült Államokban 2000 óta a legmagasabbra emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata az augusztus 18-ával záródott héten, az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetségének (Mortgage Bankers Association of America - MBA) szerdán ismertetett kimutatása szerint.
A magyar háztartások bankszámláin 1600 milliárd, a vállalatokén 800 milliárd forinttal van most kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Nincs min csodálkozni: az infláció nemcsak szűkíti a gazdasági szereplők, főleg a lakosság likviditását, de arra is ösztönzi őket, hogy átalakítsák megtakarításaik szerkezetét. Mindkét jelenségnek a bankszámlaegyenlegek az első számú elszenvedői. Megnéztük, mekkora drámát jelent mindez a magyar bankok szempontjából, és azt találtuk, hogy ennyi még belefér nekik, szaporodnak azonban az arra utaló jelek, hogy egyesek szeretnék már megállítani a folyamatot, és az MNB is kockázatot lát a jelenségben. A témáról a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján is szó lesz, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
A kínai központi bank a vártnál kisebb mértékben csökkentette az egyéves alapkamatot, és a szakértők által várt csökkentés helyett szinten tartotta az ötéves hitel kamatát hétfőn.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Súlyos kijelentések hangzottak el a hétfői bírósági tárgyaláson.
Számos dicsérő kijelentést tett a német kancellár.
Az esetek töredéke jut tényleges elzárásig.
Fokozzák a küzdelmet az EP-választások előtt.
Újabb részlet derült ki.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
