Nem volt különösebb oka a forint elmúlt napokban látott meredek esésének, igazából „most került a helyére” a magyar deviza – mondták devizapiaci szakemberek a Portfolio kérdésére. Persze a mélyben több ok is van, amik már eddig is a forint gyengülését indokolták volna, csak az extrém magas kamat ellensúlyozta azokat.
A lengyel jegybank monetáris politikai tanácsa úgy döntött, hogy változatlanul hagyja a kamatlábakat, és a referenciaszintet 6,75 százalékon tartja.
Folytatódik az összeomlás a lakáshiteleknél, az MNB friss számai szerint májusban 68%-kal kevesebb hitelt vett fel a lakosság, mint tavaly ugyanekkor. A személyi kölcsönöknél 14%-os visszaesést látunk, miközben a forintos betétszerződések összege nagyobbat emelkedett éves összevetésben a lakosság mellett a vállalatoknál is. A vállalatoknál az 1 millió euró érték alatti euró hitelek csökkentek, az 1 millió euró érték feletti euró hitelek pedig valamelyest nőttek egy év alatt.
A Fitch Ratings arra figyelmeztet, hogy Magyarország politikai hitelessége sérülhet - és ez a hitelminősítésre is kihathat -, ha nem sikerül elfogadnia az Európai Unió gazdaságélénkítő forrásaihoz való hozzáféréshez szükséges reformokat. A COVID-19 világjárvány által sújtott gazdaságok megsegítésére 2021-ben létrehozott, 724 milliárd eurós uniós helyreállítási és rugalmassági eszköz továbbra sem hozzáférhető Magyarország számára a demokratikus normákról folyó viták miatt, amit az Európai Bizottsággal folytat.
Az előzetesen várt 1150 bázispont helyett 650 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot a török jegybank csütörtökön, így 15 százalék lesz a ráta – jelentették be. A piac egyelőre negatívan fogadta a lépést, első reakcióként a líra ismét esésbe kapcsolt.
Folytatódik a diákhitel kamattámogatása, 2023 második felében is kedvező feltételek mellett lesz elérhető a szabad felhasználású diákhitel - áll a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében. A homályosan megfogalmazott közleményből azért kiderül, hogy ez valójában azt jelenti, hogy 4,99%-ról 7,99%-ra emelkedik a diákhitel kamata.
Újabb 100 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, a döntést követően elhangzott, hogy a 2024-es inflációs pálya a költségvetés tervezetében szereplő adóemelések miatt tolódhat feljebb. A következő hónapokban a jegybank továbbrqa is fokozott óvatosságot és körültekintést ígér a befektetőknek.
Újabb 100 bázisponttal csökkentette a kamatfolyosó felső szélét az MNB, miközben a 13 százalékos alapkamat változatlanul maradt. Ez várhatóan azt is jelenti, hogy az irányadó kamat is további 100 bázisponttal 16 százalékra csökken majd, de erről hivatalosan majd csak a közleményben írnak.
Délután három órakor szokás szerint háttérbeszélgetésen ismerteti a Monetáris Tanács döntésének hátterét Virág Barnabás. A várakozások szerint a jegybank tovább csökkenti az irányadó kamatot a májusban elkezdett tempóban.
Kedden ismét összeül a Monetáris Tanács, várhatóan újabb 100 bázisponttal 16 százalékra csökkentik majd az irányadó kamatot. A borítékolható döntés mellett persze lehetnek izgalmak, hiszen jönnek a friss előrejelzések, illetve a közlemény és az esetleges háttérbeszélgetés. A jelenlegi várakozások szerint azonban még hónapokig nem kell újabb fordulatra számítani, egyelőre sínen van az alapkamat és az irányadó kamat összezárása.
A Fed és az EKB múlt heti döntései után sem lesz sok időnk pihenni, hiszen itthon az MNB Monetáris Tanácsa ül össze ismét, hogy várhatóan tovább csökkentse az irányadó kamatot. Talán ennél is izgalmasabb lehet az új gazdaságpolitikai vezetés első döntése Törökországban, mivel a szakértők szerint nem lehet tovább halogatni a hatalmas kamatemelést.
Háromhetes mélyponton járt a héten a forint, amit elsősorban a világpiaci gázárak emelkedése és a közelgő kamatdöntés alapozott meg. Miközben a Fed és az EKB ülésétől vártuk a komolyabb lökéseket, onnan inkább az előzetesen borítékolható döntések érkeztek. Valószínűleg továbbra sem beszélhetünk komolyabb fordulatról, hiszen azt semmi magyar specifikus hír nem indokolná, azonban a következő hetekben érkezhetnek negatív hírek.
A magyarországi inflációs folyamatot meghatározó 4+1 tényezőről beszélt a Gazdasági Versenyhivatal podcastadásában Virág Barnabás, az MNB alelnöke - számolt be az Infostart.
Az Európai Központi Bank ma 14:15-kor tette közzé kamatdöntéséről szóló közleményét, amelyből kiderült, hogy az EKB ismét emelt az irányadó kamaton. Emellett megismertük a jegybank makrogazdasági előrejelzéseit is. Christine Lagarde jegybankelnök elmondta, hogy további kamatemelések várható még, és a jegybank még nem tudja, mikor áll le a kamatemelésekkel, mert ahhoz a jelenleginél sokkal határozottabb dezinflációra van szükség. A meglepően héja EKB miatt az euró jelentős erősödésbe kezdett.
Eleinte talán meglepően nyugodtan fogadta a piac a török elnökválasztás eredményét, hiszen alig mozdult a líra árfolyama Recep Tayyip Erdogan újraválasztásának hírére. A héten aztán a befektetők „kimutatták a foguk fehérjét”, ami rögtön a líra 12 százalékos összeomlásában mutatkozott meg. És egyáltalán nem biztos, hogy itt a folyamat vége, az a kérdés, hogy elindul-e egy hagyományosabb úton a török gazdaságpolitika, rövidtávon emeli-e a kamatot a jegybank, ami elengedhetetlen lenne a líra zuhanásának megállításához.
Recep Tayyip Erdogan újraválasztott török elnök péntek hajnalban kinevezte a jegybank új elnökét. Hafize Gayen Erkan évtizedes amerikai banki tapasztalat után tér haza, legutóbb a tavasszal csődbe ment First Republic bank társ-vezérigazgatója volt. A piac nem fogadta kedvezően a kinevezést, a líra folytatja szabadesését.
Nem sok látszik egyelőre az MNB múlt havi kamatcsökkentéséből a lakáshiteleknél, év eleje óta mindössze néhány tized százalékponttal ment lejjebb a hitelek kamata. Ha valaki nincs elég megtakarítása a vásárlásra, és most szeretne felvenni 20 millió forint lakáshitelt 20 évre, akkor piaci kamatozás mellett nagy átlagban még mindig 184 ezer forintos törlesztőrészlettel kell kiegyeznie, szemben a két évvel ezelőtti 122 ezer forinttal. Megnéztük a bankok aktuális ajánlatait, a költözők számára személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát javasoljuk.
A Világbank a korábban becsültnél nagyobb idei globális GDP-növekedést vár, azonban jövő évi GDP-növekedési előrejelzését lefelé módosította.
A költségvetés kamatkiadásának növekedésén és a jegybank veszteségének megtérítésén keresztül jelentős többletkiadást okozhat 2024-ben a kamatok emelése. A pluszkiadás az idei évhez viszonyítva akár az 1000 milliárd forintot is megközelítheti, 2022-höz képest pedig akár 2000 milliárd forint is lehet. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy az elfogadás előtt álló jövő évi költségvetésnek ezzel a súlyos determinációval kellett elkészülnie - részben ez okozza, hogy a büdzsé kevés tartalékkal, meglehetősen ingatag tervezési alapokra épülve készült el, jócskán növelve a megvalósulási kockázatokat.
Bár a tavaly kifutott Zöld Otthon Program 2,5%-os kamatszintjét nem érik el, így is milliókkal csökkenhetnek a hitel költségei akkor, ha azt korszerű lakás vásárlására vagy építésére vesszük fel. A zöld hitelekre kapott kamatkedvezmények mértéke a fél százalékot is elérheti, így a törlesztőrészlet több ezer forinttal is kevesebb lehet. Megnéztük, hogy összegszerűen mennyit lehet spórolni azzal, ha környezettudatosabban választunk ingatlant.
Exkluzív interjú Peter Herweckkel, a Schneider Electric globális ügyvezetőjével.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A közel-keleti konfliktus nem tesz jót a forintnak.
Így látják a hazai portfóliómenedzserek a piacokat.
Újabb kihívások bukkantak fel az esküdtekkel kapcsolatban.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
