Mire költünk idén többet és honnan lesz erre pénz a 2015-ös költségvetésben? - ezekre a kérdésekre ad nagyon szemléletető választ a Költségvetési Felelősségi Intézet által frissen közreadott "Polgárok költségvetése" dokumentum.
A Költségvetési Felelősségi Intézet szakmai segítségével ma útnak indult a "Civilek a költségvetésről" nevű projekt. Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője a projektindító sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a céljuk, hogy a lehető legtöbb állampolgárhoz és döntéshozóhoz eljusson a civil szervezetek véleménye a 2016-os költségvetési törvényjavaslatról. A civil szervezetek képviselőinek bemutatkozása alapján azt mondhatjuk, hogy idén tavasszal elemére bontják a büdzsét.
A költségvetési átláthatóság tekintetében Magyarország - a legfrissebb adatok szerint - Macedóniával és Örményországgal azonos szinten, a középmezőnyben helyezkedik el. Mindez a 2014 szeptembere óta működő Open Budget Tracker (www.obstracker.org) honlapon érhető el, amely 30, jellemzően fejlődő országot vizsgál, hogy közzéteszik-e időben a legfontosabb költségvetési dokumentumokat.
Az alappályán nem lesz gond a 3% alatti költségvetési hiány tartásával, azonban leselkednek kockázatok a büdzsére. A Költségvetési Felelősségi Intézet szakértői friss elemzésükben hét veszélyforrást azonosítottak, de van egy pozitív kockázat is.
Új technikai kivetítéssel és költségvetési kockázatelemzéssel állt elő kedden a Költségvetési Felelősségi Intézet. Az elemzéseket bemutató háttérbeszélgetésen Romhányi Balázs ügyvezető kiemelte: a tavalyi magas növekedés átmeneti volt, a költségvetés egyenlege 3% alatt maradhat a következő években. A vasárnapi boltbezárásnak érzékelhető, de átmeneti hatása lesz csak. A nyugdíjasok idén is jól járhatnak reálértelemben.
Egy fideszes egyéni képviselői módosító javaslat szerint jövőre a dohányipari cégek különadót fizetnének, az árbevétel arányában sávosan. A Költségvetési Felelősségi Intézet szakértői egy szemléletes ábrán mutatták be, hogy kik járnak jól és kik szívhatják a fogukat jövőre leginkább a szektor képviselői között.
A költségvetési egyenleg jövőre 2,7%-os hiányt mutathat, még akkor is, ha a kockázatokat figyelmen kívül hagyjuk, és a kormány nem költi el a GDP-arányában már csak 0,1%-ra rúgó valós tartalékot - állapították meg a Költségvetési Felelősségi Intézet szakértői friss elemzéseikben. Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője a technikai kivetítést és a 2015-ös költségvetést véleményező anyag bemutatóján kiemelte: az idei növekedés 3,3%-ra várható, ám ez nagyrészt egyszeri hatásokkal magyarázható. A magyar gazdaságra lassulás vár.
Nyilvánosságra került - egy közérdekű adatigénylésnek köszönhetően - a 2015-ös költségvetési törvényjavaslat október 20-i változata, vagyis az, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium a Költségvetési Tanácsnak adott át véleményezésre. Ezáltal összevethető a jövő évi büdzsétervezet két verziója, és találhatunk érdekességeket az összehasonlításkor. A most közzétett adatokból az is kiolvasható, hogy a kormány miként oldja meg az idei év végi és jövő év végi államadósság-csökkentést.
A paksi beruházás befektetői szemléletben nem térül meg a jelenlegi áramárak mellett. Ugyanakkor minden hatás figyelembevételével (közvetett és másodkörös adóbevételi hatásokkal), a jelenlegi közép-európai árszintnél magasabb áramár mellett a projekt képes kitermelni a hosszú lejáratú 4%-os átlagos elvárt reálhozamot - állapították meg a Költségvetési Felelősségi Intézet szakértői kedden bemutatott elemzésükben. A Romhányi Balázs által vezetett intézet friss anyagában a Paks II. beruházás költségvetés-politikai következményeit mutatta be részletesen, ebben azt is kiemelik, hogy az adósságszabályok betartása érdekében mindenképpen költségvetési intézkedésre van szükség, mai értéken 400-450 milliárd forintnak megfelelő mozgásteret kell teremteni a büdzsében.
Fontos dokumentumok kerültek ma nyilvánosságra a 2014-es költségvetéssel kapcsolatban. A Költségvetési Felelősségi Intézet ugyanis közérdekű adatigénylés keretében igényelte és megkapta, valamint elérhetővé is tette azokat az anyagokat, amelyeket a Költségvetési Tanácsnak adott át a Nemzetgazdasági Minisztérium az idei költségvetés első módosítása (a részesedésvásárlások átvezetése) miatt. A részletes számok rég nem látott őszinteséggel mutatják be az idei államháztartási folyamatokat, ezekből megismerhetjük ugyanis az NGM várakozásait tételesen lebontva a bevételi és kiadási sorokra. Mindezekből az is kiderül, hogy idén az államadósság lényegében stagnálni fog.
Már öt hónap eltelt az idei költségvetésből és a legutóbbi adatok alapján úgy tűnik, a büdzsé lefutása visszatért a megszokott mederbe. Vannak azonban olyan veszélyforrások, amelyek felboríthatják az eredeti tervek teljesülését. Cikkünkben ezeket a negatív kockázatokat gyűjtöttük össze, valamint azokat a szempontokat is, amelyek miatt nem aggódik a kormány. Nem árt ezekkel tisztában lenni, ha év közben - egy esetleges kiigazító csomag bejelentésekor - nem akarunk meglepődni.
Az idei év több szempontból is kedvezően alakul a magyar gazdaság számára, azonban ez elsősorban egyszeri vagy átmeneti hatásoknak köszönhető - vélik a Költségvetési Felelősségi Intézet közgazdászai. Legfrissebb technikai kivetítésük szerint GDP-arányosan 0,3 százalékpontos elcsúszás van az idei költségvetésben az eredeti célhoz képest. Az adósságcsökkentésben pedig ez a kormány ugyanazokat a trükköket használja, mint a korábbi szocialista kormányok, a kincstári egységes számla egyenlegével "játszik".
Hivatalosan is kezdetét vette a kampányidőszak. Az április 6-i parlamenti választásokig előttünk álló hetekben várhatóan sorra érkeznek majd az ígéretek az egyes pártok részéről. Ha kíváncsi arra, hogy ezek az ígéretek mennyibe kerülnek az adófizetőknek (vagyis nekünk), akkor nem marad segítség nélkül. Most azt mutatjuk be, hogy az árazás feladatát magára vállaló, nemrégiben elindult "Mit választunk?" projekt mi alapján mondja meg, mi mennyibe kerül.
Idén 3% felett alakulhat a költségvetés hiánya és nem fog tudni csökkenni az államadósság - olvasható ki a Költségvetési Felelősségi Intézet friss technikai kivetítéséből. 2014-ben azonban átmenetileg jobban mehet a magyar gazdaságnak, elsősorban költségvetési és jegybanki intézkedéseknek köszönhetően. A költségvetésre számos kockázat leselkedik, a gyenge forint, az cigarettából érkező alacsonyabb jövedéki adóbevétel, alacsonyabb áfabevétel, rosszabb GDP-pálya.
Az elmúlt három évben, heroikus növekedési áldozatok árán, Magyarország többször is visszalépett 20 centit a szakadéktól, ennél többre azonban nem képes. Annak, hogy a gazdaság hosszú távon fenntartható pályára léphessen - néhány egyéb tényező mellett - a minden szempontból rossz költségvetési rendszer is megkerülhetetlen akadálya. A háromrészes cikksorozat első része a költségvetés átláthatóságának jellemző problémáival foglalkozik. A második rész a költségvetési kiadások tervszerű alakítására való képtelenség problémáját mutatja be az elmúlt három év adatai alapján. A harmadik rész javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési rendszer átalakítására.
Semmilyen mozgástér nincs sem az idei, sem pedig a jövő évi költségvetésben - jutott erre a következtetésre a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest a legfrissebb technikai kivetítésében. Romhányi Balázs ügyvezető ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a kifeszített folyamatok miatt a költségvetésben nincs fedezet semmilyen negatív kockázat kivédésére, sem pedig kiadásnövelő, illetve bevételcsökkentő lépésre, mint például a hústermékek áfacsökkentésére, a családi adókedvezmény kiterjesztésére vagy épp a pedagógusok jövő évi béremelésre. Ha ezeket meglépi a kormány, ami nagyon valószínű, akkor jövőre újabb Varga-csomagokra készülhetünk, feltételezhetően csak a választások után. Ezt a forgatókönyvet azonban még átírhatja az Európai Bizottság novemberi előrejelzése és annak következményei.
Ha a kormány tartós intézkedésekkel teljesíti is a 3% alatti költségvetési hiányt 2014-ben, még akkor sem csökken az államadósság 80% alá - ezt a gyászos képet vetíti előre a Költségvetési Felelősségi Intézet szerdán bemutatott technikai kivetítése. Romhányi Balázs, az intézet ügyvezetője úgy véli, hogy semmi mozgástér nincs a költségvetésben egy lazításra, ezért egy esetleges negatív sokk esetén jön a megszokott prociklikus gazdaságpolitika.
A kivetítésről bővebben:
Több fontos bevételi tételben látható lényeges elmaradás az idei költségvetésben, amely a 2014-es büdzsére is negatívan hat. Ezért a Költségvetési Felelősségi Intézet szerdán bemutatott friss anyagában úgy kalkulál, hogy idén 3% lehet a költségvetés hiánya (szemben a kormány 2,7%-os céljával), míg jövőre 3,8% lehet a deficit. Vagyis a május végi (második Varga-csomag figyelembe vétele nélkül nézett) állapot szerint 430 milliárd forintos lyuk tátong a 2014-es költségvetésben a 2,4%-os eredeti célhoz képest. A KFIB technikai kivetítésének szomorú üzenete, hogy 80% felett ragad az államadósság. Romhányi Balázs az elemzést bemutató beszélgetésen rámutatott: a május végi állapot szerint nincs mozgástér a költségvetésben az esetleges növekedésösztönzésre, a második Varga-csomag az elcsúszások kezelésére szolgál. Számításaik szerint a második Varga-csomag 70 milliárd forinttal javíthatja a költségvetés egyenlegét. Ha a kormány a belső tételeket nominálisan szinten tartja jövőre és végrehajtja a második Varga-csomagot, akkor 240 milliárd forinttal javítja a 2014-es büdzsé helyzetét.
Alig, hogy hivatalba lépett az új nemzetgazdasági miniszter, máris hasznos tanácsokkal álltak elő szakértők, amellyel szinte azonnali eredményeket és sikert tudna felmutatni Varga Mihály és most felálló új csapata. A magyar költségvetés siralmas átláthatóságának javítása ugyanis csak döntés kérdése és az ügy érdekében személyesen az államháztartásért felelős miniszter sokat tehet - derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest legutóbbi elemzéséből. A szakértők javaslatokat is megfogalmaztak, amelyeket a jövő héten el is juttatnak a Nemzetgazdasági Minisztériumba. Cikkünkben bemutatjuk, hogy Magyarország miért szerepelt le csúnyán az átláthatósági rangsorban és mit kellene tegyen a javításhoz.
A cél az értékes szilícium kinyerése.
A kérdést a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamarával együttműködésben készült cikkünkben vizsgáltuk meg.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
