Az elemzők által várt 8 milliárd dollár helyett, 11 milliárd dollárral 3073 milliárd dollárra nőttek tavaly év végén a kínai jegybanki devizatartalékok - közölte ma reggel a devizatartalékot kezelő State Administration of Foreign Exchange (SAFE).
A kínai miniszterelnök ma hajnalban már előrevetítette, hogy a jegybank kötelező tartalékráta vágást fog bejelenteni, ez pedig pár órával később meg is történt: ráadásul szokatlanul nagy vágást tartalmaz a bejelentés. A tavalyi négy vágás után ez tehát már az ötödik ilyen lépés és a mértéke, illetve a lépések gyakoriságának sűrűsödése arra utal, hogy tényleg egyre nagyobb lehet a nyugtalanság a kínai vezetésben is a gazdaság és a bankrendszer kilátásait illetően.
A kínai hatóságok csökkenteni fogják a kereskedelmi bankok számára előírt kötelező tartalékrátát, emellett különböző adócsökkentések jönnek az idén - jelentette ki ma Li Ko-csiang, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke. Maga a hír nem újdonság, az időzítés viszont fontos, hiszen az utóbbi hetekben egyre több jelét láttuk a kínai gazdaság gyengélkedésének.
A szolgáltatószektor beszerzésimenedzser-index (BMI) értéke június óta a legmagasabb szintre, 53,9 pontra emelkedett a novemberi 53,8 pontról Kínában - közölte ma hajnalban a Caixin Insight Group kínai kutatóintézet és az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató közös felmérésében. Az adat meglepetést okozott, mivel elemzők erős lassulásra, 52,9 pontra számítottak decemberről.
Mi csak álmodhatunk egyelőre arról, ami Kínában vagy Svédországban már problémát okoz: az elektronikus fizetések olyan szinten terjedtek el a vásárlók körében, hogy a készpénzt már nem minden boltban hajlandóak elfogadni. Pedig Kínában egyenesen törvényellenes, ha egy boltban a készpénzt nem fogadják el fizetési eszközként, míg Svédországban és Magyarországon elviekben akár erre is volna lehetőség. Vannak, akik a digitalizált pénzügyekből reménytelenül kiszoruló idősekért aggódnak, a svéd jegybank pedig arra hívja fel a figyelmet, egy válság idején nagy bajt okozhat, ha a jegybank adósságának minősülő készpénz híján a bankrendszer kezében összpontosul egy ország teljes pénzforgalma.
Csúnya bejelentések egész sorára számít az amerikai vállalatok részéről Kevin Hassett, a Fehér Ház gazdasági tanácsadó testületének elnöke, aki erről ma a CNN-nek nyilatkozott. Durva megingásokat hozhat mindez a tőzsdéken.
A legjobban Ukrajna, a legrosszabbul pedig Venezuela részvénypiaca teljesített tavaly dollárban számolva, de Szaúd-Arábia, Törökország és Kína is felkerült a szélsőséges tőzsdei elmozdulást produkáló országok tízes listájára, amely a CNBC-n jelent meg.
Európai terjeszkedésre készül a legnagyobb kínai online kereskedelmi portál, az Alibaba - írta csütörtökön a Handelsblatt című német üzleti lap.
Miután éjjel profitfigyelmeztetést tett közzé az Apple a váratlanul gyenge karácsonyi értékesítési számok miatt - amelyekben a kínai piacnak és a kereskedelmi háború hatásainak lényeges szerepe volt -, nyugtatónak tűnő jelentéssel állt elő a kínai vezetés az idei kiskereskedelmi forgalombővülés várható ütemét illetően.
Nem fogy úgy az iPhone, mint amire korábban számítani lehetett, ezt eddig csak sejtettük, most viszont már tudjuk. Főleg Kínában van baj, az ottani vásárlók jóval kevesebbet vettek, mint amire a cég és az elemzők számítottak, az egészért az Apple vezetői nyíltan a kereskedelmi háborút is felelőssé teszik, majd meglátjuk, mit szól ehhez Donald Trump. Mindenesetre az Apple problémája jóval túlmutat a cégen, de még az iparágon is, a globális cégek alaposan megérzik majd a kereskedelmi konfliktusok negatív hatásait.
Kína bejelentette, hogy korlátozni fogják a régiós hitelintézetek terjeszkedését, így gátolnák meg a helyi kockázatok és árnyékbankok átterjedését országos szintre - írja a Bloomberg.
A múlt hónapban csak egy "hiba" (glitch) csúszott be a tőzsdék működésébe, miután sikerül megkötni a megfelelő kereskedelmi megállapodásokat Kínával, hamarosan újra szárnyalni fognak a piacok - mondta Donald Trump elnök riportereknek egy kabinetülés alatt.
Hszi Csinping, Kína elnöke arra figyelmeztette Tavjan népét, hogy elkerülhetetlen az újraegyesülésük Kínával és ha kell, fegyverrel is érvényt szereznek ennek az elképzelésnek - írja a BBC.
A hétfői adat után itt az újabb rossz hír Kínából: az állami nagyvállalatok mellett a kisebb feldolgozóipari vállalatok is egyre jobban szenvednek (részben) a kereskedelmi háború miatt, az aktivitást mérő feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index értéke ugyanis a kritikus szint alá esett. Ez újabb bizonyíték arra, hogy óriási szüksége van a kínai gazdaságnak az idei évre tervezett költségvetési és monetáris lazításra, ezek nélkül ugyanis félő, hogy megroppanna a gazdaság a kereskedelmi háború súlya alatt. Lazítás ide, vagy oda, nem kizárt, hogy 2019-ben 30 éve nem látott mélypontra lassulhat a világ második legnagyobb gazdaságának növekedési üteme, ráadásul a kereskedelmi háború megnehezíti a kínai vezetők számára az ország alatt időzített bombaként ketyegő hitelezési buborék lassú leeresztését is. A kínaiak szenvedése persze jó hír Donald Trumpnak, aki kihasználhatja ezeket a gondokat, hogy minél jobb kereskedelmi megállapodást érjen el az Egyesült Államok számára.
A történelem arról tanúskodik, hogy az együttműködés a legjobb választás mind Kína, mind az Egyesült Államok számára - közölte Donald Trump amerikai elnökhöz a kínai-amerikai diplomáciai kapcsolatok felvételének 40. évfordulója alkalmából intézett üzenetében Hszi Csi-ping kínai államfő.
Több mint két év óta először a zsugorodást jelző kritikus szint, azaz 50 pont alá esett a kínai feldolgozóipari aktivitást mérő beszerzésimenedzser-index értéke decemberben - derült ki a ma közölt adatokból.
Amivel Donald Trump megválasztása előtt, illetve elnökségének első évében csak fenyegetőzött, azt 2018-ban elkezdte a valóságba is átültetni: vámok kivetésével, illetve kereskedelmi partnereivel való nyílt konfrontációjával nekiment a globális kereskedelmi rendszer alapjainak, egy totális kereskedelmi háború szélére sodorva ezzel a világot. A konfliktus folyamatos mélyülésével párhuzamosan a tőzsdék is hullámvasútra kerültek. Ilyen az, amikor a világ két vezető gazdasági hatalma egymásnak esik.
Az amerikai-kínai kereskedelmi háború nem csak a vámokkal való dobálózásban nyilvánul meg, de konkrét vállalatok szintjére is eljutott. Főként a hatalmasra növekvő kínai technológiai vállalatok ellen irányultak támadások, aminek kiváló alapot szolgáltatott idén a kirobbanó kémbotrány is. 2018-ban a Huawei és a ZTE volt leginkább a célpontja az amerikai támadásoknak, ami nem is csoda, hiszen komoly piacokat szereztek az elmúlt években, és ez érthető módon fáj a nyugati cégeknek is.
Londoni pénzügyi elemzők szerint az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi konfliktus hosszú távú visszahúzó és árfolyamgyengítő hatásai miatt Kína az eddig vártnál később, a 2030-as évek elején veheti át az első helyet az amerikai gazdaságtól a világ legnagyobb gazdaságainak ranglistáján.
Fiskális lépésekkel, többek között adócsökkentéssel harcolna Kína a gazdaság lassulása ellen 2019-ben - derült ki az elmúlt napokban tartott fontos gazdaságpolitikai üléseken.
Az alsóházban 70%-os többsége lenne.
Percről percre tudósításunk a háborúról.
Sokan koppanhatnak, például szándékosan veszélyeztetők.
Az egész világon. És ennek több oka is van.
Sokan várják a döntést.
Alig 7 millió forint a hazai lakáshitelesek aktuális, átlagos tartozása, de ettől még ez inkább a gazdagabbak kiváltsága..
Mi lesz velük?
