• Megjelenítés

közbeszerzés

Teljeskörű elektronikus közbeszerzés itthon? Már csak néhány hónapra vagyunk

Az elektronikus közbeszerzés egységes felületen valósul meg Magyarországon, a rendszer próbaüzeme idén szeptemberben indul el és az ajánlattevők várhatóan októbertől férhetnek hozzá á jelezte a Portfolio mai Uniós Források konferenciáján Dr. Csányi István. A Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerint ez lényeges előrelépést jelent az átláthatóság, a gyorsaság és a szabad hozzáférhetőség terén a magyarországi közbeszerzések körében.

Példátlanul nagy közbeszerzést írtak ki Magyarországon

Még a tavaly kiírt, 420 milliárdos tömbösített vízügyi keretközbeszerzésnél is nagyobb, nettó 500 milliárd forintos nyílt eljárást írt ki február végén a nemzeti fejlesztési tárca egyik háttérintézménye épületenergetikai és egyéb beruházási munkákra - írja a napi.hu. A közbeszerzésre március végéig lehet jelentkezni és a három majdani nyertes cég pozícióit lényegében bebetonoznák a következő 4 évre, igaz a később pontosan megjelölt munkákra majd újra és újra versenyezniük kell. Ellenzéki képviselők máris bejelentést tettek az EU Csalás Elleni Hivatalánál, mert visszaélésre gyanakodnak.

Kiderült, kik adták a 190 milliárdos ajánlatot a Puskás Stadion építésére

A Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Építőipari Zrt. közös ajánlattevőként adta a legkedvezőbb, 190,5 milliárd forintos bruttó ajánlatot a Puskás Stadion építésére kiírt nemzetközi tenderre, ennél 3,3%-kal drágább volt a Strabag cégek konzorciuma által nyújtott ajánlat - hozta nyilvánosságra péntek este a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. A közleményben részletesen bemutatják a legkedvezőbb ajánlat költségszerkezetét és azt, hogy az egy ülőhelyre jutó építési költség végülis beleillik a közelmúltban épített hasonló nemzetközi projektek építési költségsávjába. A mai bejelentés tegnapi előzményei:

Ingyen döntenek nagy horderejű ügyekben a Közbeszerzési Tanács tagjai

A Közbeszerzések Tanácsa tagjainak nagy többsége a törvényi lehetőség ellenére jelképes vagy 0 forint tiszteletdíj megállapítását kérte az elnöktől, aki ennek megfelelően nulla forint/hó tiszteletdíjat határozott meg 2017-re - derül ki a Közbeszerzési Tanács közleményéből.

Miért nem robbant még fel a gazdaság a sok EU-pénztől? - Már nem rejtély

A tavaly kifizetett EU-támogatások közel nyolctizede előleg formájában ment ki a nyerteseknek, illetve közel kétharmada állami intézmények kincstári számláján parkol, mivel lassan tudták elindítani a projektjeiket - derült ki a Figyelő mai cikkéből. Ezek az arányok, illetve az, hogy az EU-pénzek jelentős részét csak tavaly decemberben utalták ki a nyerteseknek, együttesen jól megmagyarázza, hogy egyelőre miért nem lendítettek még sokat az EU-pénzek a magyar gazdaságon. A pénzáradat hatása majd idén nyár körültől jelentkezik igazán.

Új eszközzel lép fel a kormány a korrupció ellen

A február 1-től három állami intézményre kötelező elektronikus közbeszerzéshez a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság fogja biztosítani a felületet - közölte a Világgazdasággal a Miniszterelnökség. Ez az új megoldás lényeges lépés a közbeszerzések terén eddig látott korrupcióval szemben, hiszen hozzájárul az átláthatósághoz és vele együtt olcsóbbá teheti a tendereket a Transparency International Magyarország lapnak nyilatkozó illetékes szakértője szerint. Lényeges, hogy a három állami intézményen kívüli többi közbeszerzési szereplő számára csak legkésőbb december 31-től lesz kötelező a teljeskörű elektronikus közbeszerzés.

Furcsa, de nem ugrott meg a gyanús magyar közbeszerzések száma

Miközben tavaly a második negyedévtől lendületesen nőtt az uniós közbeszerzési adatbázisban megjelent hirdetmények száma, aközben télig stagnált a gyanús hirdetmények száma - figyelt fel a Portfolio a 2016-os adatok összegzése során a Red Flags nevű adatbázisban. Ez a furcsa kettősség mindenképpen kedvező folyamat, de fontos tudni, hogy az adatbázis a közbeszerzési piacnak csak az egyik felét mutatja, azaz azt, hogy mi történik az uniós rendszerbe (TED) feltöltött közbeszerzések terén. Utóbbi területen egyébként igen jelentős, 55%-os volumennövekedés történt 2015-höz képest 2016-ban, azaz ahogy felpörögtek idehaza az uniós pályázatok, illetve a költségvetési élénkítés, úgy ugrott meg a TED-en felbukkanó magyar közbeszerzések volumene.

A kormány idén elárasztja az országot uniós pénzzel

Hideget és meleget is mondtak a 2016-os év tapasztalatairól a Portfolio évértékelő pályázati körképében megkérdezett uniós szakértők. Nagyon sokan örülnek annak, hogy a pályázatok többsége meghirdetésre került, de ezzel szemben az értékelési rendszer és a bírálat lassúságát emlegetik. Továbbá egyetértenek abban is, hogy a pályázati rendszerben kritikus tényező a közbeszerzések szabályszerű lebonyolítása. A szakértők szerint a közvetlen brüsszeli források a 2020 utáni időszak egyik lehetséges kitörési pontja lehet. Körképünkben piaci és banki pályázati szakértők vettek részt, és mindegyiküknek ugyanazt az öt kérdést tettük fel, a válaszokat pedig abc-sorrendben mutatjuk be.

Helyi kiscéggel kell intézni a néhány milliós közbeszerzéseket

A helyi kiscégek közül kell(ene) kiválasztani azokat, akiket meghívnak a néhány milliós állami közbeszerzésre ajánlatot adni, bár persze figyelni kellene a diszkriminációmentességre és az egyenlő bánásmódra is -lényegében ezt tartalmazza egy minap megjelent közbeszerzési kormányrendelet. Ez és egyéb friss szabályok akár tovább is növelhetik a kisösszegű közbeszerzéseknél eddig is meglévő fokozott korrupciós kockázatokat, ráadásul a három árajánlat bekérésének kötelezettsége alól számos esetben felmentést ad az új jogszabály. Az is igaz persze, hogy a kisösszegű közbeszerzésekről félévente összesítést kell adnia az érintetteknek fegyelmi és kártérítési retorziók mellett.

A kormány 3 milliárdot ad e-közbeszerzésre

A kormány hazai forrásból biztosít 3 milliárd forintot az e-közbeszerzési rendszer beszerzéséhez és üzemeltetéséhez. A Miniszterelnökséget vezető miniszternek részletes előterjesztést kell készíteni a közbeszerzésről és a hatályos irányelvnek megfelelő központi, egységes, állami elektronikus közbeszerzési rendszer kialakításának végrehajtásáról.

Csepreghy: a magyar cégek megsegítése miatt nyúltunk újra a törvényhez

A Közbeszerzési törvény mostani változtatásával az a célja a kormánynak, hogy a versenyjogi elvárások teljesítése mellett minél több lehetőséget tudjon biztosítani a hazai kis- és középvállalkozásoknak "annak érdekében, hogy egyre több közbeszerzéshez hozzáférjenek" - indokolta az egy éve hatályba lépett törvény múlt héten elfogadott módosítását a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint arra lehet készülni, hogy a piaci változások miatt időről-időre változni fog még a törvény és részben ezekkel indokolta a civilek által bírált, a korrupciós kockázatokat növelő, jelentős értékhatár-emeléseket is. Az interjúból az is kiderül, hogy a korábban tervezett háromlépcsős átállás helyett kétlépcsős lesz 2017-ben a teljeskörű elektronikus közbeszerzésre való áttérés Magyarországon.

Csepreghy: jöhet még egy fontos változás a brüsszeli alku után

Azon a három területen túl, amit egy múlt heti jogszabály-változásban rögzítettünk, jöhet még egy változás az EU-pénzek területén - jelezte a Miniszterelnökség által szervezett fejlesztéspolitikai konferencián a tárca miniszterhelyettese. Csepreghy Nándor tájékoztatása szerint ez a változás a pályázatok kiírása körüli vitákat lezáró módszert takarja, azaz ha a minisztériumok egymás közötti vitájában nem sikerül megállapodni, hogy egyes források potenciális kedvezményezettje ki legyen, akkor a döntés a kormány elé kerül.

Adjanak már végre egy kis időt Magyarországnak!

Egyáltalán nem támogató az Európai Bizottság hozzáállása Magyarország irányába, noha érdemes lenne "engedniük, hogy a legkisebb fiú valamilyen módon végigvigye az ötleteit" - hangsúlyozta a Brüsszellel folytatott fejlesztéspolitikai viták kapcsán a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint nincs gond a vállalkozói szempontból kifejezetten előnyös magyar előleg rendszerrel, és a két éve kialakított új intézményrendszert is hagynia kellene Brüsszelnek. Bár tapasztalatuk szerint számos szakmai területen meghallgatják a kormányzati intézmények a javaslataikat, de az állami pályázatértékelői rendszert például rossz időzítésűnek tartja, ami jelentősen lassította a támogatások kifizetési tempóját is. Jövőre egyébként kifizetési dömpingre számít, ami kapacitáskorlátokat hozhat elő a gazdaságban. Továbbra is szorgalmazza, hogy a kkv-k feltőkésítése érdekében induljanak el tőkeprogramok, a rendkívül sok visszatérítendő uniós támogatás elosztásába pedig még inkább javasolja a bizonyított pénzügyi közvetítők bevonását.

Megtudtuk, mit vállalt a kormány Paks2 brüsszeli jóváhagyásáért

Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy a paksi kapacitásfenntartó beruházás reaktorokon és egyéb speciális berendezéseken kívüli beszerzéseinek nagy részébe alvállalkozókat von be, akiket közbeszerzésen választ majd ki - többek között ezt a választ küldte a Portfolio-nak az Európai Bizottság. Aziránt érdeklődtünk ugyanis, hogy mi volt az oka annak, hogy a korábban tervezett nemzetközi tender elmaradása ellenére is az európai közbeszerzési szabályozással összhangban lévőnek találták a Paks2-projektet, és így a héten le is zárták a 2014-ben indított kötelezettségszegési eljárást.

Megmagyarázták, miért nyúl a kormány a közbeszerzési törvényhez

Szigorúbbá, de egyszerűbbé és gyorsabbá válnak az eljárások a közbeszerzési törvény módosításának köszönhetően - emelte ki az MTI-nek adott hétfői nyilatkozatban a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára. Császár Dániel kiemelte, a kedden parlament elé kerülő törvénymódosítással a kormány célja az egy ajánlattevő részvételével zajló eljárások visszaszorítása. A törvénymódosítás
néhány mai indoklásához hozzátettük a Transparency International Magyarország minap közzétett állásfoglalását, ami teljesen másként értelmezi a módosítások valódi következményeit.

Fontos számokat ír át a kormány a közbeszerzéseknél

A verseny növelése és az úgynevezett "egyajánlatos" eljárások csökkentése érdekében csak az a közbeszerzési eljárás lehet eredményes, amelynek keretében legalább három ajánlat érkezik - jelezte a készülő közbeszerzési törvénymódosítás egyik fontos változását egy mai konferencián a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára.

Megvan a nagy horderejű brüsszeli döntés: százmilliárdokat kap Magyarország

Amint azt a Portfolio múlt kedden Brüsszelből jelezte, valóban megszületett az Európai Bizottság nagy horderejű döntése a 3 éve húzódó aszfaltügyi vitában. A Bruxinfo friss értesülései szerint ugyanis múlt pénteken a testület úgy döntött, hogy azonnal kifizet mintegy 700 millió eurónyi aszfaltügyi számlát és a magyar hatóságoktól érkező további számlákat is kifizeti a pénzügyi bírsággal csökkentett mértékig. Utóbbi összesen 160 millió eurót tesz majd ki, azaz kb. 49 milliárd forintot, ami összhangban van a magyar hatóságok korábbi jelzésével.

Mészáros mellett mások is nyertek a problémás magyar gigatenderen

Megjelentek pénteken az EU-s közbeszerzési értesítőben hatból négy magyar régió vízügyi keretközbeszerzésének nyertesei, azaz 280 milliárd forintnyi munkának már megvannak a befutói - derült ki az Átlátszó cikkéből. A fennmaradó két térség 70-70 milliárdos keretközbeszerzéseinek nyertesei is rövidesen megjelenhetnek. Közben a Portfolio megbízható brüsszeli információi szerint az Európai Bizottságnak egyáltalán nem tetszik ez az eljárási módszer és erről levelet is írt a magyar hatóságoknak, amelyek védik a kiépített szisztémát, így egyelőre egy beragadt vitáról beszélhetünk.

Sokan trükköznek az alvállalkozókkal a közbeszerzéseken

Az idei első 9 hónapban több mint 170 ellenőrzést indított a Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzési eljárásokban megkötött és teljesített, vagy még folyamatban lévő szerződések módosításaival kapcsolatban és a feltárt jogsértések nagy hányada, mintegy 50 százaléka az alvállalkozók bevonásával függ össze - derül ki a Közbeszerzési Hatóság közleményéből. Az ellenőrzések szigorára vall, hogy az idei eddigi mérleg 12 büntetőfeljelentés, 51 jogorvoslati eljárás, 5 törvényességi felügyeleti eljárás a cégbíróságon, számos bejelentés a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda felé, és 2 polgári peres eljárás a szerződés semmisségének kimondására a Közbeszerzési Hatóság részéről.

Nagy horderejű magyar ügyről döntenek rövidesen Brüsszelben

A következő napokban-hetekben dönt az Európai Bizottság arról, hogy egy újabb magyar aszfaltügyről van-e szó, azaz visszaszivárogtak-e az idei magyar útépítések feltételei közé a korábban már "megtiltott" versenykorlátozó feltételek - tudta meg a Portfolio brüsszeli forrásokból. A döntés azért fajsúlyos, mert legalább 215 milliárd forintnyi, korábban már felfüggesztett uniós támogatás azonnali kifizetése múlik rajta és ezzel párhuzamosan a 2014-2020-as újabb útépítési pénzek kifizethetőségét is befolyásolja. Kiderült, hogy betonfalba ütközött a kormány azzal a kezdeményezéssel, hogy az eredetileg a lakosságnak ígért 90 milliárd forintnyi energiahatékonysági pályázati pénzt középületekre szánná, mert utóbbi felhasználással nem tudna akkora CO2-kibocsátás csökkenést elérni, mint ígérte. Azt is megtudtuk, hogy mi az igazi baja Brüsszelnek a rendkívül bőkezű magyarországi szállítói előleg rendszerrel, ami miatt százmilliárdos méretű átmeneti költségvetési terhet vesz a nyakába Magyarország.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Irán jelzést adott – máris eldőlt a háború?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility