Soha többé kétharmadot? - Itt egy javaslat a választási rendszer arányosabbá tételére

2026. április 24. 17:00 | Palkó István

Soha többé kétharmadot? - Itt egy javaslat a választási rendszer arányosabbá tételére

Kétharmados győzelmével alkotmányos felhatalmazást kapott a Tisza Párt a választási jogszabályok megváltoztatására. Megakadályozhatja akár azt is, hogy a jövőben bármely politikai erő kizárólag a választási matematika miatt kétharmados többséget szerezzen, és ezzel visszaélve lebontsa a fékeket és ellensúlyokat. 1990 óta 10 választásból 6 esetben alakult ki kétharmados kormánytöbbség, holott egyetlen párt sem ért el soha 55% feletti listás arányt.  Egy arányosabb mandátumelosztás révén a kétharmados jogalkotás nem a hatalommal való visszaélés, hanem a valóban konszenzusos döntéshozatal terepe lehetne. Ha úgy döntenénk, hogy elmozdítjuk a választási rendszerünket az arányosság felé, akkor érdemes lehet megfontolni az alábbi javaslatot.

Most jött el a kegyelmi pillanat a választási rendszer megváltoztatásához?

2026. március 18. 18:00 | Németh György

Most jött el a kegyelmi pillanat a választási rendszer megváltoztatásához?

Kóczy Á. László és Sziklai R. Balázs a Portfolio.hu-n megjelent írásukban a 106 egyéni választókerület 19 vármegye és a főváros közötti felosztásának azon matematikai módszerét kereste, mellyel leginkább meg lehet felelni a választási törvény előírásának, miszerint az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az országos választókerületi méret számtani átlagától maximum 15%-kal térhet el, és ha ez a különbség eléri a 20%-ot, kötelező a kiosztás módosítása. Egy matematikai probléma legoptimálisabb megoldására tettek javaslatot, s ennek során két hátrányos helyzetű vármegyétől elvennének egy-egy egyéni választókerületet, és azokat a szerencsés(ebb) helyzetű Pest vármegyének és Budapestnek adnák. Véleményem szerint az egyéni választókerületek számának – a listás helyek rovására történő – kettővel (108-ra) történő megemelése kézenfekvő megoldás lehetne. Továbbá úgy vélem, a választási rendszer átfogó kezelését az jelenthetné, ha a választás szabályait egy közvetlenül a nép által választott, erős legitimációjú köztársasági elnök alkotná meg egy erre létrehozott szűk grémium élén.

Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

2026. február 22. 07:00 | Kóczy Á. László, Sziklai R. Balázs

Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

A 2024. évi LXXIX. törvény december 31-én lépett hatályba, és átrajzolta Magyarország választókerületi térképét. A jogalkotó indoklása szerint azért volt szükség a módosításra, mert több körzetben is átlépte a választók száma a törvényben előírt határokat. Csakhogy van egy kis probléma: a módosítás után még mindig nem felel meg a törvény a saját előírásainak. Tolna megyében három választókörzet is 20%-kal kisebb az átlagnál – ami pont az a küszöb, ami mellett a törvény szerint újra kellene osztani a körzeteket.

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2026. február 07. 06:10 | Nemes Csaba, Pomázi István

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

Fantomdugók, rezgések, időkésleltetés – interjú Stépán Gábor Bolyai-díjas kutatónkkal

2026. január 17. 15:30 | Vidovszky Áron

Fantomdugók, rezgések, időkésleltetés – interjú Stépán Gábor Bolyai-díjas kutatónkkal

A Bolyai-díj a magyar tudományos élet legrangosabb elismerése, melyet két évente ítél oda a díj kuratóriuma. A világhírű matematikusunkról elnevezett díjat 2023-ban Stépán Gábor Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja kapta. Kutatási területei az analitikus mechanika, a stabilitáselmélet és a nemlineáris rezgések. 2008-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánjává választották.

Új geometriai testet találtak a BME kutatói

2025. június 25. 17:37 | Portfolio

Új geometriai testet találtak a BME kutatói

A BME június 25-én sajtótájékoztatón mutatta be a világ első monostabil tetraéderét, amely a gyakorlatban többek között űrmissziók leszállóegységeinek tervezésekor hozhat áttörést. A testnek a kutatók a Bille nevet adták.

Stipsicz András matematikus nyerte az idei Bolyai-díjat

2025. május 18. 10:00 | Vidovszky Áron

Stipsicz András matematikus nyerte az idei Bolyai-díjat

Ez itt a Portfolio Checklist Bolyai-díjasokat bemutató sorozatának első epizódja. A Bolyai-díj a magyar tudományos élet legrangosabb elismerése, melyet két évente ítél oda a díj kuratóriuma. A világhírű matematikusunkról elnevezett díjat idén Stipsicz András a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora és igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja kapta meg. A friss díja kapcsán beszélgetünk most vele a matematika szépségéről és jelentőségéről, a világban zajló matematikai kutatások műhelytitkairól, a magyar matematikusok szerepéről a világban, az élsportról és XIV. Leó Pápáról.

Stipsicz András az idei Bolyai-díjazott

2025. május 13. 19:15 | Portfolio

Stipsicz András az idei Bolyai-díjazott

Stipsicz András, az MTA rendes tagja, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora és igazgatója nyerte el a Bolyai-díjat, amelyet már 13. alkalommal ítéltek oda. A magyar tudományos élet legrangosabb elismerését a Magyar Tudományos Akadémia épületében adta át kedd este Sulyok Tamás köztársasági elnök.

Elkezdődött a matematikaérettségi

2025. május 06. 09:47 | Portfolio

Elkezdődött a matematikaérettségi

2025. május 6-án 9.00 órától rendezik meg a matematika írásbeli érettségi vizsgáit, közölte az Oktatási Hivatal. Matematikából középszinten 1135 helyszínen 73 318 vizsgázó (közülük 2022 fő angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb vagy szlovák nyelven), emelt szinten 141 helyszínen 7798 vizsgázó (közülük 191 fő angol, francia, német, spanyol vagy szerb nyelven) tesz érettségi vizsgát.

A fiúk tényleg sokkal jobbak matekból? – A szülők is torzítják a lányok önértékelését, ami kihat karrierjükre is

2025. május 03. 15:00 | Adamecz Anna

A fiúk tényleg sokkal jobbak matekból? – A szülők is torzítják a lányok önértékelését, ami kihat karrierjükre is

A fiúk sokkal jobbnak gondolják magukat matematikából, mint a lányok – még akkor is, ha a tesztpontszámaik megegyeznek. Brit ikerpárok adatain végzett elemzésünk azt mutatja, hogy ebben fontos szerepet játszik a szülők sztereotipikus értékelése: túlértékelik a fiúk, és alulértékelik a lányok matematikatudását, amit a gyerekek később internalizálnak. Ha egy családban fiú- és lánygyerek is van, a matematika-önértékelésük közötti különbség még nagyobb lesz. Ha a tehetséges nők azért választanak kisebb valószínűséggel tudományos pályát vagy vezető pozíciót, mint a hasonlóan tehetséges férfiak, mert tévesen alábecsülik a képességeiket, az felesleges társadalmi és gazdasági veszteségekhez vezet.

Nem mágia, valóság: így simítható ki a vizsgadrukk örökre két napos rákészüléssel

2025. április 14. 11:00 | Hörömpöli-Tóth Levente

Nem mágia, valóság: így simítható ki a vizsgadrukk örökre két napos rákészüléssel

Ki gondolta volna, hogy matekos agy nélkül, két nap intenzív felkészüléssel kettes próbaérettségi után akár ötösre lehet lehozni az érettségi vizsgát. Hogy mindez lehetséges, abban drámai szerepe van a megfelelő mentális ráhangolódásnak. Gódor Zoltán, azaz Zola az időközben a Balogh Petya által felkarolt Rapid Education (korábban Rapid Matek) alapítójaként a kezdetektől kulcsszerepet szánt a vizsgázás lelki síkjának kezelésére, hogy a pozitív energiák mintegy önbeteljesítő jóslatként szállítsák a jó eredményt – ne csak iskolai stresszhelyzetekben. Zola a mentális tréning kulcsfontosságáról a Portfolio Gen Z Festen is beszél majd.

Magyar felfedezés forradalmasíthatja az űrkutatást

2025. március 04. 18:50 | Portfolio

Magyar felfedezés forradalmasíthatja az űrkutatást

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói áttörést értek el: új matematikai modellt dolgoztak ki, amely egyetlen felszíni repedésmintázatról készült fénykép alapján képes megállapítani a víz jelenlétét egy idegen bolygón - jelentette a BME.hu. A felfedezés forradalmasíthatja az űrkutatást és a geológiát

Kezdődnek a központi középfokú felvételi vizsgák

2025. január 16. 16:55 | MTI

Kezdődnek a központi középfokú felvételi vizsgák

Január 18-án 10 órakor kezdődnek a központi középfokú felvételi vizsgák a 9. évfolyamra, a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a Belügyminisztérium által meghirdetett Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezőknek - közölte az Oktatási Hivatal (OH) csütörtökön az MTI-vel.

Részletes keresés