Németh György

vendégszerző

Cikkeinek a száma: 7
A tisztánlátás igényével – A helikopterpénzről

A tisztánlátás igényével – A helikopterpénzről

Surányi György március 25-én e helyütt közzétett válságkezelési-javaslatával bő két hónapja folyó diskurzus vette kezdetét, melyben, ha nem is kizárólagosan, de különös hangsúllyal került szóba az úgynevezett helikopterpénz, mint olyan gazdaságpolitikai eszköz, mely egyszerre lehet képes a koronavírus-járvány miatt erőteljesen lefékeződött gazdaság élénkítésére és a lefékeződés okozta szociális problémák enyhítésére. Hogy valójában mi is az a helikopterpénz és mibe kerül – többen tévesen úgy gondolták, hogy semmibe –, azt Dedák István május 29-i írásában igen meggyőzően tisztázta (a helikopterpénz „egy monetáris expanzióval kísért keynesi típusú fiskális élénkítés”; „a konszolidált költségvetés szintjén jelentkező kamatkiadás növekedése helikopterpénz … illetve jegybanki kötvényvásárlás esetén pontosan ugyanakkora.”) Ennek ellenére úgy gondolom – elsősorban azért, mert az erről szóló diskurzus sajnálatosan átpolitizálódott –, hogy érdemes még beszélni róla.

Ez a hajó már elment - Hogyan lesz nyugdíjunk?

Ez a hajó már elment - Hogyan lesz nyugdíjunk?

A nyugdíjrendszer reformja kapcsán felmerülő jóléti alapokat nem a létező pénztárak alapjain, hanem azokkal versenyezve kellene létrehozni - mondja Németh György szociológus, közgazdász. A nyugdíjszakértő szerint azonban a bevezetés ideális időszaka, a gyors bérnövekedés és a járulékcsökkentés intenzív periódusa már elmúlt.

Miért emelkednek a bérek?

A közgazdaságtan az a tudományág, melynek művelői hajlamosak homokra építeni felhőkarcolót, melynek terve lehet önmagában kiváló, sőt valóságos mérnöki csoda, szilárd alap híján mégis összedől. Ha az sem mindig egyértelmű, hogy melyek az alapvető közgazdasági tények és a közöttük lévő okozati kapcsolatok sem kőszikla-szilárdságúak. Ha még azt se tudjuk például, hogy valójában mi is az a versenyképesség. Melyik ország versenyképesebb: az ahol (a leg)alacsonyabb, vagy ahol (a leg)magasabb a munkaerőköltség? A vállalattól tulajdonosai magas(abb) profitot, míg dolgozói magas(abb) jövedelmet várnak - s ennek teljesülése esetén beszélnek versenyképesebbről, miközben ez csak egymás rovására teljesülhet. A vállalatnak a(z élő)munka leszorítandó költség, míg a munkavállalónak a vállalatnak eladott speciális termékéért (ui. munkavégző-képességéért) kapott ár (vagy inkább bérleti díj), melyet az elérhető legmagasabbra kíván feltornázni. A vállalatok a maguk mikroszintjén nulla munkaerőköltségben érdekeltek, miközben a gazdaság makroszintjén termékeik nagy tömegben csak akkor adhatók el, ha a fogyasztói kereslet alapja a profitjövedelmek mellett a vállalatok által fizetett munkajövedelmek is.

A nyugdíjról - Tiszta lappal

Van úgy, hogy tiszta lapot kell magunk elé vennünk, mert az éppen előttünk lévő papírosra már annyi mindent és oly összevisszaságban írtunk, hogy magunk sem igazodunk el rajta, más meg még annyira sem. Kezdjük hát tiszta lappal! Az alapoktól gondoljuk át, hogy mi is az a nyugdíj, mármint abban az értelmében, mely okkal lehet a közgazdaságtudomány érdeklődésének tárgya.

Tévedés, hogy az alacsony adó segíti a gazdaságot

A természettudományok sajátossága, hogy tudományos megismerés tárgyának törvényszerűségei függetlenek az azokat megismerni vágyó kutatók értékeitől és érdekeitől. A társadalomtudományokban, így a közgazdaságtanban nem ez a helyzet. Ott függnek. Ott előbb értékekből és érdekekből létrehoznak, összeszerveznek egy narratívát (köztük a legbefolyásosabbat, a mindenkori mainstreamet, a főáramot), mint a tények értelmezésének eszközét, majd az így értelmezett tények között összefüggést találva törvényszerűségeket ismernek fel. Azonos tények másik narratívában történő értelmezése egészen más törvényszerűségek felismerését eredményezheti - írja Németh György, közgazdász, szociológus.

Elmenni a szakadék széléig - Különvélemény az adócsökkentésről

2016-ra az ország legfontosabb gazdasági problémájává a munkaerőhiány vált - és nem csupán minőségi, hanem mennyiségi értelemben is. Ennek fő oka a keresetek alacsony volta, ami miatt több százezer, többségükben az átlagosnál fiatalabb és képzettebb magyar állampolgár külföldön vállal munkát. Ez azt is jelenti, hogy fennáll a veszély: ez igen sokuk számára nem egy átmeneti életszakasz kezdete lesz, mert minél inkább elhúzódik munkavállalásuk időtartama, annál inkább külföldön keresik és találják is meg jövőjüket, súlyosbítva az e nélkül is súlyos demográfiai gondjainkat.

Hinni a könnyeknek - járulékcsökkentéssel a munkaerőhiány ellen?

Az utóbbi bő évben olyan helyzet alakult ki a magyar gazdaságban, melyért az előző negyedszázadban a gazdaságpolitikusok a fél karjukat odaadták volna: immár nem az a fő gond, hogy a munkanélküliség szintje magas, s nem is az, hogy a foglalkoztatás szintje alacsony - bár ami a kettő között van (a sem nem munkanélküliek, sem nem foglalkoztatottak tömege) egyáltalán nem elhanyagolható probléma. A fő gond immár a munkaerőhiány - hívja fel a figyelmet Németh György. A közgazdász-szociológus szerint a megoldást nem a járulékcsökkentés jelent.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ők a leggazdagabb magyar nyugdíjasok
Holdblog

Félrealkalmazkodunk

Az alkalmazkodás maga az élet. Mi sem vagyunk ez alól kivételek, ugyanakkor a szellemi képességeink és az erős technológiánk...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.