A fiúk tényleg sokkal jobbak matekból? – A szülők is torzítják a lányok önértékelését, ami kihat karrierjükre is

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Senkit nem lep meg, hogy a férfiak általában magabiztosabbak a képességeikben, mint a nők. Ez különösen igaz a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és kiváltképp a matematika területén annak ellenére, hogy a tényleges matematikai teljesítményben mért különbség a fiúk és a lányok között ma már kicsi.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogyan alakul az OECD országaiban a nemek közötti különbség a matematikai készségek önértékelésében (azaz abban, hogy a fiúk és a lányok mennyire gondolják magukat jónak matekból), ahhoz a különbséghez képest, ami a negyedikes diákok tényleges tesztpontszámaiból adódik a Trends in International Mathematics and Science Study (TIMMS) adatfelvételben.

Az egyenes vonal ott van, ahol ez a két különbség egyforma, azaz a fiúk pont annyival gondolják magukat jobbnak matekból, mint a lányok, amennyivel ténylegesen jobbak is. Minél feljebb van egy ország a vonalhoz képest, annál kevésbé megalapozott a fiúk relatív önértékelése a teljesítményükhöz viszonyítva.

A fiúk szinte az összes országban túlbecsülik a matematika tudásukat a lányokhoz képest, és a matematika önértékelésben mért különbség a fiúk és a lányok között háromszor akkora, mint a tesztpontszámbeli különbség.

A fiúk átlagosan 0,1 szórásegységgel jobbak matekból, mint a lányok, azonban 0,3 szórásegységgel gondolják magukat jobbnak.

A matektudás önértékelésében mért nemek közötti különbség azért lényeges, mert

• elbátortalaníthatja a lányokat attól, hogy matematikai tudást igénylő pályákat válasszanak,
• hozzájárul ahhoz, hogy a nők alulreprezentáltak maradjanak a tudományos területeken,
• és fenntartja a nemek közötti bérkülönbségeket.

Ez különösen nagy probléma azokban a szakmákban, ahol munkaerőhiány van – például a mérnöki területeken.

Ha tehetséges nők azért kerülik ezeket a területeket, mert tévesen alábecsülik a képességeiket a férfiakhoz képest, az akár generációkon átívelő felesleges társadalmi és gazdasági veszteségeket okoz.

Kutatásunkban azt vizsgáltuk, mi tartja fent azt az elképzelést, hogy „a fiúk sokkal jobbak matekból, mint a lányok”, különösen olyan családokban, ahol fiú- és lánygyerek is van. Egy Egyesült Királyságban végzett, ikreket vizsgáló kutatás, a Twins Early Development Study (TEDS) adatai alapján próbáltuk jobban megérteni, hogy milyen szerepet játszik ebben a testvérek hatása, a szülői és a tanári előítéletek, valamint a társadalmi sztereotípiák. Eredményeink megerősítik, hogy az objektív matematikai képességek csak kis részben magyarázzák a matektudás önértékelésében mért különbséget, és meglepő módon ez a különbség még nagyobb fiú-lány ikerpárokon belül.

A különbség egyik kulcstényezője a szülők hatása. Azt tapasztaltuk, hogy

a szülők hajlamosak túlbecsülni a fiúk matematikai képességeit, és alábecsülni a lányokét, ezzel korán megerősítve a nemi sztereotípiákat.

A fiúk csak azokban a családokban értékelték felül a matektudásukat a lányokhoz képest, ahol a szülők részéről megjelent ez a torzítás. Érdekes módon – ugyan enyhébben –, de még a gyerekeket tanító matematika tanárok értékeléseiben is megjelent a fiúk tudásának felül-, és a lányok tudásának alábecsülése, annak ellenére, hogy pontosan ismerték a készségeiket.

Nem csak a szülők számítanak a matektudás önértékelésének alakulásában, hanem a testvérek is. Azt találtuk, hogy a fiúknak előnyt jelent, ha van egy magabiztos fiú ikertestvérük: a saját önértékelésük pozitívan korrelál a testvérük önbizalmával. Ugyanez azonban nem igaz a lányokra: ha egy lánynak van egy nagyon magabiztos fiú ikertestvére, az ő saját önértékelése nem lesz magasabb. Ez arra utal, hogy a lányok másképp reagálnak a magabiztos fiú kortársakra – nem motiválódnak (vagy versenyeznek), hanem inkább elbátortalanítva érezhetik magukat.

Bár eredményeink nem értelmezhetők oksági hatásokként, hozzájárulnak a nemek közti munkaerőpiaci különbségek megértéséhez – különösen a vezető pozíciók terén. A nők számára a rendkívül magabiztos férfiak jelenléte sokszor nem inspiráló, hanem éppen visszatartó erő lehet.

Mivel a felsővezetői pozíciókat hagyományosan magabiztos férfiak töltik be, a nők így kettős hátrányba kerülnek: egyrészt kevésbé magabiztosak, másrészt ezt a kevés magabiztosságot sem támogatja a környezet – míg a férfiak önbizalmát igen.

Ez a jelenség akadályozhatja a nők belépését és előrejutását a legmagasabb szintű pozíciókban, amit üvegplafonnak is szoktak nevezni.

A bejegyzés alapjául szolgáló tanulmány: Anna Adamecz, John Jerrim, Jean-Baptiste Pingault, Dominique Shure: Peers, parents, and self-perceptions: the gender gap in mathematics self-assessment.  Journal of Population Economics 2025. doi: 10.1007/s00148-025-01087-2. A kutatást az Economic and Social Research Council [grant number ES/T013850/1] támogatta.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images