Az Európai Unió új vámtarifákat készül bevezetni amerikai importtermékekre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) döntése alapján a Boeing amerikai repülőgépgyártónak nyújtott, tiltott támogatások miatt - jelentette be Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős alelnöke hétfőn.
Hazánk településeinek sajátossága, hogy a települések magját alkotó belterületek mellett olyan kevésbé zárt lakott helyeken is nagy számú népesség él, mint a külterületek és a belőlük létrehozott egyéb belterületek. E területek vonzották a vidéki városokból kiköltözők és a városok felé igyekvők több, mint felét 1990 óta, pedig a lakosság kevesebb, mint tizede élt itt akkor. Azaz a vidéki szuburbanizáció 55,1%-a ilyen helyekre irányult. De hiába tartoznak az ország legdinamikusabb területei közé, csak keveset tudunk fejlődésükről, mivel a statisztika és a kutatások többsége - és így a közgondolkozás is - a közigazgatásilag önálló települési szintet követi.
A magyar agrárium egyre több olyan problémával néz szembe, amely megoldható a technológia segítségével. Az innovációk létrehozásának és elterjesztésének támogatásával a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tech-inkubátorprogramot indított, melynek célja gyakorlati problémák megoldása gyakorlati technológiák segítségével. Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével beszélgettünk.
A koronavírus egy új, eredetileg spanyol mezőgazdasági munkásoktól származó variánsa gyors ütemben terjedt el Európában nyár óta, a legtöbb európai országban az új megbetegedések már ettől a mutációtól vannak – írja friss kutatásokra hivatkozva a Financial Times.
Az Európai Parlament képviselői pénteken elfogadták álláspontjukat a 2022 utáni agrárpolitika reformjáról. A parlamenti delegáció ezzel készen áll a tárgyalásokra az uniós szakminiszterekkel – közölte az Európai Parlament.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia célkitűzéseit és az abban foglalt természetvédelmi és -helyreállítási célokat, valamint megállapodásra jutott az európai klímarendeletre vonatkozó javaslat főbb pontjairól - közölte az uniós tanács pénteken.
A légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások az európaiak számára évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként, a budapestiek számára a légszennyezettség miatti kiadás évente mintegy 677 ezer forint - derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) szerdán közzétett jelentéséből.
Ma került sor a 2020. évi LIFE-díjak ünnepélyes átadására. Az Európai Unió a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai uniós program által támogatott leginnovatívabb, leginspirálóbb és leghatékonyabb projekteket jutalmazza a díjjal, melyet három kategóriában ítél oda a nyerteseknek. Idén egy szlovén természetvédelmi, egy portugál környezetvédelmi és egy magyar éghajlatvédelmi projekt részesül a rangos elismerésben - írja közleményében az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.
A Széchenyi István Egyetem bázisán létrejött Digitális Fejlesztési Központ fő tevékenységi területe a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzése, kiemelt fókuszában az 5G technológiával. Az autonóm járműrendszerek fejlesztése és az országban egyedülálló európai színvonalú méréstechnikával vizsgálják a technológiában rejlő lehetőségeket. Mindemellett a központnak kiemelt szerepe van abban, hogy az 5G-vel kapcsolatos félelmeket eloszlassa, az álhírekből táplálkozó konteókat megcáfolja. Wersényi Györggyel, a Széchenyi Egyetem dékánjával beszélgettünk minderről.
A következő évtől kedvező irányba változhatnak a hazai mezőgazdasági termelők számára érvényes adószabályok: csökkennek az adóterhek, kibővülnek a kedvezmények, mérséklődnek a bürokratikus terhek, közben fehéredhet az agrárium. A kormány parlamentnek benyújtott törvényjavaslatának indokoltságáról, részleteiről, annak várható következményeiről Győrffy Balázst, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökét kérdeztük, nem véletlenül: ugyanis a NAK meghatározó szerepet játszott abban, hogy a gazdák életét megkönnyítő javaslatcsomag ilyen formában kerüljön a kormány, majd a parlament elé. A szakember vallja: a törvénymódosításnak köszönhetően egyértelműen javul a magyar mezőgazdaság versenyképessége.
Már igényelhető a mezőgazdasági szektor vállalkozásainak a kiemelt mértékű állami kamat-, kezelési költség- és kezességi díjtámogatású új Agrár Széchenyi Beruházási Hitel PLUSZ – jelentette be Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
Hamarosan újabb részvénykibocsátásra kerül sor a magyar tőzsdén, az építőipari és mezőgazdasági gépek értékesítésével foglalkozó DM-KER bocsát ki részvényeket. Az IPO-val kapcsolatban tartottunk tegnap Befektetői Klubot, ahol Bátor Ferenc, a DM-KER igazgatósági elnöke, Vitkovics Péter, a DM-KER stratégiai tanácsadója, Virág Ferenc, a Random Capital tulajdonosa, Várszegi Sarolta, az EY partnere és Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok vezérigazgatói tanácsadója, és a DM-KER igazgatósági tagja beszélt a részvénykibocsátás részleteiről.
Közel 50 milliárd forint értékű beruházás veszi kezdetét a Nestlé Hungária büki gyártóközpontjában, amely a világ több mint 50 országát látja el állateledellel. A modern magyar piacgazdaság egyik legnagyobb, a pandémia miatt kialakult válsághelyzet ellenére megvalósuló élelmiszer-feldolgozóipari beruházása 160 új munkahelyet is jelent majd a térségben, miközben tovább erősíti a magyar nemzetgazdaság regionális teljesítményét - írja a Nestlé sajtóközleményében.
Újabb tőzsdei kibocsátás jön a magyar tőzsdén, a mezőgazdasági és építőipari gépek forgalmazásával foglalkozó hazai középvállalat, a DM-KER bocsát ki részvényeket. A vállalat rendkívül dinamikusan növekedett az elmúlt években, profi és céltudatos menedzsmenttel járták végig a tőzsdére vezető út állomásait, idén ősszel pedig következhet a vállalat részvénykibocsátása. A befolyó forrás részben a vállalat akvizíciós terveit támogatja, a DM-KER nem csak hazai, de nemzetközi terjeszkedést is tervez. A Portfolio a következő befektetői klubján ezt a sztorit mutatja be közelről, a cég vezetői ugyanis ott lesznek az eseményen. A rendezvényt offline vagy online formában követőknek lehetőségük lesz meghallgatni a DM-KER vezetőinek előadásait, amelyekből az iparági trendekről, a vállalat fundamentumairól, a kilátásokról, és a részvénykibocsátásról nyerhetők információk. A befektetői klub résztvevői személyesen is kérdezhetnek a cég menedzsmentjének tagjaitól.
Megvannak a Transferwise 20 Under 20 versenyének győztesei. Ez a harmadik év, hogy a fintechcég ilyen módon támogatja a startupokat. A top 20-ba idén egy magyar cég is bejutott - közölte a fintechcég a Portfolio-val.
Várhatóan október második felében jegyezhetők a DM-KER részvényei, a mezőgazdasági és építőipari gépek forgalmazásával foglalkozó hazai középvállalat részvénykibocsátása abból a szempontból mindenképpen különleges lesz, hogy a DM-KER bizonyos feltételek mellett visszavásárlási kötelezettséget vállal. A vállalattal és a részvénykibocsátással kapcsolatos részletekről az érdeklődők a Portfolio következő befektetői klubján szerezhetnek bővebben információkat, a helyszínen vagy online a vállalat vezetőitől is szabadon kérdezhetnek.
A Brain Bar jövőfesztivál idei egyik kiemelt témája az Y és Z generációt leginkább aggasztó probléma, a klímaváltozás. Több hazai és nemzetközileg is ismert előadó osztja meg nézeteit az előadások során: szó esik a húsevés hatásairól, az energiafelhasználásról, valamint a városok zöldítéséről is. A különböző hátterű és felfogású megszólalók célja azonos: minél több különböző perspektívából megvizsgálni, hogy miként lehet megóvni a Földünket és jobbá tenni a környezetünket.
Nagyjából 2,5 milliárd ember él vízhiányos régiókban napjainkban, az évszázad felére a világ lakosságának több mint fele szembesül majd valamilyen formában a vízhiány problémájával. Nem véletlen, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és a Design Terminal innovációs ötletversenyén, az Aquathonon a globális vízválság kihívásaira keresték a megoldást.
Nagyvonalú ígéretekkel és milliárdos kártalanítással próbálja visszafordítani azt a gazdasági katasztrófát Zimbabwe kormánya, amit a 2000-es évek „gyorsított földreformja” okozott. Afrika egykor szinte legélhetőbb országa ma már a világ egyik legszegényebbje: a lakosság 70%-a mélyszegénységben él, az ország több mint fele éhezik, a munkanélküliség szinte felbecsülhetetlenül magas. A történelem legdurvább hiperinflációját végigszenvedő ország kormánya most 3,5 milliárd dollárból kártalanítaná azokat a fehér telepeseket, akiket a „földreform” ideje alatt elüldöztek, de ez önmagában aligha varázsolja vissza „Afrika kenyereskosarát” régi pompájába.