Közel 9 százalékkal 8,71-re leértékelte a hrivnya dollárral szembeni hivatalos (rögzített) árfolyamát pénteki bejelentésével az ukrán jegybank, illetve bizonyos devizapiaci korlátozásokat is bejelentett. Ezen lépések mellett azonban azt is jelezte, hogy az árfolyam most "megfelelő" szint körül mozog és egyúttal nyugtatott, hogy a piaci feszültség csak átmeneti lesz, illetve továbbra is védi az ukrán fizetőeszközt a saját devizatartalékaiból.
A rohamosan apadó jegybanki tartalékok miatt a jelek szerint felhagyott az ukrán hrivnya védésével a jegybank, így az ma bő 3 százalékkal ötéves mélypontra zuhant a dollárral szemben.
Egy közeli szövetségesének hétfői közlése szerint Viktor Janukovics ukrán elnök pártjának vezetői előtt kijelentette, nem fog erőt alkalmazni a tüntetőkkel szemben, és készen áll arra, hogy előre hozott választásokat tartsanak Ukrajnában.
Leminősítette Ukrajna eddig is mélyen spekulatív államadós-osztályzatát pénteken a Moody's Investors Service, az ukrán belpolitikai válság súlyos gazdasági-pénzügyi kockázataival indokolva a lépést.
Az ukrán hadsereg és a védelmi minisztérium szerint az országban kialakult szembenállás veszélyezteti Ukrajna területi egységét, ezért felszólították Viktor Janukovics elnököt, hogy tegyen sürgős lépéseket a helyzet stabilizálására - hozták nyilvánosságra pénteken a tárca közleményét.
Az Index kormányzati forrásból származó információi szerint csütörtökön az úgynevezett operatív törzs ülésén - amely létrehozására szerda este szólította fel a kormányfő Pintér Sándor belügyminisztert az ukrán válság súlyosbodása miatt - elhangzott: a kormánynak készülnie kell arra is, hogy Ukrajna kettészakad - tudósít laptársunk. Közben Martonyi János az InfoRádiónak azt nyilatkozta: Magyarországnak a legrosszabbra is fel kell készülnie.
Egy fokozattal lejjebb, "B-"-ról "CCC+"-ra sorolta Ukrajna hosszú lejáratú adósságainak minősítését a Standard and Poor's a politikai instabilitásra hivatkozva. A kilátások negatívak.
Visszavonta kedden az ukrán parlament a január 16-án elfogadott, az alapvető szabadságjogokat csorbító törvényeket, amelyek az Európa-párti tüntetések radikalizálódásához vezettek.
Benyújtotta lemondását Mikola Azarov ukrán kormányfő - idézi az Interfax hírügynökséget a Reuters. Zajlik a rendkívüli parlamenti ülés Ukrajnában. Hogy a lemondás következménye új, akár ellenzési oldalról érkező kormányfő kinevezése vagy előrehozott választás lesz, még nem tudni. Hétvégén az ellenzéki vezetők egyszer már visszautasították Viktor Janukovics államfő ajánlatát, a kormányfői posztot. Az ellenzék célja ugyanis Janukovics elmúlt években megnőtt hatalmának visszaszorítása.
Nem működnek a nyugodt, demokratikus sémák Ukrajnában. A választási csalás bevett gyakorlattá vált, az intézmények lenullázódtak, az ország korrupcióban fuldoklik, ami agyonnyomja a gazdaságot is. Nehéz elképzelni, hogy a helyzetet valakinek sikerül konszolidálni, annyira megosztott az ország, hogy csak az egyik vagy a másik fél győzhet. Az ukrajnai demonstrációk hátteréről Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét kérdeztük.
Nem fogadta el az államfő ajánlatát a kormányfői posztra az ellenzéki vezető, Arzenyij Jacenyuk, mivel a megállapodás nem tartalmazza az előrehozott választásokat és a január 16-án hozott, demonstrációkat szankcionáló törvények visszavonását, írja a KyivPost.
Kész lemondani az ukrán miniszterelnök, ha ezzel elősegíti a belpolitikai konfliktus megoldását - jelentette ki ma megjelent lapinterjúkban a Mikola Azarov. Ez a Kijev belvárosában hónapok óta tüntető erők egyik fő követelése volt kezdetben, mostanában viszont már az ukrán államfő lemondását is követelik. Az ukrán rendőrség tüntetőkkel szembeni e heti brutális fellépése és emiatt legalább hét ember halála kapcsán többek között pénzügyi szankciókkal fenyegette meg Ukrajna vezetését az Európai Parlament elnöke. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma pedig az erőszakos cselekmények miatti várható kockázatokra, a gyorsan változó helyzetre figyelmeztette az Ukrajnába utazó amerikai állampolgárokat. A konfliktus tárgyalásos rendezése irányába mutat azonban az, hogy szombaton is tárgyalt az ellenzék fő erőinek képviselőivel Viktor Janukovics ukrán elnök. Eközben egy amerikai független politikai elemzőcég azt írta: a moszkvai politikai elitben erős a meggyőződés, hogy a nyugati orientációt követelő tüntetők győzelme esetén Ukrajna kettészakadhat.
Rendkívüli nagy, kedvező irányú piaci mozgásokat váltott ki az a tegnap délután bejelentett orosz-ukrán megállapodás, amelynek keretében a "nagytestvér" az eddiginél jóval olcsóbb gázzal, illetve nagy összegű államkötvény-vásárlással segíti Ukrajnát. Noha a megállapodás minden részlete továbbra sem tiszta, a piacok megelőlegezték a fizetőképességgel kapcsolatos bizalmat Ukrajnának, ezzel párhuzamosan viszont még inkább feltüzelték az események azon tüntetők tízezereit, akik Kijev központjában hetek óta az ország Nyugat felé való orientációját követelték. A megállapodás kapcsán az amerikai és német vezetés is hallatta hangját.
A mai moszkvai tárgyalásokon egy cselekvési tervet fogadott el az orosz és az ukrán vezetés, amelynek részeként idén és jövőre megszűnnek a két ország kereskedelmében lévő korlátozások - többek között ezt jelentették be a felek a ma délutáni sajtótájékoztatón. Az oroszok emellett olcsóbban adnák a gázt és 15 millárd dollárért vennének ukrán értékpapírt, hogy ezzel is segítsék az ukránokat.
Három főbb csatornán keresztül gyűrűzhetnek be Magyarországra az egyre csak durvuló ukrán belpolitikai és gazdasági válság eseményei, de a Portfolio.hu körképe azt mutatja, hogy ezek közül az energetikai függőség, illetve a közös állampapírpiaci nagytulajdonos esetleges negatív döntése üthet vissza leginkább. Az ukrán válság kapcsán továbbra is inkább a hrivnya (esetleg drasztikus) leértékelésének, mint az államcsőd kialakulásának veszélyéről beszélhetünk. A pénzügyi begyűrűzési csatorna kapcsán fontos azonban tudni, hogy az OTP Bank ukrán leányvállalata felkészült az esetleges leértékelésre és szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében azt is hangsúlyozta a bankcsoport, hogy "elkötelezett az ukrajnai jelenlét mellett."
Elképzelhető, hogy az a befektetési stratégia, amellyel Írországot és Magyarországot "megmentette" a Franklin Templeton alapkezelő, most Ukrajnában rosszul sül el - mutat rá piaci körképében a Reuters. A Michael Hasenstab által irányított gigantikus kötvényalap ugyanis az ukrán állampapírpiac mintegy 30-40%-át vásárolta fel az utóbbi időszakban a magas hozam kiaknázása érdekében, de a rendkívüli ukrán kockázatok miatt lehet, hogy ezen a bő 5 milliárd dolláros kitettségen most veszteséget lesz kénytelen elszenvedni. A hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó befektetési szakértők szerint Hasenstab most lehet, hogy túlvállalta magát a kockázatok terén, igaz az alapkezelő szerint a méretük miatt megengedhetik maguknak ezt a stratégiát.
Szenved az ukrán hrivnya, a szerdai kereskedésben új négyéves mélypontra esett a dollárral szemben. Elemzők szerint jelenleg a leértékelődés kockázata jelentős, az államcsőd veszélye nem akkora.
Az egy héttel ezelőttinél is nagyobb, különböző becslések szerint akár az 1 millió főt is elérő óriástüntetést tartottak tegnap Kijevben az ország európai integrációja mellett, többek között az államfő lemondását is követelve. A megmozdulások összességében békésen zajlottak, igaz közben ledöntötték a kommunista vezér, Lenin többméteres gránitszobrát is. A tüntetők tegnap estére megszállták a kormányzati negyed utcáit, azaz gyakorlatilag az összes fontos hivatali épület ellen blokádot alakítottak ki és többek között 48 órás ultimátumot adtak Viktor Janukovics államfőnek, hogy menessze a Mikola Azarov miniszterelnök vezette kormányt. Az első miniszterelnök-helyettes Arbuzov egyébként még szombaton azt mondta, hogy a súlyos gazdasági nehézségek miatt Kijevnek egy 10 milliárd dolláros pénzügyi csomagra van szüksége, mert ellenkező esetben az államcsőd is előfördulhat. Meg nem erősített információk szerint egyébként már létre is jött az orosz-ukrán megállapodás, igaz az valószínűleg még nem végleges.
Az ukrán politikai krízishelyzet már a pénzügyi rendszer stabilitását fenyegeti, a kevés tartalékkal rendelkező jegybank pedig arra kérte a betéteseket, hogy ne rohanják meg a bankokat - tudósított a Reuters hírügynökség. A bankok azonban egyelőre nem tapasztalták, hogy megrohanták volna őket a betétesek. Ha súlyosbodik a helyzet, az orosz bankoknak van a legtöbb vesztenivalója.