• Megjelenítés

Elemzés

Nem kegyelmeztek a lakosság kedvenc alapjainak sem

A hazai alapkezelési piac nagyon nehéz éven van túl, a lakosság körében töretlen népszerűségnek örvendő pénzpiaci alapok 2011-ben jelentős tőkekivonást szenvedtek el, közel 100 milliárd forintot vontak ki az alapokból, ennek a fele szeptember utáni időszakra tehető. Nagy valószínűséggel több tényező állt a tőkekivonás mögött, így az egyre nagyobb törlesztő-részletek, az emelkedő betéti kamatkörnyezet és a végtörlesztés megnyitása. A befektetéseken elért kedvező hozamok miatt azonban a szektorban kezelt vagyon nem csökkent ennyivel. A Portfolio.hu gyűjtése szerint a legjobban teljesítő hazai forintos alapok 6 százalékot hoztak, viszont még ennél is nagyobbat lehetett keresni, ha valaki devizás (eurós, dolláros) pénzpiaci alapban tartotta a pénzét, hiszen a forint 11-15 százalékot gyengült.

Meddig elég az állam pénze?

Az utóbbi időben az IMF-megállapodás kapcsán többször felmerült, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a magyar állam az idén képes magát piaci forrásokból finanszírozni. Látványosan túlzó, illetve nyugtató célú megnyilvánulások egyaránt akadtak, ezért a most induló kétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk, hogy is áll a magyar állam fizetőképessége. Az első részben a lejáró devizaadósság devizában történő megújításának lehetőségeit elemezzük. Mint látni fogjuk, nincs annyi devizája az államnak, amelyből maradéktalanul törleszteni tudná a 2012-ben lejáró devizakötelezettségeit, így elkerülhetetlennek látszik a piaci alapú forrásbevonás. Ez viszont jelenleg drága és bizonytalan, így az EU/IMF-segítség nélkül belevágni az idei adósságfinanszírozásba hazárdjáték lenne.

Lehetetlent kérnek a bankoktól

Úgy tűnik, nem ad az állam munkáltatói kölcsönt, inkább a bankokra bízná a végtörleszteni szándékozó közalkalmazottak meghitelezését is. Ez jelentősen korlátozza a végtörlesztések végső számát és összegét. Nem is az állam, inkább maguk a végtörlesztők kérnek lehetetlent a bankoktól: két hónap alatt még soha nem helyeztek ki annyi hitelt, amennyire a már igényelt végtörlesztésekhez (közel 500 milliárd forint) szükség lenne. Aki banki segítség nélkül tudott, már valószínűleg végtörlesztett, így a végtörlesztés a bankszektor számára kezelhető keretek között folyhat február végéig, amikor aztán rossz álomként véget is ér. Maga után hagyva persze a gazdaság számára már hírhedten ismerős, hosszú távú károkat.

Hamarosan kiderül, mennyire gondolják komolyan

Hát idáig is eljutottunk. Most már legalább tudjuk, mi kell nálunk ahhoz, ami minden más országban természetes. Vagyis hogy mi kell ahhoz, hogy a jegybank elnöke és a miniszterelnök leüljön egymással beszélni. Kell hozzá 320-as euró, 11 százalékos államkötvény hozam, az államcsődtől való félelem, leminősítés, irracionális lakossági ijedtség, a nemzetközi hitelességünk megsemmisülése. Ne cifrázzuk: az kell hozzá, hogy jól tele legyen a gatya.

Az IMF szeretné: mi a magáncsőd?

Úgy tudni, a fejlett országok többségében már létező magáncsőd intézményének bevezetését várja el a kormánytól a Nemzetközi Valutaalap a vele kötendő megállapodás egyik feltételeként. A magáncsőd - ha jól valósítják meg - akár a bankok és a hitelesek számára egyaránt elfogadhatóbb megoldást jelenthetne a bedőlt követelések kezelésének jelenleg megszokott módjánál. De mit is jelent a magáncsőd intézménye?

Válságcsatornák a világban - miből lesz a cserebogár?

Az európai adósságválság ráirányította a figyelmet az államcsődök a bankválság, illetve az árfolyam fenntarthatatlansága közötti gazdasági kölcsönhatásokra. Az alábbi írásban ezeket a kapcsolatokat mutatjuk be egy személetes ábra segítségével.

Jól állják a magyar bankok az ütéseket

Kezelhető méretű sokkot jelent a magyar bankszektor stabilitása szempontjából a forint történelmi mélypontra gyengülése és a többéves hozamcsúcs. A bankok jövedelmezőségét és ezzel hitelezési képességét azonban több csatornán keresztül is rontja a tartósan gyenge forint, csakúgy, mint az állampapírok drasztikus hozamemelkedése. Az MNB legutóbbi stressztesztje 329 forintos euró- és 275 forintos frankárfolyam mellett vizsgálta meg, mi történik a bankokkal stressz esetén, és a közelmúltban a PSZÁF is összefoglalta az árfolyamkockázatok hatásait. A tények ismeretében nem racionális megtakarítói döntés egy vélt instabilitás miatti esetleges betétfelvétel.

Betesznek a csúcshozamok a tőzsdei cégeknek

Miközben az utóbbi hetekben elszálltak a hazai állampapírpiaci hozamszintek, a BUX az egyik legerősebb teljesítményt mutatta a régiós indexek között. Márpedig a hozamemelkedés nem kedvez a részvénypiacnak, a tőkeköltség emelkedése az elemzői fair érték becslések rontását, a vállalati beruházási aktivitás csökkenését és így a jövőbeli növekedési kilátások csorbulását okozza. A hozamemelkedés általános negatív hatásai közepette a bankszektor, az osztalékpapírok, illetve a nagy eladósodottsággal bíró és a közeljövőben hitelmegújításra kényszerülő vállalatok tekinthetők a legnagyobb veszteseknek.

Elszállt a magyar hozam - Mi lesz a Magyar Telekommal?

A 10 éves magyar állampapír hozam 11 százalék fölött is járt, ezt figyelembe véve a Magyar Telekom részvényei egyre kevésbé tűnnek jó befektetésnek, hiszen a (korábban?) kockázatmentesnek tartott állampapírokhoz képest egyre kisebb prémiumot nyújtanak. A helyzet most igencsak különleges, hiszen jelenleg a Magyar Telekom papírjai osztalékhozamukat tekintve diszkonton forogjanak a 10 éves magyar állampapírokhoz képest, ha pedig ezt vesszük alapul, találunk jóval vonzóbb telekom részvényeket is a régióban.

Bár az elmúlt hetekben az MTel árfolyama relatíve rezisztens volt az állampapírpiaci hozamok elszállására, az elmúlt napokban azonban a befektetők elkezdték beárazni az EU/IMF segítség esetleges elmaradásából fakadó negatív hatásokat. Kérdés, hogy folytatódik-e a zuhanás a telekom cég papírjaiban?

A szőnyeg alá is benéz az IMF

Alaposan felforgathatja a kormány gazdaságpolitikáját az új EU/IMF-hitelmegállapodás. Bár most úgy tűnhet, hogy Brüsszel az előzetes tárgyalások kapcsán csak az uniós jognak való megfelelés miatt emelte fel hangját, a tapasztalatok azt mutatják, egy elővigyázatosságiként használt hitelkeretnek is igen kiterjedt és részletes feltételei lehetnek, a szervezetek a hitelprogramért cserébe szinte még a szőnyeg alá is benéznek.

Sosem voltak ilyen borúlátók a profik - Mi vár a részvényekre?

Jelentősen erősödött a hazai alapkezelők részvénypiaci kilátásokkal kapcsolatos pesszimizmusa rövid és hosszabb távon egyaránt, ami megmutatkozik a részvények saját benchmarkhoz képesti súlyozásában is. A megkérdezettek 62%-a alulsúlyozza az eszközosztályt, míg 38% semleges álláspontot képvisel, olyan alapkezelő pedig nem akad, aki a részvényeket felülsúlyozáson tartja. Mindezek következtében az eszközosztály esetében 62%-os nettó alulsúlyozás figyelhető meg, amire a felmérés készítése óta nem volt példa. A vezető részvények mindegyikénél csökkent a kedvencként való említések száma, a befutó a MOL és a Richter lett.

Ennyit ér a végtörlesztés? - Még többel tartoznak a családok

Alaposan felkavarta a magyar lakossági hitelpiac állóvizét a devizahitelek kedvezményes végtörlesztése. A bankok 2004 áprilisa óta nem folyósítottak annyi forint alapú lakáshitelt, mint a mostani időszakban, holott csaknem két éve nem voltak olyan drágák a lakáshitelek, mint manapság. A végtörlesztés miatt a szabad felhasználású és személyi hitelek is népszerűek, és most már a lekötött betéteikhez is jobban hozzányúlnak a háztartások, mint korábban. A hitelállományra vonatkozó statisztikát azonban a végtörlesztés hidegen hagyta: tovább nőtt a családok teljes tartozása a forint gyengülése miatt.

Előrefizetős mérőóra: nem a legszebb, de hatékony megoldás

A KDNP egy korántsem új keletű problémát karolt fel a héten, amikor a párt frakcióvezetője az előrefizetős mérőórák általános elterjesztésére tett javaslatot a lakossági gáz- és áramszolgáltatásban. A felvetés alapvetően elvi korlátot támaszthat a jelentős számlatartozások kialakulásának, és így a szegénység elmélyedésének.

Mi köze a GKP pletykának a MOL-hoz?

Egy pletyka mozgatta meg igen nagy erővel hétfőn a MOL részvények piacát. Egy olyan pletyka, melyben a hazai olajcég csak legfeljebb mellékszerephez juthatott. Az Independent hétvégén azt írta, hogy a társaság kurdisztáni partnerét, a Gulf Keystone-t (GKP) az Exxon Mobil a tőzsdei árfolyamnál sokkal drágábban vásárolná meg. Bár a cég cáfolta az értesülést, ez a rövid fellángolás is elég volt ahhoz, hogy áttételesen felpezsdítse a MOL részvények piacát, és ismét a növekedési sztorival kecsegtető kurdisztáni kitermelési projektek irányába fordítsa a befektetők figyelmét.

A heves ármozgás a MOL piacán persze nem volt véletlen. A GKP 1,6 fontos árfolyama mellett a MOL kurdisztáni eszközeire (Shaikan és Akri Bijeel) részvényenként 1765 forintos érték adódik, egy esetleges 8 fontos Exxon ajánlat viszont 10 209 forintra értékelné a hazai olajcég kurdisztáni eszközeit.

Fokozott óvatossággal várják az új évet a profik

Az elmúlt hónapban ugyan enyhültek a piaci feszültségek, de a globális-, illetve hazai kockázatok továbbra sem mérséklődtek megnyugtatóan, a hazai alapkezelők így fokozott óvatossággal várják a következő esztendőt. A megkérdezett alapkezelők által összeállított modell-portfóliókban a leglikvidebb és legbiztonságosabbnak számító pénzpiaci eszközök részaránya összességében több mint 10 százalékponttal nőtt az elmúlt hónaphoz képest, főként a hazai részvények és kötvények terhére. Novemberben az alapkezelők az IMF tárgyalások hírére rendkívül optimisták lettek a hazai eszközökkel kapcsolatban, ezen véleményük azonban az elmúlt hónap eseményei láttán érezhetően megváltozott. Az összesített modell-portfólióban továbbra is a pénzpiaci eszközök, a hazai kötvények és a fejlett piaci részvények dominálnak.

Az állam és a devizahitelesek is náluk kopogtatnak

Négyből egy forinthitelt a takarékoktól vesznek fel a végtörlesztők, a szektor központi bankjaként működő Takarékbank vezetője mégsem örül a végtörlesztésnek. Ráadásul nem csak a devizahitelesek kopogtatnak a takarékok ajtaján: úgy hírlik, maga az állam vásárolná be magát a bankba. Legnagyobb félelmüket ma mégis úgy hívják, Bázel. Volt tehát miről beszélgetnünk Csicsáky Péterrel, a Takarékbank elnök-vezérigazgatójával, aki szerint 2011 számukra más bankokkal ellentétben a sikerek éve volt.

Forrong a technológia szektor (Top 10 sztori - 10.)

Izgalmas évet zárt a technológia szektor, kiélezett harc kezdődött az okostelefonok piacán az egyeduralomért. Miközben a Google Androidja meghódította a világot, a világ legnagyobb mobilgyártója, a Nokia egyre nagyobb lemaradásba került. A Samsung viszont a legnagyobb szereplővé nőtte ki magát az okostelefonok piacán. Miközben az Apple iPhone-ja valóságos sikersztorit futott be, ősszel Steve Jobs halálhíre rengette meg a világot. Eközben pedig felpörögtek az elsődleges részvénykibocsátások, aminek kapcsán gyakran már újabb technológiai lufit emlegetett mindenki.

"Az aranynak nincs vezérigazgatója" (Interjú)

Az elmúlt hetek árfolyamesését követően az 1600 dolláros szint már akár kedvező beszállási lehetőséget jelenthet a hosszútávra tervező fizikai arany befektetők számára - mondta az Arteus Capital vezérigazgatója, Varga Zoltán. A fizikai aranyat vásárló ügyfeleket elsősorban a biztonságkeresés motiválja, miközben a rövidebb távú spekulációra ez az eszköz kevésbé ideális. A rövidtávú ármozgások így a fizikai arany piacán kevésbé váltanak ki eladásokat, a fizikai arany iránti keresletet jelenleg inkább az adott ország-, illetve Európa gazdasági kilátásai, illetve a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság befolyásolja. Az elmúlt hetekben az arany árfolyamának esése és a végtörlesztés ellenére is elenyésző az aranytömbjüket eladó befektetők száma - mondta el Varga Zoltán a Portfolio.hu-nak adott interjújában.

Bankot venne a magyar állam - Mennyiért? Van értelme?

Felmerült, hogy megveszi a Takarékbank 38,5 százalékos kisebbségi részesedését a Magyar Fejlesztési Bank. A jelenleg a német DZ Bank tulajdonában lévő részvénycsomaggal az állam erőteljesebb szerepet vállalna a kisvállalkozók hitelezésében - írja az eheti Figyelő. De mennyit érhet a bank, van-e egyáltalán eladó, és mi jön egy esetleges adásvétel után?

Borúlátóbbak az elemzők a magyar cégekkel kapcsolatban

Az esetek elsöprő többségében lefele módosították az elemzők az egyes magyar vállalatokra adott idei és jövő évi eredményvárakozásaikat. A legnagyobb vesztesek a MOL és az OTP, melyek mindegyike küzd vállalatspecifikus kockázatokkal. Az olajvállalat piacán a szír operáció jövőjével kapcsolatos aggodalmak, míg a bank piacán a végtörlesztések miatti veszteségek hatására válhattak pesszimistábbá az elemzők.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megtörtént a nagy állampapír-mutatvány, erős üzenetet küldtek a lakossági befektetők
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility