• Megjelenítés

Elemzés

Ez várna ránk államcsőd esetén

Bár az utóbbi időben - főként a gazdaságpolitika fordulatának köszönhetően - örvendetesen csökkent a magyar állam fizetőképességével kapcsolatos aggodalom, azért a hazai fejlemények és az európai adósságválság ráirányította a figyelmet az államcsőd témájára. Az újabb és újabb közgazdasági kutatások egyre nagyobb gazdasági károkat tulajdonítanak az állami fizetésképtelenségnek: középtávon akár 10 százalékkal is kisebb GDP-t eredményezhet, de ha összekapcsolódik árfolyam- és/vagy bankválsággal ennél is sokkal súlyosabb lehet a veszteség. Jelentősek a politikai károk is: a tapasztalatok szerint az államot csődbe kormányzó erők szinte kivétel nélkül elbuknak.

Világraszóló magyar sikertörténet: korszakváltást hozott a Prezi

Mindössze három évvel ezelőtt indult a prezentációs iparágat megújító Prezi, a magyarok által alapított cég azóta exponenciálisan növekszik, tavaly decemberben a Szilícium-völgy egyik nagy technológiai befektetője, az Accel Partners szállt be a cégbe 14 millió dollárral. A ritkaságszámba menő tranzakció kapcsán Árvai Péterrel beszélgettünk, aki a cég vezérigazgatója és társalapítója. A cég igazi újítása, hogy a hagyományos prezentációs technikával szakít, a térben mozgó előadás pedig a felhasználók számára egy teljesen új élményt ad, a korábbi lapozáson alapuló korlátok ugyanis megszűnnek. A vezérigazgató szerint a fő céljuk, hogy minél több végfelhasználóhoz jutassák el a Prezit, az üzleti modellt igazolja, hogy csak 2011-ben 6 millió felhasználóval bővült a regisztráltak köre, és már most cash-flow pozitív a cég. Árvai Péter szerint a jövő az érintőképernyős technológiáé, éppen ezért nagy hangsúlyt fektetnek a folyamatos termék-fejlesztésre, illetve arra, hogy minél több eszközön lehessen Prezit használni.

Ezzel ugrasztják össze a közszolgát és a többi devizahitelest?

Hiába vártak a közszféra dolgozói heteken keresztül a miniszterelnök által levélben is megígért kedvezményes végtörlesztési hitelre, a január végi határidőig ezt már nem kapják meg. A közszolgák devizahitelének nagy része tehát megmarad, de a többi devizahiteleshez hasonlóan ők is élhetnek a tavasszal elinduló, várhatóan több százezer forintos teherkönnyítést jelentő új árfolyamrögzítéssel. Ha már ígéretét nem teljesítette, még egy eszközzel azért segítene hetvenezer közszolgán a kormány: egyszeri, vissza nem térítendő támogatást és gyűjtőszámla-kamattámogatást is ad nekik. Számításaink szerint előbbi egy átlagos devizahiteles közszolga számára 100 ezer forint körüli "ajándék" lehet, utóbbi azonban nem jelent számottevő könnyítést az árfolyamrögzítés után sem. Az adófizetők számára így is milliárdokba kerülhet mindez, ami jelentősen elmarad a végtörlesztésből származó károk nagyságától.

Megijedtek a privátbanki ügyfelek

A hazai privátbanki szektor nehéz hónapon van túl, az ügyfelek a politikai és gazdasági kockázatok miatt néhány hét alatt 60-100 milliárd forintot vittek ki külföldre, a legnagyobb érdeklődés december utolsó két hetére és január első hetére koncentrálódott. Az ügyfelek csak akkor nyugodtak meg, amikor január 6-án Matolcsy György és Orbán Viktor is olyan kijelentéseket tett, miszerint a betétek nincsenek veszélyben, és az IMF-fel való megállapodást gyorsan nyélbe lehet ütni. Gyors felmérésünk szerint a jogrendszerbe vetett bizalom megingása komoly károkat okozott a szektornak, van remény, hogy kedvező csillagállás esetén az év végéig a külföldre vitt pénzek nagyobb része visszatérjen, azonban a 2009-hez hasonló gyors visszarendeződésre nincs esély.

Csányi Sándornak igaza van

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója 2010-es évértékelőjében azt mondta, helyesnek bizonyult az OTP regionális akvizíciós stratégiája, hiszen egyes csoporttagok eredménytermelő képességének átmeneti visszaesését más országok vagy üzleti területek hatékonyan képesek ellensúlyozni. Ebben igazat kell adnunk a bankvezérnek, hiszen a magyar, a bolgár vagy az orosz operáció kifejezetten erős, ezek bőven ellensúlyozzák a nagyjából "nullás" szlovák, vagy a masszív veszteséget termelő szerb és montenegrói leányvállalat gyenge teljesítményét.

Az elmúlt hónapokban azonban az OTP a szerb és a szlovák leánybankjában is tőkeemelésre kényszerült, a romló működési környezet a bevételek csökkenését és a kockázati költségek emelkedését eredményezte a külföldi bankoknál, a céltartalékok figyelembe vételével kapcsolatos szabályozói változások miatt került sor a tőkeemelésre mindkét esetben. A tőkeemelések ismét ráirányították a figyelmet a gyengélkedő leánybankokra, kérdés az, hogy az OTP meddig hajlandó elnézni ezen operációk gyenge teljesítményét és elviselni azt, hogy akár tartósan is veszteségesek legyenek egyes leánybankok. Az alábbiakban utánajártunk annak, hogy a két, tőkeemeléssel érintett leánybank hogyan teljesített a megvásárlásuk óta eltelt időszakban.

Csúcsokat döntöget az Apple: meddig tart az iSiker?

Az adósságválság és a globális gazdasági lassulással kapcsolatos félelmek úgy tűnik, hogy hidegen hagyják az Apple befektetőit, és kiheverték a piacok a Steve Jobs halála által okozott sokkot is: a részvények árfolyama történelmi csúcsokat döntöget. Az árfolyam szárnyalása mögött egy hihetetlen növekedési sztori áll, ami ismét a fókuszba kerülhet, holnap teszi ugyanis közzé a társaság negyedik negyedéves gyorsjelentését, amelyben az elemzői várakozások szerint újabb rekordnegyedévről számolhat be a cég.

Aggasztó ütésváltások Irán és a Nyugat között - K.O.-ra mennek?

Már évekkel ezelőtt is az iráni atomprogram körüli bonyodalmaktól volt hangos a média, azonban a nagy kínai növekedés, majd a gazdasági összeomlás miatt jelentősen változó keresleti oldal jó időre elvonta arról az olajpiaci szereplők figyelmét. Tavaly novemberben azonban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ismét reflektorfénybe állította Iránt, mely állításuk szerint atomfegyver létrehozásán dolgozik. A nyugati hatalmak tovább szigorították az ország elleni szankcióikat, melyekre válaszul Irán kijátszotta legütőképesebb kártyáját, a Hormuzi-szoros lezárásával való fenyegetést, mellyel a gazdaságilag sebezhető Nyugat egy érzékeny pontjára tapintott. Egyre erősebb verbális adok-kapok bontakozott ki, a helyzet talán akkor válhatna még veszélyesebbé, ha a nyugati "szövetségesek" mellett olyan iráni olajimportőrök, mint Kína vagy India szintén bojkottálnák az országból származó olaj felhasználását. Ekkor ugyanis egy igen fontos indokkal kevesebb lenne a szoros forgalmának fenntartása mellett, ami hirtelen olajárrobbanáshoz vezetne.

Mégis miből végtörlesztett százezer devizahiteles?

468 milliárd forintot kapart össze a lakosság 2011 utolsó három hónapjában a végtörlesztéshez. A pénzügyi szektor minden szeglete árgus szemekkel figyelte és figyeli ma is, vajon a bankbetétekhez, a befektetési jegyekhez, netán az életbiztosításokhoz nyúlnak ezért a félezer milliárdért? A válasz meglepő: a statisztikák még a párnacihát is tartalmazzák, de még így is úgy tűnik, mintha a semmiből teremtették volna elő a devizahitelesek a 468 milliárd tekintélyes részét. A nagyobbik felére azonban még így is lehet magyarázat.

Kibújtak a profik a menedékből - Részvényt és kötvényt vennének

Igen jó hangulatban kezdték az évet a tőkepiacok, a fokozódó kockázati étvágy pedig nem kerülte el a hazai alapkezelőket sem. A decemberben még - a legbiztonságosabbnak tartott - pénzpiaci eszközök menedéke mögé bújó alapkezelők most újult erővel vetették magukat a részvény- és kötvénypiacokra - a portfólió-ajánlóhoz beküldött modell-portfóliók szerint. Bár a kormány és az IMF-EU páros közti megállapodás továbbra is komoly kockázatokat rejt, a jelenlegi hozamszintek mellett a megkérdezett alapkezelők többsége felülsúlyozta a hazai állampapírokat, leginkább a pénzpiaci eszközök terhére. A részvények között a tavaly leginkább alulteljesítő feltörekvő részvények lettek népszerűek, de a kedvező amerikai makroadatok és vállalati hírek hatására a fejlett részvényeket is felülsúlyozták a szakemberek, ajánlójukban.

Görögörszág menthetetlen (interjú)

Egyre nyilvánvalóbb, hogy nem lehet Görögországot még tíz éven át olyan masszív mértékben hitelezni, mint ahogyan tették az elmúlt másfél évben. Valami drasztikusabb lépésnek kell bekövetkeznie - nyilatkozta Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet kutatója a Portfolio.hu-nak. Darvas szerint az euró létezését, és az eurózóna pénzügyi stabilitását egy államcsőd nem fenyegeti. A kulcskérdés Olaszország. "Az, hogy az eurózónában a döntéshozók képtelenek a nemzeti érdekek és korlátok miatt egy valóban megfelelő és átfogó megoldásban megállapodni, nagyban gátolja, hogy ez a válság gyorsan megoldódjon, ezért valószínűleg még sokáig el fog húzódni" - véli Darvas.

Az év slágerterméke ezúttal is a származtatott alap volt

Akárcsak 2010-ben, 2011-ben is a származtatott alap volt a legnagyobb sláger a hazai befektetési alap piacon. A makrogazdasági problémákkal terhelt, sokszor gazdaságpolitikusi döntések által jelentősen befolyásolt tőkepiacokon egyre nehezebben találtak kapaszkodót a magánbefektetők, különösen a volatilis, oldalazó részvénypiacokon. Emiatt az elmúlt években egyre több hazai megtakarító döntött úgy, a megfelelő befektetési eszközök kiválasztását inkább egy profi menedzserre bízza. Az abszolút hozamú alapokba így több mint 40 milliárd forint érkezett az év során. Ezek az alapok ugyanis a portfólió menedzser döntései szerint rendszerint akármilyen eszközökbe fektethetnek, így igen rugalmasan tudnak reagálni a gyorsan változó piaci környezetre. Kihívásokban nem is volt hiány, a menedzserek reakcióitól függően az egyes alapok teljesítményei 50 százalékos plusztól a 35 százalékos mínuszig széles skálán mozogtak. A legjobban teljesítők a forint őszi gyengüléséből profitáltak jelentős mértékben.

Kik ezek, akik bárkit csak úgy leminősíthetnek?

Míg a 2007-ben kezdődött pénzügyi válság alatt és előtt a hitelminősítőket azzal vádolták, túl lassan reagálnak a piaci folyamatokra, jelenleg már az a baj, hogy végzik a dolgukat, vagyis időben figyelmeztetik a befektetőket a lehetséges veszélyekre. Az S&P kilenc euróövezeti tagországot minősített le múlt hét pénteken, a politikai és gazdasági döntéshozók reakcióiból ítélve a mostani hitelminősítői rendszerrel senki sem elégedett, többen a válság további elmélyítésével vádolják a hitelminősítőket. De pontosan kik is ezek a nagyhatalmú intézmények? Mennyit keresnek azzal, ha megkésve vagy időben, fel- vagy leminősítenek országokat, vállalatokat? Miért haragszik a fél világ rájuk és hogyan lehetne megreformálni a sokak által kritizált hitelminősítői rendszert?

Egyetlen szó, ami forradalmi átalakulásokat indíthat el

Néha egy törvény fontossága és a ráirányuló közfigyelem nagysága fordítottan arányos. Időnként nagy vitát kiváltó törvénymódosítások gyakorlati hatása jelentéktelen, miközben a legnagyobb csendben megszavazott apró törvénymódosítás forradalmi átalakulásokat indíthat el egy ágazatban. Sőt, akár egyetlen diszkréten betoldott szó nagyobb változásokat eredményezhet, mint máskor új paragrafusok hosszú sora. Az alábbiakban Dr. Baraczka Mariann, Dr. Kincses Gyula és Dr. Matejka Zsuzsanna írását közöljük változatlan formában.

A leminősítés lejtőre küldte a kötvényalapokat

Kivételes év volt 2011 a magyar kötvénypiacon, míg az év első fele viszonylagos nyugalomban telt, addig a második félév kész hullámvasút volt. A borongós nemzetközi környezet, a hazai gazdaságpolitikai lépések és a vezető hitelminősítők leminősítése a kötvénypiacon jelentős esést okozott, amely már-már a 2008-as időszakot idézte. A kötvényalapok az év utolsó két hónapjában elszenvedett jelentős esés miatt éves szinten nem tudtak jól teljesíteni, a rövid kötvényalapok 3-5 százalékos hozamot hoztak, míg a hosszabb kötvényalapok mindössze 0-2 százalékot. Hosszú távon azonban már nem olyan kedvezőtlen a kép, hiszen például a piac legnagyobb alapja, amelyben 100 milliárd forint van három éves átlagban 10 százalékot tudott hozni. Sajnos még ezzel együtt is elmondható, hogy az alapok többsége nem tudta megverni a célul kitűzött referenciaindexet.

Kiszámoltuk, meddig húzhatja ki a magyar állam

Az elmúlt hetekben felerősödtek a piaci aggodalmak a magyar állam fizetőképességével kapcsolatban az EU/IMF-megállapodás körüli kérdőjelek mellett és amint keddi elemzésünkben rámutattunk: amennyiben a tartós piaci bizonytalanság miatt nem lenne képes devizakötvényt kibocsátani az állam, nyár vége körül kimerülnének mozgósítható devizaalapú tartalékai. Azt is hangsúlyoztuk azonban, hogy ezen szélsőséges esetben is tudna forintért cserébe devizaforrást kapni az állam a jegybanktól. Így tehát a kulcskérdés az, hogy ha akadozna, esetleg teljesen befagyna a forintalapú állampapírpiac, akkor meddig lenne képes az adósságfinanszírozásra az állam. Alábbi elemzésünkben röviden ezt a témát járjuk körbe.

Elszáll az OTP, ha megállapodunk az IMF-fel?

Az EU/IMF-fel folytatott tárgyalásoknak hatalmas a tétje, több elemző véleménye szerint finanszírozási szempontból nincs is igazából alternatívája a tárgyalásokat követő megállapodásnak. Egyelőre még nem tiszta, mihez ragaszkodhatnak a nemzetközi szervezetek a védőhálóért cserébe. Korábbi lapértesülések alapján többek között az MNB-függetlenségének visszaállítását, a Költségvetési Tanács megerősítését, szigorúbb költségvetési politikát kérhetnek, de felmerült a válságadók mértékének jelentős mérséklése, illetve az adók kivezetése is.

Az OTP szempontjából leginkább releváns hatás az lehet, ha az IMF megállapodással Magyarország nemzetközi befektetői megítélése javulna, hiszen a bank magyar operációjában jelentős devizahitel állománnyal rendelkezik, a forint várható erősödése többek között alacsonyabb céltartalékolást ezzel párhuzamosan pedig magasabb profitot eredményezne. Várakozásaink szerint a nemzetközi szervezettel folytatott tárgyalásoknak nem lesz tárgya a pénzintézeteknek komoly veszteséget okozó végtörlesztés és az árfolyamrögzítés, de az EU/IMF ragaszkodhat ahhoz, hogy a pénzintézeti különadó a jelenleg ütemezésnél gyorsabban csökkenjen. Az alábbiakban végigvettük, hogyan hathat az erősödő forint, a csökkenő CDS-felár és a most tervezettnél nagyobb mértékben visszaeső bankadó az OTP-re.

Kovács Árpád: Az IMF is folyamatosan változik

Váratlanul érte a felkérés a Költségvetési Tanács elnöki posztjára - árulta el a Portfolio.hu-nak adott interjújában Kovács Árpád. A Költségvetési Tanács kedden kinevezett új elnöke, az Állami Számvevőszék egykori vezetője lapunknak kifejtette, hogy szükségesek lehetnek még év közbeni költségvetési kiigazítások, mert "a világ változásaihoz folyamatosan alkalmazkodni kell". Elmondása szerint az IMF - amelynek "Magyarország maga is részvényese" - magatartása is folyamatosan változik, fejlődik. Úgy vélekedett, hogy előnyös lenne mindkét fél számára egy új IMF-megállapodás.

Hatalmas állami pofon terítette le a hazai részvényalapokat

A válságot követő két dicsőséges év után a részvényalapok ismét egy elkeserítő évet tudhattak maguk mögött. Az európai- és amerikai adósságválság, a világgazdaság lassulása, és hazai gazdaságpolitikai események egyaránt hozzájárultak a részvénypiacok gyenge idei teljesítményéhez. Ennek eredményeként a hazai alapok döntő többsége veszteséggel zárta az évet, átlagban 16,6 százalékos mínuszt elkönyvelve. Egyedül a forint gyengülése segített néhány külföldön befektető alapot a pozitív tartományba. A gyenge hozamok mellett az alapoknak brutális tőkekivonással is szembe kellett nézniük tavaly. Mivel a részvényalapokat korábban leginkább a magánnyugdíjpénztárak vásárolták, a nyugdíjrendszer átalakítása miatt állami kézbe került részvényalapok vagyona az értékesítések, illetve az alapok zártkörűvé alakítása miatt közel megfeleződött az év során.

Csöbörből vödörbe esett több tízezer devizahiteles

A végtörlesztők ötöde új hitelt kapott, ezek háromnegyedét vagy saját bankjuknál, vagy egy takarékszövetkezetnél vették fel év végéig a PSZÁF adatai szerint. Az adósok nagy része havi sok ezer forintos többletterhet is vállal, csak hogy saját bankjánál maradjon.

A forinthitelből történő végtörlesztés mellett sokan nemcsak a törlesztőrészlet csökkentése miatt döntenek, hanem azért is, mert csökkenti a tőketartozást és az árfolyamkockázattól is megszabadít. Csakhogy cserébe jókora kamatkockázatot helyez az adós vállára, ami ismét a törlesztőrészlet emelkedésével fenyeget.

Túl az első atomszegény éven - Hogyan tovább, Németország?

Németország az előzetes statisztikák alapján kedvező évet zárt az energiatermelés terén. A fukusimai balesetet követően tett energiapolitikai fordulat ellenére sikerült áramexport-többletet felmutatni, míg a kieső nukleáris kapacitások legnagyobb részét megújuló forráson pótolni. A napelemek általi (PV) áramtermelés rekordszintű, közel 60%-os emelkedést mutatott 2011-ben. A kedvező képet azonban beárnyékolja, hogy mindeközben a szénalapú áramtermelés is növekedett, a rendszer egyensúlyban tartásának biztosítására külföldi kapacitásokat kellett készenlétbe állítani, és az egyre nagyobb megújuló-arány jelentős árnyomást fejt ki a német energiafogyasztókra.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megtörtént a nagy állampapír-mutatvány, erős üzenetet küldtek a lakossági befektetők
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility