Jól nézd meg mit olvasol - tisztázzunk néhány dolgot!
Az íráshoz először egy általánosító megjegyzést fűznénk. Az ország mai helyzetében a városi legendák által uralt gazdasági közbeszédünkben egyre nagyobb szükség lenne a világos írások tömegére, melyek a szélesebb közvélemény számára véleményformálók lehetnek. Számunkra azonban úgy tűnik, hogy ehhez hiányzik az a "közgazdasági minimum" - nevezhetjük ezt közös beszélt nyelvnek vagy szakmai alapnak - ami által a gazdasági értelmiségi elit betölthetné ezt a fontos funkcióját. És ez sajnos nem csupán azért van így, mert az esetek jó részében az írásra való hajlam nem feltétlenül áll egyenes arányban a szakmai nívóval, hanem azért is, mert a médiában nincs olyan szerkesztőségi kontroll, ami egészséges szelekciót valósítana meg.
Félreértés ne essék: nem véleménykülönbségekről beszélünk, azok éppen hogy természetesek egy olyan országban, ahol a gazdaságról ilyen keveset tudunk. Ám az, hogy neves lapokban méltatlanul gyenge írások jelenhetnek meg, az jó tükre közállapotainknak. Ezeknek az írásoknak közös jellemzője, hogy szerzőik lemaradtak az elmúlt tíz év közgazdasági elméletében és gazdaságpolitikai gyakorlatában végbe ment fejlődésről, és nem vallanak maguknak mostanra olyan alapvetővé vált értékeket, mint az alacsony infláció, vagy a makrogazdaság stabilitása. Ahogy a társadalom érdekérvényesítési (csúnyább szóval élve önvédelmi) mechanizmusai gyengék, úgy ez "helyi szinten" is megfigyelhető. A szakma megdöbbentő színvonalú írásokra is közönnyel reagál, a szerzők ámokfutásuk után a politikai táborokban keresnek fedezéket, a médiát pedig szerkesztői igénytelenség jellemzi.
Az idézett cikk szerzőjét nem kell bemutatni, hiszen az általa fémjelzett Első Magyar Alap annak idején a később Exbusra keresztelt NABI részvények tőzsdei bevezetésével, majd a cég menedzselésével felhívta már magára a figyelmet. Róna kissé zavaros gondolatmenetének lényege az, hogy Magyarországon a magas infláció mögött a devizahitelek állományának jelentős növekedése, valamint az ebből finanszírozott fogyasztási kereslet áll, a hitelexpanzió oka pedig az, hogy az MNB túlságosan alacsonyan tartja a devizahitelek effektív kamatköltségeit, miközben a magas forintkamataival mesterségesen erősíti a forint árfolyamát, amivel ráadásul a költségvetés kamatkiadásait is az egekbe emeli. Az erős forint ugyan az exportnak sem kedvez, de Róna szerint a legnagyobb bajt azzal okozza, hogy nagyon olcsón tartja az importtermékek árait, elvéve ezzel a hazai termelőktől a hazai értékesítési piacot. Végül, de nem utolsó sorban, szegény Magyarország nem tehet semmit, mert a jegybanki függetlenség miatt ki van szolgáltatva a Magyar Nemzeti Bank kénye-kedvének, ami, mint a bevezetőben láttuk, kerékkötő.
Megmondjuk őszintén, nem volt könnyű a cikk gondolatait úgy összefoglalnunk, hogy magunk is megértsük az érvelést. A cikk cseles, mert féligazságokat is tartalmaz, miközben más dolgokat illetően jelentősen téved, illetve ferdít. Először is a hazai inflációs folyamatot fogyasztási kereslet keltette inflációként definiálni meglehetősen merész dolog, hiszen a lakosság fogyasztása majdnem másfél éve gyakorlatilag stagnál. Valójában az infláció összetevőit Magyarországon a nyersanyagok és az energiahordozók drágulása, az államilag szabályozott árak, valamint a hozzá kötődő támogatások kedvezőtlen, esetenként koncepciótlan és/vagy félrekalibrált változtatásai, a munkaerőköltségek növekedése, valamint magának az inflációnak a beragadása alkotják. Pont az az ijesztő a hazai inflációval, hogy az alacsony növekedés mellett ragadt be, ez azonban a szerzőt nem zavarja, mint ahogy az sem, hogy ilyen ellentmondásos helyzetben milyen kitüntetett szerepe van jegybank hitelességének, inflációval szembeni erőteljes elkötelezettségének.
Másodszor, az az alapösszefüggés sem tűnik a szerző számára lényegesnek, hogy az államháztartás kamatköltségeit nem igazán a kéthetes lejáratú jegybanki betét kamatszintje határozza meg, hanem az állampapír-aukciókon a hazai és a külföldi befektetők étvágya a három hónaptól tizenöt éves lejáratig terjedő magyar állampapírok iránt. Magyarország kis, nyitott gazdaság, még kisebb, még nyitottabb tőkepiaccal, ahol a pillanatnyi befektetői étvágy sok tényező eredőjeként alakul úgy, ahogy éppen alakul, többek között annak köszönhetően is, hogy az aktuális központi bank mennyire elkötelezett a kormánnyal közösen (!) meghatározott inflációs célok elérése iránt. Ebben az értelmezésben a jegybank közép vagy hosszú távon valóban hatással van az állami kamatkiadások mértékére, de éppen a szigora keltette hitelesség csökkenti hosszú távon a kamatszintet, nem pedig esetleges hányaveti lazasága.
A devizahitelezés költségeinek növelése a cikk legjelentősebb féligazsága. Valóban, ha a devizahitelezés olyan méreteket ölt, amely a pénzügyi stabilitást (és nem közvetlenül az inflációs célok elérését) veszélyezteti, akkor a szabályozó és felelős szerveknek, azaz az MNB-nek, a PSZÁF-nak, a kormánynak, vagy akár az Országgyűlésnek feladata lesz a szabályozási és működési környezet olyan irányú átalakítása, mely a devizahitelezést visszafogja. Ez azonban elsősorban nem antiinflációs, hanem stabilitási feladat (jóllehet, a pénzügyi stabilitás felborulása egy devizakrízis esetén valóban okoz inflációt), ezért nincs közvetlen köze az infláció elleni harchoz.
Végül Róna ellentmondásba keveredik önmagával is, amikor a cikk elején azt mondja, hogy az infláció alatti kamatszint (ezt ő negatív kamatnak definiálja, amivel kapcsolatban csak gondoljuk, illetve reméljük, hogy reálkamatot ért) inflációt gerjeszt, miközben a cikk végi számpéldájából ítélve egy 5 százalék körüli, vagy akár az alatti kamatszintet tart indokoltnak — úgy, hogy közben a fogyasztói árindex a 6.5 százalékot meghaladja és 2008. végén sem megy 5 százalék alá.
Csak találgatni tudunk, hogy Róna Péter miért ragadtatta magát a zavaros gondolatmenetű cikk megjelentetésére, amelyre szakmailag sem lehet büszke. A jegybank, és annak elnöke gazdaság kibontakozásának nem kerékkötője, csak a törvényben, valamint a munkaköri leírásában meghatározott feladatát végzi el. Partikuláris érdekeket nem vesz figyelembe, amiért természetesen éles kritikát kap különböző lobbycsoportoktól. A kritikusokat részben érzelmeik, részben a forint árfolyamától függő személyes jövedelmi viszonyaik motiválják, ezért ezeket a bírálatokat a helyükön kell kezelni. Ebben a válaszcikkben mi erre tettünk kísérletet.
Olyan biztonsági malőr történt Amerikában, ami a Trump–Putyin-csúcs minden részletét kiadta
Államtitkokat szórtak el az amerikaik egy nyilvános helyen.
Új izraeli offenzíva előtt menedékfelszereléseket szállítanak egymillió ember számára Gázába
Utána megkezdődik a palesztin területen a totális offenzíva.
Előkerült a kormány 10 ezer milliárdos beruházáslistája – durva terveket lepleztek le
Lázár János leleplezte, hogyan költik el az ezermilliárdokat a következő években.
Olyan ellentámadásba kezdett Ukrajna, hogy az oroszok csak hátrálni tudnak a fontos frontvonalon
Ukrajna ellencsapásba lendült, miután az oroszok váratlanul előrenyomultak a héten.
Rekordösszeg áramlik a feltörekvő piacokra: 250 milliárd dollár hét hónap alatt
Két évtizede nem volt ilyen lehetőség.
167 millió forintot költhet havonta a MÁV a késések miatt, milliárdokra rúg a teljes kár
Az viszont nem világos, honnan van a pénz elkülönítve.
Fegyveres katonákat vetnek be Washington DC-ben – Trump kiadta a parancsot
Az amerikai főváros utcáira vezénylik a nemzeti gárdát.
A frontkatonák üzentek Trumpnak: „továbbra is siklóbombák fognak hullani ránk”
Az ukrán katonák ingerültek, hogy az amerikaiak maguknak kötnek alkukat.
Követett részvények - 2025. augusztus
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
Mi történik, ha kifogyunk a talajvízből?
A talajvíz túlzott kitermelése világszerte súlyos következményekkel jár, de az Egyesült Államokban már a nagyvárosok épületeinek szerkezetén is jól mérhető hatása
Most van csak igazán csúcson a piaci koncentráció
Az elmúlt évek már bőven arról szóltak az amerikai részvénypiacon, hogy pár nagy techcég dominálja az S&P500-at. De igazából az index koncentrációja csak most ért... The post Most van c

Aggasztó vélemény az Otthon Start programról
Ritkán szoktam hírekről írni, mert őszintén szólva a napi változásokról írnak eleget a híroldalak. Viszont az Otthon Start hitelprogrammal kapcsolatban szeretnék reagálni pár véleményre, a
Így bukhatod el a támogatást: a projekt jelenléti ív rejtélyei
A támogatott kutatás-fejlesztési projektek egyik legfontosabb, mégis gyakran alábecsült dokumentuma a projekt jelenléti ív, pedig ezen is múlhat a sikeres elszámolás.

Transzferár-adatszolgáltatás: mit lát valójában a NAV az ATP lapokon?
A transzferár-adatszolgáltatás (ATP lapok) bevezetése gyökeresen átalakította a kapcsolt vállalkozások ellenőrzési logikáját. Az eddigi transzferár dokumentációs kötelezettség mellett mos

A külföldi beruházások és a klímacélok kapcsolata
A zöld-FDI-t vizsgálva már több kutatás megállapította a korrelációt a megújuló energiahordozókba történő befektetések és a klímaváltozás elleni hatékony fellépés között.
Tényleg a mohóság és lobbi miatt ilyen drága egy-egy gyógyszer?
Nehéz megdönteni azt a vélekedést, hogy a gyógyszergyártók mohósága miatt nagyon drága egy-egy gyógyszer ára. A valóság ennél bonyolultabb: a gyártók ugyanis még így kisebb... The post T


Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Kereskedés külföldi részvényekkel
Kezdő vagy, de külföldi részvényekkel kereskednél? Megmutatjuk, mire figyelj a kiválasztásnál, melyik platformunk a legjobb ehhez, és hogyan segít tanácsadó szolgáltatásunk, hogy magabiztosan lépj a nemzetközi piacokra.
A magyar milliomosok titkai: így lehetsz te is tagja a klubnak
Ismét elkészült a Portfolio Prémium Banki Felmérése.
Döbbenetes új csúcsokon a világ tőzsdéi – Mi jöhet most?
Meddig tarthat a lendület?
Nagyra nőtt a fontos eszköz - Újabb robbanás vagy összeomlás jön?
A bitcoinon túl is lehet élet?
