
Miután 2019-ben 3,7 százalékkal esett az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása az Európai Unióban, az idei évben pedig a koronavírus-járvány fogja vissza az emissziót, nagyon valószínű, hogy a közösség bőven eléri a maga számára az idei évre kijelölt célt. Eszerint
az EU-nak az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal kell mérsékelnie ÜHG-kibocsátását 2020-ig, és miután az érték már 2019 végére 24 százalékkal csökkent, továbbá a Covid-19 hatását is figyelembe véve könnyedén teljesülhet a cél.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint az eredmény rávilágít az EU-szerte bevezetett klímapolitikai intézkedések hatékonyságára, de arra is, hogy egyértelműen lehetséges a jelenleginél jóval ambiciózusabb 2030-as célok elérése is, utat nyitva a 2050-es klímasemlegességi cél teljesítéséhez is. (A képet és a kilátásokat ugyanakkor némileg árnyalja az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése, amelynek karbonemissziója idén 1888 óta a legalacsonyabb szintre süllyedt.)

Fókuszban az energiahatékonyság
A kedvező eredmények zöme az EU emissziókereskedelmi rendszerének (EU ETS) köszönhető, az ez alá tartozó szektorok kibocsátása ugyanis 9,1 százalékkal zuhant 2019-ben a megelőző évhez képest. Ilyen mértékű csökkenésre a 2010-es években korábban nem volt példa, és értékét az is emeli, hogy mérsékelt ütemű gazdasági növekedéssel egyszerre valósult meg - húzza alá az EEA. Ezzel együtt a 2030-as és 2050-es cél elérése érdekében egyöntetű vélemény szerint további hatalmas erőfeszítésekre lesz szükség, melyekben az energiahatékonyság javításának főszerepet kell játszania.
Ezzel összhangban fogalmazott Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke is a testület éves klímaügyi jelentésének előszavában. A politikus szerint noha az elért haladás bizalomra ad okot, ugyanakkor még nem jött el az ideje annak, hogy a babérjainkon üljünk, és a gazdaság minden szektorában fokozni kell a kibocsátáscsökkentésre irányuló erőfeszítéseket. Az átmenet szerinte akkor valósítható meg, ha ragaszkodva a vállalásokhoz megragadjuk azokat a gazdaságélénkítésben rejlő lehetőségeket, amelyekkel egy zöldebb, rugalmasabb, egészségesebb, összességében fenntarthatóbb jövő építhető.
A jelenlegi, már bevezetett irányelvek és intézkedések nyomán az EU27 karbonemissziója 30 százalék körüli mértékben csökkenhet 2030-ig (az 1990-es szinthez képest), ám a tagországok egyes Nemzeti Energia- és Klímaterveiben rögzített további tervekkel a teljesülés mértéke körülbelül 41 százalékra lesz emelhető. Ez azonban még mindig jelentősen elmarad az 55 százalékos mértékű kibocsátáscsökkentést előirányzó új, 2030-as közös céltól.
Az emissziós cél mellett az EU várhatóan teljesíti a 2020-ra meghatározott 20 százalékos megújuló célt is, eszerint idén a végső energiafogyasztás legalább 20 százalékát megújuló energiaforrásokból kell fedezni. A jelentés szerint az EU 27 tagállamában tavaly felhasznált energia 19,4 százaléka olyan megújuló forrásokból származott, mint a víz-, a nap- és a szélenergia vagy a biomassza.
Az úgynevezett 20-20-20-as vállalás energiahatékonyságra vonatkozó célját ugyanakkor várhatóan nem tudja teljesíteni az EU. Ennek értelmében 2020-ban a közösség elsődleges energiafogyasztásának nem lenne szabad átlépnie a 1483 millió tonna kőolaj-egyenértéket (mtoe). Az EEA jelentése szerint az energiafogyasztás mérséklését csökkentő erőfeszítések nem elegendőek, és várhatóan mindössze kilenc tagállam teljesíti az erre vonatkozó saját célját.
Fokozni kell az erőfeszítést
A koronavírus-járvány hatására a 2020-as célok teljesíthetősége összességében könnyebbé vált a jelentés szerint, miután az ezzel összefüggésben fellépett gazdasági visszaesés nagyban visszafogta az energiafogyasztást és az üvegházgáz-kibocsátást, különösen a szállítási szektorban. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség azonban úgy véli, kérdéses, hogy a vélhetően rövid távú kedvező mellékhatások a 2030-as célok elérését is megkönnyítik-e. A szervezet szerint ezek, de különösen a 2050-es klímasemlegesség céljának elérése fenntartható és hosszabb távon ható erőfeszítéseket tesz szükségessé.
Noha az önmaga számára 2020-as évre kitűzött kibocsátáscsökkentési célt nagy valószínűséggel könnyedén megugorja az EU, ugyanakkor az öt évvel ezelőtt megszületett Párizsi Klímaegyezmény fő céljának eléréshez jelentősen fokoznia kellene erőfeszítéseit – áll a Climate Action Tracker elemzésében, melyet az Euractiv ismertetett. Eszerint az Unió jelenlegi kibocsátáscsökkentési pályája globális szintre kivetítve az évszázad végére a Föld felszíni átlaghőmérsékletének 2 és 3 Celsius-fokos emelkedését eredményezné, míg a Klímaegyezmény fő célja az, hogy 2100-ra ez legfeljebb 1,5 fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.
A környezetvédelmi civil szervezetek által összeállított klímaváltozási teljesítmény index (Climate Change Performance Index - CCPI) alapján az uniós tagországok közül eddig a skandináv államok tették a legtöbbet kibocsátásuk csökkentése érdekében, míg a lista utolsó két helyét Magyarország és Szlovénia foglalja el. Ezzel nagyrészt összhangban az Európai Bizottság említett jelentése szerint a magyar gazdaság karbonintenzitása – vagyis egységnyi GDP előállításához kapcsolódó ÜHG-kibocsátása - a 27 tagú közösségen belül a hetedik legnagyobb.
A kitűzött célok megvalósításához elengedhetetlen, hogy a magyar kormány által készített és az EU felé benyújtott stratégiákat betartsuk, még a jövőben várhatóan komolyodó elvárások és vállalások mentén is. Bízunk benne, hogy az Európai Tanács múlt heti ülése nyomán pont kerül a következő évek európai uniós költségvetésére, melyből várhatóan az energiaszektor is megfelelő forrásokhoz jut majd. A zöldenergiához rendelt célszámok teljesüléséhez a napenergia önmagában nem lehet elegendő - ezzel vélhetően számos szakértő és döntéshozó is egyetért. Magyarország számára további lehetőséget kínál a szélenergiában rejlő (ha nem is magas), illetve a geotermikus és a biomassza forrásokban egészen biztosan megbúvó potenciál. A megfelelő stratégia mentén elindított és kezelt hidrogéngazdaság szintén nagyban hozzájárulhat a célok eléréséhez – értékelt Zsemberi László, a napelemes rendszerek tervezésével és kiépítésével, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozó Optimum Solar stratégiai tanácsadója.
Címlapkép: Getty Images
Alig egy napja még Magyarország fölött repült a most lezuhant repülőgép
Párizsból Delibe tartott a Boeing-gép.
Megjött a figyelmeztetés: kritikusan alacsony szinten vannak a német gáztárolók
Ebből még nagyobb probléma is lehet.
Megjött a jelentés: ez állhat a visegrádi országok építőiparának hatalmas kilengése mögött
Lényegesen nagyobb az EU átlagnál.
Lezuhant egy Londonba tartó repülőgép 242 emberrel a fedélzetén, nagyon szomorú friss hírt közöltek a tragédiáról
Felszállás közben történt a baleset.
VIDEÓ! Önvezető autók: A következő nagy befektetési robbanás?
Az önvezető autók fejlesztése és bevezetése nem csupán technológiai kihívás, hanem egyre inkább a globális gazdasági és geopolitikai verseny egyik kulcsfontosságú terepe. Az USA és Kína
Hőre hangolva - most indul a milliárdos fejlesztési hullám!
2025 tavaszán még csak ízelítőt kaptunk a lehetőségekből, most viszont hivatalosan is elindult a távhő-infrastruktúra fejlesztési pályázat, amely az egyik legnagyobb volumenű hazai energetik
Még a jó cégeket is adják, de találni vonzó lehetőségeket Törökországban
Nagyon mélyről indult a török gazdaság, de legalább jó irányba halad. A mínuszos évek után újra a pozitív tartományban van a reálkamat, így a helyi...
The post Még a jó cégeket is adják
Adócsomag 2025 tavasz - Jönnek az állandó extraprofitadók és új kedvezmények
2025. május 13-án nyújtotta be a kormány T-11920. számú törvényjavaslatában a tavaszi adócsomagot. Jelen blogunkban összefoglaljuk a vállalkozások számára legfontosabb változásokat, több
Szilikátakkumulátorok - új irányok az energiatárolásban?
A Worcester Műszaki Intézet kutatói áttörést értek el Edison több mint 100 éve feltalált vas-nikkel akkumulátorának továbbfejlesztésében.
Pénzégetés és vagyonok turbómódban: kriptó a Polymarketen
A legnagyobb előrejelzési piac egyre növekvő szegmensét alkotják azok, akik közepesen szofisztikált kriptós derivatívákkal kereskednek. A profik vagyonokat keresnek rövid idő alatt a módszert
Mi számít tengeri szennyezésnek?
A tudomány szerint az óceánok hőmérsékletváltozásában nincsenek kiugró anomáliák, ám a tengeri szennyezés nemzetközi jogi keretei átalakulóban vannak.
Kötelező lesz az arcfelismeréses beléptetés a kórházakban?
Az elmúlt időszakban nagy visszhangot kapott a kórházakba telepített arcfelismerő beléptetőrendszerek kérdése. Előbb több helyen is megkezdték a rendszer alkalmazását, majd - vélhetően a t


- Rengeteg lakást öntenek a piacra pillanatok alatt – Vége a nagy biznisznek?
- Kellemetlen meglepetés az inflációban
- Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
- Minden eddigi tervét a kukába dobta Magyarország – Beleléptek a csapdába a hitelminősítők?
- Olyan bajok vannak a magyar közigazgatással, hogy Brüsszel szerint az már a versenyképességet veszélyezteti
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Számolj háromig és start!
Ne maradj le számlanyitási akciónkról! Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, milyen bónuszokat érdemes kihasználni, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.
Véget ért a mezőgazdaság aranykora? Ami most történik, arra senki nincs felkészülve
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Lehet még egyszer a Teslából Volkswagen?
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
Robbanás előtt áll az energiatárolás piaca
Luczay Péterrel, az ALTEO termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Ügyvédek
A legjobb ügyvédek egy helyen