Kiderült, mitől félnek a magyar vállalatok

A jelenlegi turbulens gazdasági körülmények az egész régiót óvatosságra intik, ami Magyarországra fokozottan jellemző.

A hazai vállalkozók többsége nyilatkozott úgy, hogy befektetési terveit akadályozhatják a piaci bizonytalanságok. A magyarok ezért a környező országoknál kisebb arányban vesznek igénybe hitelt vagy állami támogatást. Elsősorban a nyereségük visszaforgatására támaszkodnak tevékenységük finanszírozásához. A hazai válaszadók számára a legnagyobb kiadást a munkaerő- (65%), a nyersanyag- és ellátási költségek (32%), az energia- és közüzemi díjak (30%) valamint a technológiai fejlesztések (22%) jelentik, ami összhangban van a nemzetközi eredményekkel.

Ez az óvatosság a növekedési tervekben is látszik, ugyanis az egész közép-, kelet- és dél-európai régióra jellemző, hogy a vállalkozók jelenleg az azonnali eredményeket hozó fejlesztéseket helyezik előtérbe. A hazai válaszadók a következő tizenkét hónapban új gépek vásárlására vagy meglévő berendezéseik korszerűsítésére, valamint az informatikai rendszereik (54%) frissítésére és lecserélésére költenének elsősorban.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára a sajtóeseményen elmondta: amint a felmérés is mutatja a hazai kis- és középvállalkozások most óvatosabbak a beruházások indításával, ezért indított a kormány több ösztönző programot is, többek között a Demján Sándor Programot.

A hazai válaszadók számára a legnagyobb kihívást a szabályozói környezet jelenti. A vállalkozók mintegy harmada szerint az sokszor akadályozza az innovációt, az összetett feltételek között pedig gyakran nem könnyű eligazodni. A kutatásban azt is megerősítették, hogy

a szabályozási feltételek egyszerűsítése további innovációs törekvéseknek adhat teret

. Itt azonban érdemes figyelembe venni, hogy több mérvadó törvény, mint például a GDPR (adatvédelem), az elmúlt hónapokban indult NIS2 (kibervédelem) vagy különböző fenntarthatósági intézkedések (CBAM – karbonvám, EUDR: erdőírtás elleni rendelet) kötelező érvényűek az EU tagállamaira nézve.

Pozitív kilátásokra ad okot, hogy a hazai vállalkozásoknak csak töredéke tervez elbocsátásokat a következő tizenkét hónapban.

Náluk sokkal többen vannak azok, akik a több teljes munkaidős alkalmazottat vennének fel (29%) míg nagyrészük egyáltalán nem változtatna a munkavállalói létszámán. Az, hogy a tehetségeket be tudják-e vonzani a vállalkozások, már sokak számára feszítő kérdés. A szükséges készségekkel és tapasztalattal rendelkező jelöltek megtalálása, valamint a versenyképes juttatási csomagok összeállítása egyaránt komoly kihívást jelent a megkérdezettek számára.

Magyarországon a megkérdezett tulajdonosoknak mindössze negyede fektetett be a mesterséges intelligenciába, miközben a régiós átlagnál is jelentősebb előrelépést várnak a technológiától a működési hatékonyság területén.

A válaszadók nagyobb hányada személyes fejlődésre, adatelemzésre vagy különböző marketingtartalmak készítésére használja az MI-t, miközben ennél jóval szélesebb körben alkalmazható.

A vállalkozók edukációja, a megfelelő stratégiai partnerségek kialakítása, valamint különböző, a mesterséges intelligencia felelős használatára ösztönző programok bevezetése tehát jelentősen növelheti még a hazai vállalkozások hatékonyságát.

„A geopolitikai bizonytalanság, az új technológiák megjelenése vagy a feszített munkaerőpiac komplex kihívások elé állítják a vállalkozásokat. Az EY Vállalkozói Barométer adatai ugyanakkor egyértelműen rámutatnak arra, hogy a hazai vállalkozóknak a stabil működés mellett megvan a szándéka a növekedésre is. Ehhez biztos alapokra, a működési kockázatok és lehetőségek rendszeres vizsgálatára és azok kezelésére, kiaknázására is szükség van” – nyilatkozta Horváth Csaba, az EY-Parthenon partnere.

Összesen több mint 1000 tulajdonos megkérdezésével mérte fel a vállalkozói hangulatot az EY 16 országban, köztük Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Horvátországban, Lengyelországban, Szlovéniában és Szerbiában. Az elemzés olyan szakmai területekre tért ki, mint például a beruházási hangulat, a finanszírozási környezet értékelése, a munkaerőfelvétellel kapcsolatos kihívások, a növekedési kilátások, az innovációhoz való hozzáállás vagy akár a mesterséges intelligencia megoldások adaptációja.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images