Kína gyarmata lesz Magyarország vagy szédületesen jó üzleteket kötünk velük?

A fejlettnek még ma sem számító, de méretében már a világ második legnagyobb gazdaságának globális törekvései teljesen egyértelművé akkor váltak, amikor Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke 2013-ban bejelentette az "Egy övezet, egy út" kezdeményezést. Ennek legtöbbször hallott eleme a Selyemút felélesztése, azonban sokkal többről van szó: arról, hogy Kína világhatalomra törne, átvéve az USA vezető szerepét.

A projekt nem titkolt célja, hogy újrapozícionálja Kína ázsiai, afrikai és európai kapcsolatait. Az Új Selyemút beruházásai közúti, vasúti, olaj- és gázvezetékek építését tartalmazzák, de a program kereskedelmi, befektetési és pénzügyi együttműködéseket is magában foglal.

Hszi Csin-ping nyíltan kimondta, hogy Kína világhatalmi tényező, és erre a szerepre igényt is tart

- mondta a Portfolio-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, akit - Európából egyedüliként - a Selyemút Nemzetközi Kereskedelmi Kamara alelnökének választottak. Kína terjeszkedése pedig nem áll meg Ázsiánál, egyre inkább úgy tűnik, hogy Afrikát is "elfoglalja", de a Selyemút miatt Európában is egyre több szövetségese akad.

A hagyományos gyarmattartók meggyengültek vagy kivonultak korábbi területeikről, részben a demokrácia-felfogás miatt, azonban úgy látszik, hogy Kína ezekre a területekre most egyre inkább betörni látszik és jelen van

- mondta Parragh László.

Elárasztják hitellel a világot és profitálnak az összeomlásokból

Kína nagyhatalmi törekvéseit támogatja, hogy elárasztja hitellel a fejlődő országokat, és ahogy a kínai gazdaságról, úgy a hitelek feltételeiről sem lehet sokat tudni.

Kína nemzetközi fejlesztési finanszírozási gyakorlatát egyre több kritika éri - elsősorban az eladósodott országok kapcsán -, amelyekben adósságcsapda-diplomáciával vádolják az ázsiai országot

- írja Goreczky Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

Kínának az adós államokhoz való hozzáállása egyáltalán nem volt következetes, emellett nem követte azokat a jó gyakorlatokat sem, amelyeket a nemzetközi hitelezők általában szegény országok iránt alkalmaznak. A kínai részről többnyire érintett Kínai Fejlesztési Bank és Kínai Exim Bank nem teszi közzé az általa nyújtott hitelek feltételeit, ami szembemegy a multilaterális nemzetközi pénzügyi intézmények gyakorlatával.

Egyes országok területet vagy infrastruktúrát voltak kénytelenek átengedni Kínának, mivel nem tudták fizetni az adósságukat. A Center for Global Development elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy az Egy övezet, egy út kezdeményezés várhatóan nem okoz rendszerszintű adósságproblémákat az érintett régiókban, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan, jellemzően kicsi és viszonylag szegény országok, amelyeknek ne kellene jelentősen növekvő adósságkockázattal szembenézniük, amennyiben a tervezett BRI-projekteket kínai hitel felvétele mellett valósítják meg.

A tanulmány nyolc olyan országot azonosít, amelyek esetében kifejezetten magas ez a kockázat: Dzsibuti, a Maldív-szigetek, Laosz, Montenegró, Mongólia, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Pakisztán.

Dzsibuti adóssága hatalmasat növekedett, Montenegróban már súlyos kiigazítási programot kellett végrehajtani a túlhitelezés miatt, Pakisztánban pedig egészen odáig fajult a helyzet, hogy a fizetési mérleg hatalmas hiánya miatt újabb kínai hiteleket kellett felvenniük.

Parragh László rámutatott:

A kínai hitelek sokszor úgy működnek, hogy azt mondják, egyszer majd kérünk valamit cserébe. A nagyhatalmi törekvéseiknek a hitelezés nagyon fontos eleme, erre épül a nemzetközi terjeszkedésük.

"Az adóssággyarmatosítás vádja leggyakrabban Srí Lanka kapcsán hangzik el" - mutat rá a Külügyi és Külgazdasági Intézet tanulmánya. Az indiai-óceáni ország 2017-ben 99 évre átengedte Kínának Hambantota kikötőjének a működtetését, mivel nem tudta törleszteni a kínai állami vállalatok felé fennálló 8 milliárd dolláros tartozását.

Srí Lanka esete nem az egyedüli példa arra, hogy egy ország az adósságelengedés fejében kénytelen átadni a területe egy részét Kínának: 2011-ben Peking egy 1160 négyzetkilométernyi, addig vitatott hovatartozású terület átadása ellenében elengedte Tádzsikisztán adósságállományának egy részét.

Összességében az adós országokkal szembeni kínai gyakorlat nem egységes, de Kína kihasználja a hitelezői pozíciójából eredő érdekérvényesítési lehetőségeket az olyan országokkal szemben, amelyek geostratégiai szempontból különös jelentőséggel bírnak számára.

Kína "terjeszkedik"

Az Új Selyemút megvalósulásában Kínának fontos a 16+1 együttműködés, amely Kína és 16 közép-kelet-európai állam közötti kapcsolat elmélyítése céljából lett létrehozva.

A Teneo Intelligence korábbi elemzése szerint a régió kormányai örömmel fogadják a tőkehiányos, ugyanakkor sokaknak munkát adó ágazatokba történő kínai beruházásokat, amelyek a gazdasági növekedéshez való hozzájárulásuk mellett a kormányok népszerűséget is növelhetik.

A kezdeményezéshez kötődő fejlesztési projektek földrajzi elhelyezkedése alapján a kínai kormányzat a két legfontosabb területnek Kelet-Közép-Európát és Délkelet-Európát (különösen Görögországot) tekinti.

Kelet-Közép-Európa Kína-terveiben elfoglalt pozíciójával kapcsolatban erősen megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a térség a kínaiak "európai hídfőállása" lehet, mások azonban sokkal inkább egyfajta "trójai faló" szerepet prognosztizálnak neki.

A "tizenhatok" országaiban történő kínai befektetések volumenéből kitűnik, hogy az utóbbi években Kína figyelme Magyarország felé fordult. Míg 2009-ben Lengyelország vezette a befektetési ranglistát, az utóbbi évekre a tizenhatokon belül már hazánkban valósult meg a közvetlen kínai tőkebefektetések mintegy egyharmada.

Kína nem azért fejleszt és hitelez, mert annyira segíteni szeretne nekünk, hanem saját jól felfogott érdekéből

- figyelmeztet Parragh László, aki szerint Magyarországnak nem kell tartania attól, hogy a kínai hitelek gazdasági problémát jelentsenek számára.

A legnagyobb régiós fejlesztés Magyarország a Budapest-Belgrád vasútvonallal "kerül rá" a térképre. Ez az a fejlesztés, amivel bekapcsolódhat az Új Selyemúton létrejövő kereskedelembe. A Budapest-Kelebia-vasútvonal 750 milliárdos felújítása már most csúszásban van. Tavaly év végén derült ki, hogy az építkezés becsült költsége mintegy 10%-kal megemelkedett, ezért a kormány új eljárást rendelt el a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának fejlesztésére. Budapest és Belgrád között 8 óráról 3 és fél órára csökkenne a menetidő, azonban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a projekt megtérülési ideje 2400 év, vagyis nem tűnik túl előnyösnek a beruházás. A megvalósítási tanulmány azonban titkos, úgyhogy nem lehet igazán sokat tudni a projektről: ez azonban nem meglepő, hiszen Kína mindig törekszik arra, hogy a lehető legkevesebbet lehessen tudni az általa nyújtott hitelről. Nem véletlen, hogy az elmúlt években több olyan elemzés is rámutatott arra a kockázatra, hogy a kínaiak által felvásárolt görög pireuszi kikötőből a kínai áruk elkerülhetik a Budapest-Belgrád vasútvonalat, és helyette az Adrián keresztül, az olasz kikötők részesülnek majd ebből az áruforgalomból, összhangban a hivatalos állami térképpel. (Olaszország épp most csatlakozott a Selyemút kezdeményezéshez, ld. alább.)

Az félelem, hogy a kínai áruforgalom (döntő része) elkerüli majd Magyarországot azzal együtt is, hogy 85%-ban kínai hitelből megépül a Budapest-Belgrád vasútvonal, azért lehet megalapozott, mert a hivatalos kínai térképen nem hazánk felé vezet a Selyemút. Törökország felől ugyanis az egyik ága Moszkva felé "visszakanyarodik", míg a görögországi kikötőkből a másik ág az Adrián keresztül Velencét célozza. Ha mindez valóban így lesz, akkor a megépülő vasútvonal hosszabb távú megtérülése erősen kérdéses, viszont a felvett több százmilliárd forintnyi hitelt fizetni kell majd Kínának. Közben a kínai állami cégek fontos vasútépítési referenciát szereznek az EU területén, ami számukra további megrendelésekhez vezethet.

Magyarország azon országok közé tartozik a régióban, amelyek a GDP-jükhöz és a teljes exportjukhoz képest is sokat kereskednek Kínával, ezért fontos, hogy miként teljesít a kínai gazdaság. A Citi átfogó elemzése szerint - amely az Egy övezet, egy út projekt elmúlt 5 évének eredményeit vizsgálta - a magyar kormány arra törekszik, hogy minél közelebbi kapcsolatot alakítson ki Kínával, miközben emiatt az EU-val egyre több a konfliktusa.

A Citi szerint a kínai FDI összességében nem túl magas a régióban, de Csehország és Magyarország kiemelkedik a sorból. A kínai működő tőke több mint 2 milliárd dollár hazánkban, ami a GDP 2%-a alatt marad.

Az FDI-adatok azonban nem adnak teljes képet Kína jelenlétéről a régióban, hiszen ezen felül nagy összegű infrastrukturális (építőipari) projekteket is vizsgálni kell. A Citi alábbi táblázata éppen arra világít rá, hogy miközben a befektetések értéke "csak" 10 milliárd euró a régióban, aközben a Selyemúthoz köthető beruházások további 16 milliárd dollárra rúgnak.

Vagyis Kína súlya így lényegesen nagyobb annál, mint ami a sokak által vizsgált FDI-statisztikák alapján elsőre kitűnik és egyúttal jelentős hitelező szerepe is van az ázsiai óriásnak a térségünkben.

A Citi szerint (a kínai hitelezés szemszögéből is) Montenegró látszik a leginkább sérülékeny országnak a régióban, azonban a Szerbiában és Magyarországon zajló folyamatokat is érdemes szorosan követni a magas adósságállományok miatt.

Montenegró és Szerbia esetében a beruházások értéke is kiemelkedő a GDP-hez képest, de Magyarországnál is jóval az átlagos érték feletti, annak több mint duplája. Éppen ezért komoly dilemma, hogy Kína milyen mértékben finanszírozza az egyes országok hitelfelvételeit.

Érdemes egyébként azt is megnézni, hogy a kínai tőkebefektetések milyen ágazatokba koncentrálódnak a régióban és amint látszik: elsősorban közlekedési és energetikai fejlesztésekről van szó. Magyarország esetén a vegyiparban a BorsodChem-befektetés fontos, a technológiában pedig feltehetően a Huawei régiós központját (is) takarja a táblázatbeli szám.

Fizesse a mi adósságunkat is Kína?

Az elmúlt években egyre több jel mutatott arra, hogy Magyarország nyitott afelé, hogy Kína finanszírozza a magyar államadósságot. Hazánk a világ legnagyobb devizáiban - dollár, euró, japán jen - nem nagyon bocsátott ki államkötvényeket, jüanban azonban többször is eladtunk ilyen papírokat, igaz összességében korlátozott összegben. A jüankockázatot viszont mindig "kivette" a rendszerből Magyarország, mert a jüant euróra cserélte az Államadósság Kezelő Központ. Beszédes azonban, hogy a világ legnagyobb valutáit kerüljük, miközben jüanban előszeretettel lépünk a külföldi piacra.

Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország szisztematikusan építette le a devizaadósságát az elmúlt években, tehát attól nem kell félni, hogy a jüanhitelek rendszerszintű kockázatot jelentenek majd a finanszírozás szempontjából. A devizaadósság részaránya a korábbi 50%-os csúcsról 20%-ra mérséklődött az államadósságon belül, amit a hitelminősítők is értékelnek, és nagymértékben csökkentette a sérülékenységet. Magyarország pedig arra törekszik, hogy belső finanszírozásból, forintból újítsa meg a lejáró adósságokat.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly két lényeges, Kínával kapcsolatos kijelentést is megfogalmazott: az év elején azt hangsúlyozta: ha az EU nem ad majd (elegendő) pénzt a 2021-2027-es költségvetésben, akkor majd Kínához fordulunk. Tavaly ősszel pedig arról beszélt, hogy ha Magyarország a továbbiakban még devizakötvény kibocsátást hajtana végre, akkor az csak keleti devizában, valószínűleg jüanban denominált lesz.

A kínai kötvények azonban nem nevezhetőek olcsónak. A kamatozásuk nem túlságosan vonzó, így egyértelmű, hogy gazdaságstratégiai okokból jelent meg Magyarország a jüankötvények piacán. Ezek azonban csak kis összegű kibocsátások. Összesen mindössze 600 millió dollár értékű jüankötvényt bocsátott ki Magyarország, és háromszor lépett a kínai piacra. Ez a mintegy 170 milliárd forintnak megfelelő hitel a teljes államadósság 0,5%-a, vagyis kifejezetten alacsony aránynak felel meg.

Túlságosan sok devizakötvény-kibocsátás azonban a következő években sem lesz, hiszen Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke - egyben a keleti nyitás nagy pártolója - arról beszélt, hogy az lenne a kívánatos, ha ez a devizaadósság aránya "zéró, azaz 0 lenne." Később évértékelőjében Orbán Viktor is erről beszélt, aki azt is mondta: "Egyértelmű, hogy a pénznek van szaga, és egyértelmű, hogy az a jó, ha az utolsó fillér is magyar kézben van".

Mindebből az látszik, hogy habár Magyarország igyekszik leépíteni a devizaadósságot, azért kínai jüanban általában nyitott a külföldi finanszírozásra. Ahhoz azonban, hogy teljesen leépítsük a devizaadósságot, túlságosan sok kínai devizakötvény-kibocsátás sem fér majd bele.

Parragh László a jüankötvények kibocsátásával kapcsolatban azt mondta: Kína nagyhatalmi törekvéseinek nem titkolt eszköze, hogy szeretné a jüant a világ meghatározó pénzügyi eszközévé tenni. Ki akar jönni Amerika vélt vagy valós szorításából, amit a dollár dominanciája jelent számára. Kiemelte, hogy tudatosan térnek át a jüanra mindenhol, ahol csak lehet.

Összességében tehát pozitív az adósságszerkezet szempontjából, hogy Magyarország döntően forint alapú állampapírok kibocsátásából oldja meg az adósság finanszírozását, azonban a legtöbb szakértő úgy véli, hogy fontos euró, dollár vagy jen alapú állampapírokat a piacon tartani, hogy legyenek árazások. Ha forognak euró-, jen- vagy dolláralapú papírok a piacon, akkor a tapasztaltok szerint egyrészt könnyebben, másrészt olcsóbban lehet később piacra dobni ilyen kötvényeke. Fontos megjegyezni, hogy miközben az euró, a dollár, és a jen alapú hitelek piaciak (vagyis a kamaton kívül más gazdasági "deal" nincs a kibocsátás mögött), addig elképzelhető, hogy bizonyos kínai hiteleknek egyéb feltételei vannak, vagy más együttműködésekhez kötik azokat.

Rezeg a léc Kína alatt

Miközben Kína világhatalmi pozícióra tör, addig a gazdasági növekedésük az elmúlt években elkezdett érzékelhetően lassulni. Tavaly az elmúlt három évtized leggyengébb növekedését produkálta. És hogy mennyire hihetetlen a kínai gazdaság növekedése elmúlt évtizedekben látott növekedése, azt egyre többen tényekkel is cáfolni tudják. Egyre többször merül fel ugyanis, hogy Kína kozmetikázza az adatokat, sőt, a GDP-szintjük jóval alacsonyabb lehet, mint amit hivatalosan közölnek.

A Brookings Intézet minapi bizonyítékai szerint az évi 6-10 százalékos GDP-növekedés nem valós az országban, sokkal inkább 4-5 százalék lehet a reális, az UniCredit Bank globális főközgazdásza pedig egy minapi hírlevélben azt vetítette előre, hogy még ez a 4-5%-os növekedési ráta is jócskán csökkenni fog 2-3% körülre a következő 4-5 évben.

Miközben tehát súlyos eladósodási problémák, szerkezetátalakulás és gyengeség jellemzi a kínai gazdaságot, addig a nemzetközi terjeszkedésük töretlen. Ha a kínai modell megbukik, akkor viszont dominóként dőlhet össze az összes olyan gazdaság, amelyik súlyosan kitett az ázsiai ország növekedésének.

Kína gazdasága akkor van egyensúlyi állapotban, ha minimum 6%-kal nő a GDP-je évente. Ha ennyivel nem növekszik, akkor már nagyon nagy baj van. Akkor fenntarthatatlan a modell

- vélekedett Parragh László. Szerinte azonban Kína nem fog megtörni, sikerül majd egyensúlyba hozniuk a gazdaságot. Azonban kétségtelen, hogy nagyon rosszkor jött számukra Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúja.

Trump megpróbálja megtörni Kína terjeszkedését

- emelte ki Parragh László.

Trump hivatalos kommunikációja szerint az USA-nak az a problémája, hogy Kína óriási külkereskedelmi többletet halmozott fel az országgal szemben, ami káros az amerikai gazdaságnak, ennél azonban sokkal több van a kereskedelmi háború mögött. Amerikának egyáltalán nem tetszik Kína nemzetközi terjeszkedése, hitelezési politikája, és hogy az Új Selyemúton keresztül láncolná magához Európát, Afrikát és Ázsiát, ami miatt igyekezhet szankciókat bevetni az országgal szemben.

Éppen ezért Kína számára nagyon fontos, hogy milyen kereskedelmi alkut tud kötni az USA-val, hiszen a legfrissebb adatok alapján igencsak fáj a kínai gazdaságnak az amerikai védővámok bevezetése.

Az új tag: egy G7-ország! Nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá múlt szombaton az olasz és a kínai kormány arról, hogy Olaszország csatlakozik a kínai Új selyemút kezdeményezéshez. Ezzel Olaszország lett az első a G7 országok közül, aki csatlakozik a kínai programhoz. Az Egyesült Államok és az Európai Unió is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Olaszország csatlakozik a selyemút újraélesztését szorgalmazó kínai kezdeményezéshez. "Ha egyes államok valóban azt hiszik, ravasz üzleteket köthetnek a kínaiakkal, úgy meg fognak lepődni, s egy nap arra ébrednek, hogy függőségbe kerültek" - mondta Heiko Maas német külügyminiszter a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjújában.

Citi: A Selyemút jól illeszkedik a magyarok elképzelésébe

A Citi elemzése kiemeli, hogy a Kína által támogatott, KKE-régiót érintő beruházások gyakran nagy horderejű infrastrukturális beruházásokat jelentenek, így a csúszások is nagyon valószínűek. Ugyanakkor az is benne van a pakliban, hogy nagy különbségek vannak aközött, amit a KKE-országok szeretnének, és amit Kína valójában ajánl számukra.

A Citi megemlíti a magyar kormány keleti nyitás stratégiáját, amelynek célja a magyar export növelése az ázsiai piacokra, valamint az, hogy ázsiai beruházásokat vonzzon az országba. Az Egy övezet, egy út kezdeményezés jól illeszkedik ebbe a projektbe, igaz a számok alapján egyelőre inkább csak a kínaiak tervei váltak be, a régió exportja Kínába csak kis mértékben tudott emelkedni.

A kormány helyesen ismerte fel, hogy az EU-csatlakozás után érdemes nyitni Kelet felé, hiszen nagymértékben és egyre inkább a Nyugathoz voltunk kötve. Egyensúlyi állapotot kellett teremteni a kereskedelemben, és amikor meghirdették a Keleti nyitást, akkor ez volt az alapvető szándék. Azonban lángba borult Észak-Afrika, jöttek az orosz szankciók, és meggyengült a török gazdaság is, ami értelemszerűen piacveszéssel járt. A keleti nyitás mégis sikeres, mert szövetségeseket szereztünk Ázsiában és idővel az export is érdemben nőni fog

- mondta Parragh László.

"Úgy tűnhet, hogy Kína minket túlbecsül, nagyobb súlyt tulajdonít nekünk, mint amekkorát egy hasonló méretű ország érdemel. Ugyanakkor egyértelmű, hogy pontosan tudják, mekkora a valós súlyunk. Annyi biztos, hogy a felénk való tisztelet és együttműködési szándék nem egy 10 milliós országra van szabva" - mondta Parragh László, aki úgy véli, hogy ha a transzportútvonalakat sikerül felépíteni, abból nagyon sokat profitálhat a magyar külkereskedelem.

A Citi szerint a magyar nyitottság azon alapulhat, hogy mindez ellensúlyozni tudja majd a 2020 utáni időszakban várhatóan csökkenő EU-s támogatásokat. A magyar kormányzat és az EU kapcsolata 2010 óta konfliktusokkal terhelt, részben az uniós migrációs politika, részben a jogállamisággal kapcsolatos fokozódó nézeteltérések miatt.

Az EU-val való nézetletérések arra ösztönözték Magyarországot, hogy alternatív politikai és gazdasági partnereket keressen, ami Oroszország és Kína lett

- vélekednek az elemzők. A stratégiai motivációk azt sugallják a Citi szerint, hogy Magyarország szorosabb gazdasági kapcsolatokat alakítana ki Kínával, még abban az esetben is, ha a gazdasági előnyök nem egyeznek az eredeti elvárásokkal.

A Citi kiemeli, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházás nem felel meg az EU által alkalmazott átláthatósági szabályoknak, egyben figyelmezteti a régiót: Kína térnyerése a stratégiai iparágakban biztonsági kérdéseket is felvet.

Biztonsági kockázatok

Miután Kína jelentős tőkebefektetővé vált Magyarországon, egyre szorosabbak a gazdasági és geopolitikai kapcsolatok, és rendszeresen megjelenünk a jüankötvény-piacon, így egyre kényesebb kérdéssé a Kínának való kitettség. A Huawei-botárny kirobbanása után így nem volt meglepő, hogy Magyarország Kína pártján marad, és nem vezet be szankciókat a mobilóriás ellen.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter budapesti látogatásán arról beszélt, hogy megnehezítheti az amerikai-magyar együttműködést, hogy a magyar kormány a kínai Huawei eszközeit használja. Amerika attól fél, hogy Kína a Huaweien keresztül kémkedik a régióban, és elmondta, tart attól, hogy az Egyesült Államok alacsony régiós aktivitása miatt az oroszok és kínaiak befolyása megnövekedett Közép-Európában.

Peragovics Tamás, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatója szerint Magyarország nem fog szembemenni Kína érdekeivel, a Huawei szankcionálásával azonban ezt tenné. A Huawei elleni lépések a keleti nyitás vízióját is tönkretennék, azonban számolnia kell azzal, hogy az amerikai figyelmeztetés figyelmen kívül hagyása elkerülhetetlen hátrányokat okozhat.

Összegzés

A fentiek alapján elmondható, hogy:

• Magyarország számára kockázatot jelenthet, ha túl sok és drága hitelt vesz fel Kínától (többek közt az Egy övezet, egy út program megvalósítása és más gazdaságstratégiai célok miatt) egy olyan projektre, amely sosem térülne meg, hiszen a kelet-közép-európai országokat tekintve még mindig az eladósodottabbak közt vagyunk.
• Kína hitelezési politikája átláthatatlan, nem ismertek a hitelkonstrukciók részletei, és az elmúlt időszakban több ország is nehéz helyzetbe került azok közül, amelyiket Kína (túl)hitelezte. Kína kíméletlenül érvényesítette geostartégiai érdekeit ezekben az esetekben.
• Magyarországnak nem kell tartania attól, hogy gond lesz a kínai hitelekkel. A jelenleg jüanban denominált államkötvények az adósság 0,5%-ára rúgnak, ami nem számít magasnak, ráadásul euróra swapolta azokat az adósságkezelő. Aggodalommal tölthet el azonban, hogy nem ismerjük a hitelek mögött álló részleteket.
• A felvett kínai hitelek eddig nem számítottak olcsónak, euróban vagy dollárban valószínűleg alacsonyabb hozam mellett és hosszabb időtávra kaptunk volna hiteleket, és ez a jövőben is így lehet.
• A kínai külkereskedelmi kapcsolatok élénkülnek, amit nem biztos, hogy érdemes erőltetetten tovább növelni, hiszen a kínai gazdaság a következő években könnyen megreccsenhet. (Vagy lehet, hogy már meg is reccsent, csak kozmetikázzák az adatokat.)
• A Huawei-botrány rámutat, hogy Magyarország Kína mellett áll, még akkor is, ha ezzel valószínűleg növelheti a biztonsági kockázatokat a régióban és a kontinensen.
• Magyarország és az EU (illetve Amerika) kapcsolata az elmúlt években konfliktusokkal terhelt, amelyen egyáltalán nem segít, hogy hazánk Kínához közeledik, miközben a magyar-kínai kapcsolatok szorosabbá tételétől várt potenciális gazdasági (export) előnyök bizonytalanok.

(Címlapkép: Hszi Csin-ping kínai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Sanghajban 2018. november 5-én. MTI/Hszinhua)

• Címkék:
• kína,
• Magyarország,
• GDP,
• hszi csin-ping,
• adósság,
• makrogazdaság,
• külkereskedelem,
• huawei,
• hornyák józsef,
• egy övezet egy út,
• amerikai egyesült államok,
• selyemút,
• keleti nyitás