Többet hoz, mint amennyibe kerül: a klímavédelem lehet a 21. század legjobb üzlete

Az egyre gyakoribb és súlyosabb szélsőséges időjárási jelenségek igazolják, hogy világszerte sürgősen fokozni kell a klímapolitikai erőfeszítéseket, ami nemcsak megvalósítható, hanem gazdaságilag is értelmes, és új fejlesztéseket, illetve extra GDP-növekedést segít elő - mutat rá az OECD és az UNDP, az ENSZ Fejlesztési Programjának közös jelentésében, amely azt is aláhúzza, hogy 2025-ben a világ országainak lehetőségük nyílik klímapolitikai lendületük visszanyerésére.

Az éghajlatváltozás megfékezésébe, illetve az ehhez való alkalmazkodásba való fokozott befektetés jelentős extra gazdasági növekedést és fejlődést generálhatna az OECD és az UNDP, az ENSZ Fejlesztési Programjának közös jelentése szerint.

A klímaváltozás okozta események kockázatának csökkentésével hatalmas gazdasági veszteségek válhatnának elkerülhetővé,

és a ráfordítások észszerű mértékű fokozása, illetve optimalizálása eredményeként a globális GDP az évszázad végén szignifikánsan, akár 13%-kal is meghaladhatná a jelenlegi pálya követése esetén várható értéket - következtet a jelentés.

Az elmúlt évtizedben lendületet vett a klímacselekvés, valódi gazdasági lehetőségeket is teremtve. A tiszta energia ma már kétszer annyi beruházást vonz, mint a fosszilis tüzelőanyagok, megfizethető megoldásokat, innovációt, munkahelyeket és növekedést biztosítva. Számos országnak sikerült függetlenítenie az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását a gazdasági növekedéstől.

A jelenlegi erőfeszítések azonban nem elégségesek és nem tartanak lépést a kockázatok növekedésével. 2025-ben a világ országainak lehetőségük nyílik arra, hogy visszanyerjék lendületüket, és kiaknázzák a megerősített klímapolitika számos előnyét, amidőn frissítik nemzeti éghajlat-politikai terveiket, úgynevezett nemzetileg meghatározott hozzájárulásaikat (NDC, nationally determined contribution) - mutat rá a jelentés.

A nemzetileg meghatározott hozzájárulás nevű dokumentumok tartalmazzák az egyes országok által az ÜHG-kibocsátás csökkentése és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében tervezett erőfeszítések leírását. Saját NDC-jét mindegyik, a nevezetes 1,5 fokos célt kijelölő 2015-ös Párizsi Klímaegyezményt aláíró országnak el kellett készítenie 2020-ig, majd ötévente frissítenie kell azt és be kell nyújtania az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) titkárságához. Az országoknak egyelőre csak kis része nyújtotta be frissített NDC-jét, a nagy többség elmulasztotta a 2025 február 10-i határidőt.

Az OECD és az UNDP új jelentése szerint tehát a jól megtervezett klímapolitikák erősebb gazdasági növekedést eredményezhetnek, mint a business-as-usual forgatókönyv követése. Az ambiciózus klímavédelmi fellépés kéz a kézben járhat nemcsak a kibocsátáscsökkentés, hanem a gazdasági növekedés gyorsulásával is, noha ennek mértéke a következő néhány évben még viszonylag szerény maradhat.

A fokozott nemzeti hozzájárulások 2040-ig a jelenlegi politikákhoz képest 0,2%-kal növelnék a globális GDP-t a tiszta technológiákba történő beruházások növelése, a jobb energiahatékonyság és a szén-dioxid-kibocsátási engedélyekből származó bevételek stratégiai újrabefektetése révén, ugyanakkor a hatékonyság, a termelékenység és az innováció fokozása mellett a társadalmilag igazságos átmenethez is hozzájárulnának. 2050-re a tökéletesített NDC-k alapján végrehajtható, klímaváltozás elleni fokozott fellépés már 3%-kal nagyobb globális GDP-t eredményezhetne az alapeseti forgatóköny megvalósulásához képest, a 2100-as évig pedig - becslési módszertől függően - 13%-ra emelkedhetne az így elérhető többlet.

A jelentés ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy

a tényleges előnyök még nagyobbak is lehetnek,

mivel a jelenlegi becslések bizonytalanok, és nem veszik teljes mértékben figyelembe a lehetséges átbillenési pontok átlépésének gazdasági és társadalmi következményeit (például a jégtakarók olvadását vagy az óceáni áramlási minták megváltozását).

A maximális hatás érdekében a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat érdemes összehangolni a nemzeti és helyi fejlesztési prioritásokkal, és ez a GDP-növekedésen túl is messzemenő előnyökkel jár. A kedvező hatások között említhető az energiabiztonság és -hozzáférés növekedése, az élelmezésbiztonság és a közegészségi helyzet javulása, valamint a szegénység csökkenése. Megújulóenergia-potenciáljuk jobb kiaknázásával pedig a fosszilis energiahordozókat importáló országok csökkenthetik a volatilis fosszilis tüzelőanyag-piacoknak való kitettségüket, és fokozhatják energiaszuverenitásukat.

Az OECD és az UNDP jelentésére rímel egy másik idei tanulmány is, miszerint a korábbi gazdasági modellek alábecsülték a globális felmelegedés negatív következményeit, mivel csak az egyes országokra várható hatásokat vizsgálták, a globális ellátási láncokat valószínűsíthetően érő károkat nem.

E szerint az egy főre jutó globális GDP-t 16%-kal mérsékelheti a 2 fokot valamivel meghaladó mértékű felmelegedés.

E jelentések megállapításaira is reflektál a World Resources Institute (WRI) szintén a közelmúltban kiadott jelentésének fő következtetése is. A klímaalkalmazkodásra fókuszáló jelentés szerint az országok, finanszírozók és más érintettek gyakran hibásan közelítik meg az alkalmazkodásba és ellenálló-képességbe való beruházás ügyét azáltal, hogy csak a potenciális károk elkerülésének eszközeként értékelik azt, ezzel nagymértékben alábecsülve a várható megtérülést, illetve hasznot. A 12 ország klímaalkalmazkodási és -ellenálló-képességi beruházásait vizsgáló tanulmány szerint minden, alkalmazkodásba fektetett 1 dollár több mint 10,50 dollár hasznot hozhat, 20–27%-os átlagos éves megtérüléssel.

Túl a 1,5 fokon

A klímatudósok aktuális becslése szerint a globális felszínközeli átlaghőmérséklet 2,1 Celsius-fokkal fog emelkedni 2100-ig az iparosodás előtti szinthez képest, amennyiben az országok elérik a kapcsolódó rövid és hosszú távú célkitűzéseiket. A Meteorológiai Világszervezet szerint 2024-ben a globális felszínközeli átlaghőmérséklet 1,55 ± 0,13°C-kal haladta meg az 1850-1900 közötti átlagot, és 70% az esélye annak, hogy a 2025-2029-es időszak átlaga is meghaladja az 1,5°C-ot.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images