2026. július 31. 06:03 | Gelencsér András
A brutális hőhullámok és az egyre súlyosabb aszályok már nem a jövőnk, hanem a jelenünk. A globális felmelegedés folyamatát az emberiség már nem képes megállítani, de a túlélésünk kulcsa még a kezünkben van: a természet azonnali és megalkuvás nélküli védelme.
2026. július 18. 13:00 | Bjorn Lomborg
Már a reggeli rutin egyetlen eleme sem menekülhet meg a klímaváltozással kapcsolatos vészjóslatok elől. A Nature folyóiratban nemrég az jelent meg, hogy a kávét „kritikus mértékben fenyegeti a klímaváltozás”, és a lap arról számolt be, hogy a tudósok versenyt futnak az idővel, hogy megmentsék az eszpresszót a „kihalástól”. A New York Times szerint a kávé egekbe szökött árait a brazíliai és vietnami, a klímaváltozás miatt bekövetkezett kínálati szűkösségek magyarázzák. És mi van az olívaolajjal? A CNN és a Bloomberg egy látszólag tartós „válságról” ír, amelyben a Földközi-tenger térségét sújtó aszályok olyan jövőt vetítenek előre, ahol ez a mindennapi alapélelmiszer örökre eltűnik.
2026. július 04. 11:00 | Pásztor Roxána
Hazánk 2020-ban iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. Ennek elérése ugyanakkor nem valósítható meg egyik napról a másikra, több évtizeden keresztül folyamatos elköteleződést és cselekvést igényel. Ehhez nyomon kell követni a folyamatokat és a szakpolitika-alkotásban is reagálni kell azokra. A Green Policy Center kiadta Magyarország Ötödik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentését, ami már öt év adatait (2020-2024) tartalmazza, vagyis kezdenek kirajzolódni a folyamatok a klímasemlegesség felé vezető hosszú úton. Az alábbi összefoglalóban, a jelentésen belüli nemzetközi rangsorok és Magyarország megítélésére vonatkozó megállapítások lesznek a fókuszban.
2026. június 24. 20:37 | Portfolio
Már a következő hetekben előterjesztené az Európai Bizottságaz uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformját, amely a Handelsblatt értesülései szerint 2027-től több ingyenes kibocsátási kvótát biztosítana az energiaintenzív iparágaknak, és később vezetné ki a térítésmentes egységeket. A gyorsított eljárás mögött politikai megfontolások is állnak, mivel Brüsszel attól tart, hogy a francia választások és egy esetleges jobboldali fordulat akadályozhatja a rendes jogalkotást. A könnyítésért cserébe a vállalatoknak a megtakarításaik jelentős részét európai telephelyeik dekarbonizációjába kellene visszaforgatniuk. Az EU klímapolitikai szakértői ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a rendszer túlzott gyengítése veszélyeztetheti a 2050-es klímasemlegességi célt.
2026. június 12. 07:30 | Portfolio
Felgyorsíthatja-e az újabb energiaár-sokk a hazai ipar klímasemlegességbe való átmenetét, a hazánkban elérhető természetes alapanyagokra, megújuló energiákra és az újrahasznosításra való támaszkodást? A Green Policy Center legfrissebb tanulmánya, valamint a témában rendezett panelbeszélgetés ennek járt utána. Ami látszik, hogy a zöld elektrifikáció, a bioökonómia és az újrahasznosítás növelése révén, akár egy hazai cementgyárt teljes éves ÜHG-kibocsátását és 1 terawattóra energiát is meg lehetne spórolni.
2026. június 01. 17:10 | Portfolio
Az Európai Unió klímapolitikai biztosa szerint az elmúlt évek ENSZ-klímacsúcsai elmaradtak attól a szinttől, amelyet a tudósok szükségesnek tartanak.
2026. május 17. 17:42 | Portfolio
Dr. Bögi Viktória jogász, országgyűlési képviselő tölti be az Élő Környezetért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkári és miniszterhelyettesi posztját. Gajdos László miniszter bejelentése szerint az új államtitkár elsődleges feladata a tárca parlamenti munkájának összehangolása és a törvényalkotás irányítása lesz - írja a Telex.
2026. május 17. 15:00 | Újvári Gábor
2024-ben fordult elő először, hogy a Föld éves átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szint feletti 1,5 °C-os küszöböt. A klímatudomány azonban hosszú távú, 20 éves átlagokkal számol, és ezek a friss elemzések szerint 2028 körül (valahol 2025–2032 között) léphetik át a 1,5 °C-os szintet. A 2 °C-os felmelegedés a század közepe előtt szinte elkerülhetetlen még a legszigorúbb kibocsátáscsökkentés mellett is, ám a 3 °C átlépését a modellek 85%-ában megakadályozhatja a határozott klímapolitika.
2026. május 12. 09:51 | Portfolio
Az Európai Bizottság szigorítaná az ingyenes szén-dioxid-kvóták odaítélésének feltételeit az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálata keretében – tudta meg a Financial Times. A tervek szerint a vállalatoknak a jövőben konkrét dekarbonizációs beruházásokkal kellene igazolniuk jogosultságukat, véget vetve az eddigi "ingyenebéd" gyakorlatnak, csak mindez további bürokratikus terheket jelenthet.
2026. május 05. 08:52 | Portfolio
Az Európai Bizottság külső tanácsadókra fordított kiadásai 2014 és 2024 között 173%-kal, 1,45 milliárd euróra nőttek, az energia- és klímapolitikai területen pedig 433%-os volt az emelkedés. A Financial Times által idézett elemzés szerint a növekedés fő oka a 2019-es zöld megállapodás utáni szabályozási munkák felfutása. A tanácsadói függőség komoly összeférhetetlenségi aggályokat vet fel, mivel több cég egyszerre dolgozik a Bizottságnak és iparági szereplőknek is. A lap kiemelt példaként hozza az amerikai Guidehouse-t, amely számos hidrogénpolitikai szerződést kapott az uniós testülettől, miközben gáz- és hidrogénipari lobbiszervezetekkel is együttműködött.
2026. május 04. 11:20 | Portfolio
A 2026 áprilisában, a kolumbiai Santa Martában megrendezett nemzetközi klímakonferencia új irányt szabott a fosszilis energiahordozók kivezetéséről szóló vitának. A szimbolikus vállalások helyett immár a megvalósításra helyezték a hangsúlyt. A Kolumbia és Hollandia vezetésével zajló egyeztetések legfőbb üzenete, hogy a kérdés többé nem a kivezetés szükségessége, hanem annak igazságos és gazdaságilag is kivitelezhető módja. Ennek jelenleg a finanszírozási hiány és a fejlődő országok adósságterhe jelenti a legnagyobb akadályát.
2026. április 18. 17:00 | Szabó Dániel
A kormányváltás után nemcsak személycserék következnek majd a magyar politikában, hanem egy olyan uniós örökség kezelése is, amelyet az elmúlt évek konfliktusai rétegenként raktak egymásra. Miközben a nyilvánosság figyelmét az utóbbi időben szinte teljesen elvitték az Ukrajnához kapcsolódó csaták, a felszín alatt több más, gazdasági és intézményi természetű vitapont is megmaradt, amelyek ugyan kevésbé látványosak, de annál makacsabbak. A május elején felálló új kabinet számára ezért az egyik első valódi próbatétel az lesz, hogy ezek közül mely ügyekben tud tartalmi fordulatot hozni, és melyekben marad meg a Magyarországot az uniós fősodortól elválasztó konfliktusos örökség. Az energia, a klíma, a migráció, a munkaerőpiac és a kereskedelem területén ugyanis már most is látszik, hogy az új kormány nem üres pályára érkezik, hanem egy olyan uniós térbe lép be, ahol Magyarország több fontos kérdésben már rögzített, nehezen mozdítható konfliktuspozíciókat hagyott maga után.
2026. április 16. 16:00 | Koczóh Levente
Az új kormány 2030-ig lesz hivatalban, vagyis ez a ciklus az évtized végéig tartó klíma- és energiapolitikai célok elérésében döntő jelentőséggel bír - az ezen szakpolitikák terén nyújtott előrelépés pedig Magyarország versenyképességét is fellendítheti. Bár vannak bíztató eredmények, sok szempontból jelentős az elmaradás, késés. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy mik a legsürgősebb, illetve négyéves időtávon legfontosabb intézkedések, amelyekkel érdemes kezdeni.
2026. április 01. 12:41 | Portfolio
Az Európai Bizottság úgy módosítaná az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét (EU ETS), hogy a piaci stabilitási tartalékban 400 millió egység felett felhalmozott kvóták automatikus törlése megszűnne. A kvóták így a rendszerben maradnának „biztonsági tartalékként”, és csak akkor kerülnének vissza a piacra, ha tényleges szűkösség vagy szélsőséges ármozgás alakul ki, tompítva a kilengéseket – közölte szerdán az uniós testület. Az Európai Bizottság szerint ez nem rövid távú árbeavatkozás, hanem a geopolitikai és energiapiaci bizonytalanságok miatt szükséges stabilizáló finomhangolás, miközben az ETS alaplogikája változatlan marad.
2026. március 26. 09:34 | Portfolio
Az iráni háború okozta energiaár-emelkedés hatására az Európai Bizottság egy "vészféket" tervez beépíteni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe (ETS). Céljuk, hogy megakadályozzák a karbonárak elszabadulását. Az intézkedést a jövő héten jelenthetik be. Erre azután kerülhet sor, hogy több tagállam – köztük Ausztria, Olaszország, Lengyelország és Csehország – nyomást gyakorolt Brüsszelre az ipari terhek csökkentése érdekében – írta meg a Financial Times.
2026. március 25. 11:00 | Major András
Miközben az Európai Unió újabb klímacélt tűzött ki maga elé, melynek értelmében 2040-ig 90%-kal kell csökkentenie a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG-kibocsátás) az 1990-es szintekhez képest, addig a klímaalkalmazkodás érdekében tett erőfeszítések továbbra sem elegendőek. A problémát nagyrészt ez esetben is az egységes működés hiánya okozza, így az alkalmazkodási politika széttöredezett és a segítség gyakran túl későn érkezik. Ezért Európa jelenleg nincs felkészülve egy, a világátlagot várhatóan meghaladó négyfokos felmelegedésre és annak várható következményeire, miközben az időjárással és éghajlattal összefüggő szélsőséges események már most is súlyos veszteségeket okoznak Európa-szerte - áll egy új jelentésben.
Szerinte a Hormuzi-szoros feleslegessé válhat a jövőben.
Bármikor készen állnak egy újabb akcióra.
A pályázati feltételekről szerdán döntöttek.
Maradni fog a határkerítés.
A bíró szerint az emberölés legsúlyosabb esetéről van szó.
Hogyan térhetünk vissza a választások utáni árfolyamszintekhez?
Úgy tűnik, beverték az utolsó szöget Amerika koporsójába.
Fontos adat érkezett a gazdaságból.
