• Megjelenítés
Ursula von der Leyen elismerte: behúzzák a vészféket, tektonikus elmozdulás jöhet az energiapiacon

2026. március 26. 09:34 | Portfolio

Ursula von der Leyen elismerte: behúzzák a vészféket, tektonikus elmozdulás jöhet az energiapiacon

Az iráni háború okozta energiaár-emelkedés hatására az Európai Bizottság egy "vészféket" tervez beépíteni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe (ETS). Céljuk, hogy megakadályozzák a karbonárak elszabadulását. Az intézkedést a jövő héten jelenthetik be. Erre azután kerülhet sor, hogy több tagállam – köztük Ausztria, Olaszország, Lengyelország és Csehország – nyomást gyakorolt Brüsszelre az ipari terhek csökkentése érdekében – írta meg a Financial Times.

Egy biztos: Európa nincs felkészülve a rá váró pokoli hőségre és következményeire

2026. március 25. 11:00 | Major András

Egy biztos: Európa nincs felkészülve a rá váró pokoli hőségre és következményeire

Miközben az Európai Unió újabb klímacélt tűzött ki maga elé, melynek értelmében 2040-ig 90%-kal kell csökkentenie a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG-kibocsátás) az 1990-es szintekhez képest, addig a klímaalkalmazkodás érdekében tett erőfeszítések továbbra sem elegendőek. A problémát nagyrészt ez esetben is az egységes működés hiánya okozza, így az alkalmazkodási politika széttöredezett és a segítség gyakran túl későn érkezik. Ezért Európa jelenleg nincs felkészülve egy, a világátlagot várhatóan meghaladó négyfokos felmelegedésre és annak várható következményeire, miközben az időjárással és éghajlattal összefüggő szélsőséges események már most is súlyos veszteségeket okoznak Európa-szerte - áll egy új jelentésben.

Olyan lépésre készül Brüsszel, ami egy darázsfészekbe belenyúlással érne fel

2026. március 20. 15:00 | Major András

Olyan lépésre készül Brüsszel, ami egy darázsfészekbe belenyúlással érne fel

A közel-keleti háború eszkalációja miatti energiaár-emelkedés különösen érzékenyen érintette az Európai Uniót, melynek ipara nagyrészt éppen a magas energiaköltségek miatt már eddig is versenyképességi kihívásokkal küzdött. Az uniós klímapolitikát bíráló megszólalások jó része korábban is az európai szén-dioxid-kibocsátáskereskedelmi rendszerre (EU ETS) irányult, több tagállam pedig már a legmagasabb vezetői szinten követeli a mechanizmus megreformálását vagy egyenesen a felfüggesztését. Az Európai Bizottság eddig ellenállt a nyomásnak, de az energiaár-emelkedés negatív gazdasági és politikai hatásait csillapítandó már a testület is változtatásokat fontolgat az EU ETS-ben is, amely pedig jelentősen elősegíthette a közösség fosszilis importfüggésének csökkenését.

Az ESG akkor működik, ha nem teherként, hanem a jövőbe vezető út térképeként tekintünk rá − Elindult a Portfolio Green Transition & ESG 2026

2026. március 05. 10:28 | Portfolio

Az ESG akkor működik, ha nem teherként, hanem a jövőbe vezető út térképeként tekintünk rá − Elindult a Portfolio Green Transition & ESG 2026

A jelenleg ideológiától átitatott ún. zöld átállás helyett rendezett átállásra van szükség – jelentette ki Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Portfolio Green Transition & ESG 2026 konferencián, hozzátéve, hogy hamarosan óhatatlanul a hazai kis- és középvállalati szektor mindennapi életének is a szerves részévé válik az ESG-szemlélet.

Gál Zoltán:

2026. február 24. 17:00 | Babos András

Gál Zoltán: "Csapdába lökték a kelet-közép-európai országok gazdasági modelljét"

A magyar gazdaság az elmúlt évtizedben egyre szorosabban beépült a globális értékláncokba, ami egyszerre hozott növekedési lehetőségeket és új típusú sérülékenységet - állapították meg hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia EU-integráció és gazdasági felzárkózás témájában tartott konferenciájának előadói. Az eseményen elhangzott, hogy az „FDI-függő piacgazdaság” logikája konzerválhatja az ország összeszerelő szerepét, miközben a növekedést inkább az értékláncban elfoglalt pozíció határozza meg. A szakértők szerint egy ilyen helyzetből a kitörést a minőségi váltás, a tudástranszfer és az innovációs együttműködések erősítése hozhatja el. A konferencián az EU-integráció feszültségei, valamint az energetikai és klímapolitikai alkalmazkodás dilemmái is napirendre kerültek .

Szorul a hurok von der Leyen nagy tervén, gigacégek fenyegetőznek Brüsszelben

2026. február 11. 08:33 | Szabó Dániel

Szorul a hurok von der Leyen nagy tervén, gigacégek fenyegetőznek Brüsszelben

Az európai vegyipari nagyvállalatok nyílt kampányba kezdtek az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) gyengítéséért, és a politikai fogadókészség érezhetően nő az uniós és tagállami döntéshozóknál. Annyira, hogy már kiszivárgott egy tervezet, ami növelni az ingyenes karbonkvóták számát, amelyért cserébe beruházásokat várna el az Európai Bizottság. A cégek azonban egyszerűbben – leginkább olcsóbban – megúsznák a kibocsátás-kereskedelmi rendszer átalakítását.

Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

2026. február 04. 10:00 | Portfolio

Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Az Európai Unió új iparpolitikája és a zöld átállás egyre inkább nyersanyag-ellátási korlátokba ütközik: az energetikai átálláshoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok jelentős részét az EU teljes egészében importra szorulva szerzi be, gyakran egyetlen partnertől. A jelentés megállapítja, hogy bár Brüsszel és a tagállamok felismerték a problémát, a stratégiai célok hiányos és elavult adatokra épülnek, a 2030-ra kitűzött kitermelési, feldolgozási és újrafeldolgozási referenciaértékek hasraütés-szerűek, miközben az importfüggőség csökkentését célzó intézkedések eddig nem hoztak mérhető eredményt. Az uniós belföldi termelés és feldolgozás bővítése lassan halad, az újrafeldolgozás számos kulcsanyag esetében elhanyagolható, a stratégiai partnerségek és projektek pedig gyakran nem garantálják, hogy a megtermelt nyersanyag ténylegesen az európai piacra kerül. Az e-mobiliátásra építő magyar iparpolitika számára is aggasztóak az Európai Számvevőszék új jelentésének megállapításai.

Fogy a levegő: Brüsszel szorításában kilőtt egy alig ismert piac

2026. január 14. 13:01 | Portfolio

Fogy a levegő: Brüsszel szorításában kilőtt egy alig ismert piac

2026-ban 52 millió darabbal csökkentik az aukciókon értékesíthető szén-dioxid kvóták mennyiségét az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében - írta meg az energynews. Az intézkedés a tengeri hajózás EU ETS-be történő integrációjának következménye, de a kínálat szűkítése nyomást helyez az árfolyamra is, amely nem egészen egy év alatt már 50 százalékkal emelkedett.

Magyarországot is megtépi a XXI. század legsúlyosabb válsága: nagy mértékű gazdasági csapás jöhet, ha nem lépünk időben

2026. január 13. 06:00 | Szabó Dániel

Magyarországot is megtépi a XXI. század legsúlyosabb válsága: nagy mértékű gazdasági csapás jöhet, ha nem lépünk időben

Az éghajlatváltozás az Európai Unió gazdasági kilátásait is alapjaiban formálja át, derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. Az intézkedések elmaradása akár 30 százalékponttal is megemelheti a GDP-arányos államadósságot 2050-re, míg a klímasemlegesség felé tartó átmenet bár rövid távon költséges, hosszú távon pénzügyi stabilitást kínál. Magyarország is súlyos árat fizethet, ráadásul az adóbevételeket is újra kell gondolni, ha a zöld átállás miatt csökken a fosszilis üzemanyagok felhasználása.

A piac már előre árazza: brutális drágulás jöhet egy kevésbé ismert tőzsdei terméknél

2025. december 30. 13:39 | Major András

A piac már előre árazza: brutális drágulás jöhet egy kevésbé ismert tőzsdei terméknél

Több mint kétéves csúcsra emelkedett az uniós szén-dioxid-kibocsátási kvóták árfolyama az év végén. Az emelkedés főként a befektetési alapok élénk aktivitásának, illetve azoknak a piaci várakozásoknak tudható be, melyek szerint a kvótakínálat a következő években szűkülni fog. A követelmények szigorodásával és a piacon forgó kvóták mennyiségének fokozatos csökkentésével párhuzamosan az elemzői várakozások további jelentős áremelkedést prognosztizálnak a kvótapiacon a következő évekre.

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

2025. december 26. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

Megugrott a magyarországi energetikai befektetők érdeklődése egy új lehetőség iránt

2025. december 25. 09:00 | Major András

Megugrott a magyarországi energetikai befektetők érdeklődése egy új lehetőség iránt

Jelentős érdeklődés tapasztalható a magyarországi energetikai befektetők részéről az úgynevezett kolokációs projektek iránt, amelyek keretében ugyanazon a helyszínen, közös csatlakozási pont használatával, a hálózati betáplálási kapacitás, illetve a termelői vezeték megosztásával valósulhatnak meg eltérő tulajdonosi körbe tartozó projektek. A kolokációs modellek mint műszaki megoldás és beruházási forma megjelenése új lehetőségeket kínál a piaci szereplők számára, a jogi, üzleti és műszaki keretek pedig folyamatosan fejlődnek, de számos nyitott kérdés is akad még. A bankok részéről komoly étvágy mutatkozik az ilyen projektek finanszírozására, de e szempontból is lényeges kérdés, hogy a másodlagos jogosult projekt megfinanszírozása esetén milyen garanciái lehetnek a hálózathoz való hozzáférés fennmaradásának, ha az elsődleges jogosult elveszíti hálózati betáplálási jogait - mondta Simon Gábor, a DLA Piper Hungary energia szakterületének vezetője.

Meglepő bejelentést tett Brüsszel: így változik meg az európai ipar sorsa 2026-tól

2025. december 17. 15:12 | Portfolio

Meglepő bejelentést tett Brüsszel: így változik meg az európai ipar sorsa 2026-tól

Az Európai Bizottság átfogó reformot jelentett be a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmusnál, amely egyszerre célozza az ipari versenyképesség védelmét és a karbonkiszivárgás érdemi visszaszorítását. A bejelentés középpontjában a hatály kiterjesztése, a kiskapuk lezárása, valamint az exportorientált ágazatok ideiglenes kompenzációja áll. A legfontosabb elemek: downstream termékek bevonása (180 új termékkategória), szigorúbb elkerülés elleni szabályok, egyszerűsített rendszer a cégek 90 százalékának kivonásával, ideiglenes dekarbonizációs alap 2026–2027-re, valamint a CBAM-bevételek akár 23 százalékos növekedése és 2030-ig mintegy 500 millió eurós többletbevétel.

Az EU bezárja a kiskaput - újabb termékekre terjesztenek ki vámokat

2025. december 16. 11:09 | Portfolio

Az EU bezárja a kiskaput - újabb termékekre terjesztenek ki vámokat

Az Európai Unió kiterjesztené a januárban életbe lépő szén-dioxid-alapú határvámot (CBAM) az importált autóalkatrészekre, hűtőszekrényekre és mosógépekre is, hogy bezárjon egy, a külföldi gyártók számára nyitva álló kiskaput – derül ki egy, a Reuters birtokába jutott Bizottsági tervezetből.

Riadót fújtak a kutatók: szinte totálisan eltűnhet a természeti jelenség, ha nem lép az emberiség

2025. december 16. 08:48 | MTI, Portfolio

Riadót fújtak a kutatók: szinte totálisan eltűnhet a természeti jelenség, ha nem lép az emberiség

A világ gleccsereinek körülbelül a fele, de akár a 90 százaléka is végleg eltűnhet az évszázad végére, függően a globális felmelegedés ütemétől és az éghajlatváltozás kezelésére hozott intézkedésektől - közölte a zürichi ETH egyetem egyik kutatócsoportja a Nature Climate Change című folyóiratban most megjelent tanulmányában.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility