Bár Magyarországon a szokatlanul hűvös május miatt nehéz elhinni, a globálisan és hazánkban is rekordmeleg telet követően várhatóan újabb, rendkívül forró nyárra számíthatunk. A Spanyolországot és Portugáliát sújtó, április 28-i – korábban sosem látott léptékű – áramszünet arra figyelmeztet, hogy akkor is fontos végiggondolnunk energiarendszereink sérülékenységét, amikor épp vastag pulóverben ülünk. A klímaváltozás gyorsulásával egyre sürgetőbbé válik az hőségnek ellenálló épületek és a fenntartható hűtési stratégiák szerepének újragondolása az épített környezetben. E témában szervezett stratégiai ülést az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat (Climate Action Network Europe), amelyen a Levegő Munkacsoport is részt vett.
„Az EKR szerepe túlnőtt az energiahatékonyságon és ma már egy stratégiai gazdaságpolitikai eszköz is” – mondta Gondola Csaba az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerről. A 2021-ben indult program most új alapokra kerül: a közelgő reform nem csupán finomhangolás, hanem valódi szemléletváltás is. A jogszabályi változásokról, a gyakorlati tapasztalatokról és a zöld átmenet kihívásairól beszélgettünk az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkárával.
Az energiabiztonsági megfontolások, az időjárásfüggő megújuló energia terjedése, a klímapolitikai vállalások, a hagyományos áramtermelő technológiákhoz képest kedvezőbb gazdaságosság, valamint az új támogatási rendszerek mind arra mutatnak, hogy az európai akkumulátoros energiatároló piac ipari méretű szegmensében óriási növekedés jöhet a következő években.
Úgy látszik, hogy Németország szakít az eddig álláspontjával, és jóval elfogadóbb hangnemet fog képviselni az atomenergia kapcsán az unióban - számol be a Reuters. A döntés nem csupán a nukleáris energia társadalmi elfogadottságának növekedését tükrözi, hanem egyfajta gesztus is az egyik vezető európai hatalom irányába.
Egy új, online elérhető nyílt forráskódú eszköznek köszönhetően a korábbiaknál jóval frissebb adatok váltak elérhetővé a világ jelentősebb üvegházgáz-kibocsátó forrásainak szennyező tevékenységéről. A műholdakra, érzékelőkre és mesterséges intelligencia modellekre támaszkodó fejlesztés gyökeres változást ígér a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos elszámoltathatóság területén, illetve abban, hogy hogyan reagál a világ a klímaválságra. 2025 első havi adatai pedig azt mutatják, hogy bekövetkezett a rég várt fordulat, és elkezdődött a globális ÜHG-kibocsátás csökkenése.
Az Európai Bizottság új jogalkotási és szakpolitikai csomagot készít elő „European Grids Package” néven, amely a villamosenergia-hálózatok bővítését, korszerűsítését és engedélyezési folyamatainak gyorsítását célozza meg az energiabiztonság, a megfizethetőség és a klímacélok érdekében. Az elképzelésről a Bizottság most nyilvános konzultációt indított, amelyre minden érintett iparági szereplő visszajelzését várják.
A biztonsági kihívásokkal szembenéző Európa védelmi kapacitása jelentős növelésére készül. A védelmi kiadások növelése a tételek nagyságára tekintettel konfliktusba kerülhet az EU klímapolitikai programjával, így a ráfordítások megtervezésében komporomisszumkényszer állhat elő nem csak tagállami szinten, de magában az uniós költségvetésben is. A védelmi és klímapolitikai programok és célok azonban egyáltalán nem állnak teljesen összeütközésben egymással, amint erre a Bruegel nevű think tank elemzésében rámutatott.
Az Európai Bizottság átfogó egyszerűsítési kampányt hirdetett, melynek célja az uniós szabályozások érdemi csökkentése a vállalatok terheinek enyhítése érdekében. A „Simplification Omnibus” kezdeményezésbe most az energiaipari vállalatok is beszállnának.
Kereken 100 napja vezeti az Egyesült Államokat Donald Trump elnök: ilyenkor hagyomány, hogy amerikai lapok, elemzőházak sorra veszik, milyen ígéreteket tudott megvalósítani Amerika új vezetője, illetve hogy változtak ennek hatására a gazdasági, népszerűségi mutatók. Trump elnök egyébként kifejezetten nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy betartsa szavát és még radikálisabb elképzeléseit is gyakorlatba ültesse, ez pedig meglátszik az elnök munkájának megítélésén is.
A geomérnöki beavatkozások két fő típusa a szén-dioxid eltávolítása (CDR) és a napsugárzás módosítása (SRM). A CDR technikák – például erdősítés vagy közvetlen szén-dioxid-leválasztás – jelenleg kis mennyiségű szén-dioxid kivonására képesek a globális kibocsátásokhoz képest. Az SRM módszerek, mint például a sztratoszférikus aeroszol-befecskendezés, a beérkező napsugárzás csökkentésével hűtenék a bolygót, de veszélyes mellékhatásokkal járhatnak, például a csapadékmintázatok átalakulásával, savas esőkkel és ózonréteg-károsodással. Bár a geomérnökség csökkentheti az éghajlatváltozás hatásait, nem helyettesíti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Emellett súlyos etikai, ökológiai és geopolitikai kérdéseket vet fel, miközben a hosszú távú hatásai továbbra is bizonytalanok.
A világ korallzátonyai a valaha feljegyzett legsúlyosabb globális fehéredési eseményen estek át, ami már a bolygó zátonyainak több mint 80%-át érinti - figyelmeztetnek a tudósok a The Guardian beszámolója szerint.
A 2024-es globális összevetés alapján lehagyta Magyarország Chilét és Görögországot a napenergia hasznosításában, hiszen 25%-ra ugrott az áramtermelésen belüli súlya, és így világelső lett a napenergia hasznosításában – hívta fel a figyelmet kedd reggeli Facebook-posztjában a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium.
Az Európai Bizottság vizsgálja a 2040-es uniós kibocsátáscsökkentési cél felpuhításának lehetőségeit, így próbálva kezelni a klímacéllal szembeni poltikai ellenkezést, miközben igyekszik az általa korábban előirányzott 90%-os célszámot is megtartani. A Bizottság eredetileg az első negyedévben a klímatörvény módosítása keretében tette volna meg arra vonatkozó hivatalos javaslatát, hogy az Európai Unió tagállamai 90%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását 2040-ig az 1990-es szinthez képest. A kibocsátáscsökkentés nehéziparban és mezőgazdaságban várható költségeivel kapcsolatban azonban jelentős aggályok merültek fel a tagállamok és törvényhozók részéről, ezért a testület elhalasztotta a törvényjavaslat előterjesztését.
A szlovák kormány 2026 végéig fokozatosan megszünteti az új megújulóenergia-projektek garantált átvételi áras, illetve fix támogatásait. A gazdasági minisztérium ugyan továbbra is fontosnak tartja a megújuló energiaforrásokat, de úgy értékeli, hogy a technológiai fejlődés és a költségek csökkenése miatt a projektek támogatás nélkül is életképesek lehetnek - számolt be az Euractiv. A lépés csökkentheti a szlovák zöldenergia-piaci beruházási kedvet és arra késztetheti az üzemeltetőket, hogy újragondolják létesítményeik üzemben tartását, de nemzetközi következményekkel is járhat.
Egyszerre három törvénymódosítás-tervezetről is társadalmi egyeztetésbe kezdett tegnap a kormány, amelyek közös célja, hogy Magyarország megfeleljen az Európai Unió energia- és klímapolitikai jogszabályainak.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Pénzforgalmi Ellenőrzési Hivatala (OCC) visszavonta a bankoknak szóló, klímakockázatokkal kapcsolatos irányelveit - írja a Reuters.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
A velencei esküvő visszhangja.
Jobban teljesített a várakozásoknál.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
