A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex alapján 2023 negyedik negyedévében 0,7 százalékkal csökkentek a lakásárak az előző negyedévi 0,3 százalékos emelkedést követően.
Az éves nominális növekedési ütem ugyanakkor az előző negyedévben megfigyelt 4,4 százalékról 5,8 százalékra gyorsult az alacsonyabb bázis miatt, reál értelemben pedig éves szinten 1,8 százalékkal mérséklődtek a lakásárak.
Így alakultak a számok az egyes településtípusokon
Az MNB lakásárindex friss értékei szerint a lakásárak éves növekedési üteme minden településtípuson gyorsult, ami a főváros kivételével a bázishatásnak volt köszönhető. A fővárosban 2023 negyedik negyedévében 2,0 százalékkal nőttek a lakásárak az előző negyedévi 2,3 százalékos csökkenés után. A nominális éves lakásár-dinamika a fővárosban ezzel 3,4 százalékra gyorsult.
A vidéki városokban a megelőző negyedévi 1,2 százalékos drágulást követően a negyedik negyedévben 1,8 százalékkal mérséklődtek a lakásárak, az éves lakásár-dinamika azonban 5,1 százalékról 5,7 százalékra emelkedett. A községekben a harmadik negyedévi 0,9 százalékos emelkedés után a negyedik negyedévben 1,3 százalékkal csökkentek a lakásárak, az előző év azonos időszakához képest pedig 7,5 százalékkal tartózkodtak magasabban.
Az MNB összefoglaló ábráján jól látszik, hogy éves szinten nézve 2023 harmadik és negyedik negyedévében is a községekben volt a legdinamikusabb az áremelkedés, míg Budapesten volt a legkisebb. A negyedik negyedévi dinamika ugyanakkor mindegyik településtípusnál erősödött, azaz 2023 utolsó negyedévében a korábbiakhoz képest valamivel nagyobb ütemben emelkedtek az árak.
Mi történt a régiós városokban?
A negyedéves alapon stagnálást mutató Nyugat-Dunántúl kivételével minden vidéki régióban a városi lakásárak csökkenése volt megfigyelhető a negyedik negyedévben. Éves alapon viszont egy kivétellel mindegyik régióban áremelkedés következett be. A kivételt a közép-magyarországi régió városai jelentik, ahol 4,3 százalékkal mérséklődtek a lakásárak, éves összevetésben pedig 0,7 százalékos árcsökkenés következett be. A dél-alföldi és közép-dunántúli régiók városaiban a megelőző negyedévhez képest rendre 3,0 és 2,6 százalékkal csökkentek a lakásárak, az éves lakásár-dinamika pedig 3,0 és 4,1 százalékot ért el. Az észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-dunántúli városokban 0,8-1,3 százalék között csökkentek a lakásárak a negyedik negyedév során, az éves lakásár-dinamika azonban rendre 8,0, 8,6 és 10,9 százalékra gyorsult.
Hogy állunk reálértéken?
Végül érdemes reálértéken - az inflációval korrigálva - is megnézni a változásokat, ami alapján elmondható, hogy az elmúlt másfél év magas inflációjához képest mindegyik településtípusnál árcsökkenés volt tapasztalható. A valóságban ez - ahogy a fenti ábrákon látszik - nem jelentett tényleges árcsökkenést, mindössze azt mutatja, hogy a lakásárak emelkedése sokkal kisebb volt, mint az inflációs kosárban lévő termékeké. Bár évtizedes időtávon még így is magasak az árak, Budapesten a 2018-as, a városokban a 2021 eleji szinten mozognak.
Országos átlagárak terén az MNB árindexén lehetőségünk van még hosszabb időtávra visszamenni, ami nominális és reálértéken is egészen 1990-től elérhető. Ez alapján az utóbbi bő három évtizedben az alábbiak szerint alakultak az országos lakásárak.
Címlapkép forrása: Shutterstock
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
