Miközben a lakásárak csak kis mértében csökkentek, az adásvételek száma jelentősen visszaesett a tavalyi harmadik negyedévben. Miután a KSH frissítette a tavalyi harmadik negyedéves lakásárindexét kiderült, pontosan hogy változtak az új és a használt lakások árai, valamint az, hogy mennyivel esett vissza egy év alatt a lakáspiaci forgalom.
Nagy változások zajlottak az elmúlt bő két évtizedben a különböző jogállású települések lakáspiacain, de úgy tűnik, a legdrágább helyszíneket nézve meglehetősen nagy az állandóság. A 2014 utáni lakáspiaci fellendülést nagyon jól mutatja, hogy míg 2015-ben 700 ezer forintos négyzetméterár sem kellett ahhoz, hogy egy utca az eladott lakások átlagára alapján a tíz legdrágább közé kerüljön Budapesten, addig 2022-ben már 1,7 millió forintos fajlagos árra volt szükség ugyanehhez. Cikkünkben bemutatjuk, mi történt az egyes településtípusok átlagárával az ezredforduló óta, majd egy interaktív térképen azt is, hogy mely utcák kerültek Budapesten a legdrágábbak közé 2015 óta.
Megjelent a KSH legfrissebb, a tavalyi harmadik negyedéves adatokat tartalmazó előzetes lakásárindexe. Ez alapján továbbra is a lakásárak stagnálása látható: a megelőző negyedévhez képest 0,3 százalékos árcsökkenés, az előző év azonos időszakához képest pedig 1,5 százalékos áremelkedés következett be. Fontos kiemelni, hogy a jövő hét második felében érkező frissítéskor ezek a számok még változhatnak, illetve az MNB is akkor teszi közzé a legújabb lakásárindexét.
Jelentősen nőtt az érdeklődés az eladó lakóingatlanok iránt az idei év elején, ami részben az új lakástámogatásoknak köszönhető. A megemelkedett ingatlankeresések száma leginkább az új lakásoknál volt látványos, jóllehet még így is csak minden huszadik vásárló keresgél az új lakások között. Mindez nem véletlen, ugyanis az új lakások ára évek óta nem volt olyan drága a használtakhoz képest, mint a tavalyi évben.
Gyakran szóba kerül, hogy a budapesti lakásárak mennyivel magasabbak a vidékieknél és a kistelepülések folyamatosan szakadnak le a fővárostól. De valóban ez a jellemző tendencia? Mennyire lehet általánosítani a települési jogállások szerint? Elemzésünkben az MNB számai alapján azt néztük meg, mennyire igaz a kistelepülések Budapesthez viszonyított lakáspiaci hanyatlása és mekkora ma az árolló a főváros és a vidék között.
Magyarországon az elmúlt évtizedben európai szinten is kiugró lakáspiaci növekedés jellemezte a magántulajdonra épülő lakásrendszert. A 2000-es évek nagy lakáspiaci boomját globális gazdasági és ingatlanpiaci válság követte, amely Magyarországon elsősorban a finanszírozhatatlan devizahitelekhez kapcsolódott. A válságkezelés jelentősebb mértékben 2014-ig folyt, amikor az ingatlanpiac mélypontra került, majd 2015-től újraindult a fellendülés. Az újabb lakáspiaci ciklust európai összevetésben is kiugró adatok jellemezték, egészen a 2022-es visszaesésig.
Közel kétmillió ember él ma Magyarországon lakótelepi lakásban, éppen ezért érdemes külön is foglalkozni ezzel a lakástípussal. A nemrég megújult KSH Ingatlanadattár alapján megnéztük, hol vannak az ország legolcsóbb és legdrágább lakótelepi utcái. Érdekesség, hogy előbbiben az 50 ezer forintot sem éri el a négyzetméterár, utóbbiban viszont az 1 milliót is meghaladja. Emellett arra is érdemes egy pillantást vetni, hogy 2015 óta hogy változtak a lakótelepi lakásárak az országos átlaghoz képest.
Bár országos szinten alig változott az eladásra kínálat használt és új lakások ára októberben az egy évvel korábbihoz képest, Budapesten és a nyugat-dunántúli régióban jelentősebb változás következett be - derül ki az ingatlan.com októberi lakásárindexéből, ami az eladó lakóingatlanok kínálati árának változását mutatja be.
Felülvizsgálta előzetes számait a KSH, ami alapján magasabb adatfeldolgozottság mellett ismét közzétette legfrissebb, 2023 második negyedévére vonatkozó árindexét. A magasabb feldolgozottság ezúttal magasabb árakat eredményezett, a korábbihoz képest nagyjából 1 százalékkal felfelé módosult az átlag, vagyis az első negyedévhez képest szinte pontosan 1 százalékos árcsökkenés, a megelőző év azonos negyedévéhez képest pedig éppen 1 százalékos árnövekedés ment végbe nominálisan.
Évről évre milliók kíváncsiak a lakásárak alakulására, ami nem meglepő annak fényében, hogy a lakosság többsége számára a saját lakóingatlan jelenti a legnagyobb értékű vagyontárgyat. A bérlakásban élők szintén széles csoportja pedig inkább a bérleti díjak alakulását figyeli, így a legújabb Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben mind a lakásárakra, mind a bérleti díjakra vonatkozóan igyekeztünk előrejelzést adni a várható irányokról. A felmérés során 12 lakáspiaci szakértőtől kérdeztük meg, hogy mire számítanak a budapesti lakásárak, bérleti díjak, lakásépítések vagy újlakáspiaci folyamatok területén az előttünk álló évben.
Kijött az MNB legfrissebb, 2023 második negyedévére vonatkozó lakásárindexe, mely szerint a lakásárak éves növekedési üteme jelentősen lassult a fővárosban és a vidéki városokban, a községekben pedig éves alapon érdemi csökkenés látható. Nagyon más azonban a kép, ha reálértéken nézzük a számokat, úgy minden kategóriában visszaesés történt, az inflációval korrigálva Budapesten 14, a községekben pedig 25 százalékkal estek vissza egy év alatt az árak.
Elstartolt az ingatlan.com új lakásárindexe, amely hosszú és rövid távon mutatja be a lakáspiaci trendeket, ezen belül a lakóingatlanok árának változását országos és regionális szinten - derül ki a társaság keddi sajtótájékoztatóján Budapesten. A legfrissebb lakásárindex szerint az idei harmadik negyedévben 0,8 százalékkal mérséklődtek az országos átlagárak az előző negyedévhez képest.
Tíz éve nem fordult elő az Európai Unióban, hogy nominálisan is csökkenni kezdjenek a lakásárak, az idei második negyedév azonban változást hozott ebben. Éves alapon ugyanis 1,1 százalékkal mentek lejjebb az uniós lakásárak 2022 második negyedéve óta. Az országok között most is nagyok a különbségek, van, ahol még mindig kétszámjegyű növekedést látunk, de például Németországban ugyanekkora árcsökkenést mértek.
Megjelenet a KSH legfrissebb, előzetes lakásárindexe, melyből kiderül, hogy az idei második negyedévben kismértékben ismét csökkentek a lakásárak. Bár ez a szám az október végi teljes felülvizsgálatkor még változhat, egyelőre az látszik, hogy az előző negyedévhez képest közel 2 százalékkal lejjebb mentek az árak, az előző év azonos időszakához képest pedig 3 százalékos volt a nominális áremelkedés. Nagyon más képet kapunk viszont, ha megnézzük, hogy mi történt ezalatt a lakások reálértékével.
2023 első negyedében önmaga Európa-csúcsát is megdöntötte a magyar lakásárindex. Bár az év vége után az idei első három hónapban is lassulás jellemezte az európai piacot, biztató információkat is találni a legfrissebb európai statisztikákban a hazai lakásszektor kilátásainak megítéléséhez. Az OTP Ingatlanpont szakértője szerint azonban nem biztos, hogy az Eurostat piaci pillanatfelvételén már feltűnt a hazai lejtmenet vége.
Mostanra elmondható, hogy Európa-szerte megállt a lakásárak korábban tapasztalható növekedési üteme. A KSH és az Eurostat adataiból kiderül, hogy szinte alig van olyan uniós ország, ahol az elmúlt negyedévek valamelyikében legalább egy minimális, 1-2 százalékos árcsökkenés ne lett volna. Igaz, hogy nominálisan nézve nagy zuhanások sem tapasztalhatók, a magyarországihoz hasonlóan a többi országban is a kivárás és a stagnálás jelei láthatók. Teljesen más képet kapunk azonban, ha az inflációt is bevonjuk a képletbe, azaz reálértéken hasonlítjuk össze az uniós országok lakásárváltozásait.
Kelet-közép-európai indexkövető részvényalapot hozott létre az OTP Csoport.
Így néz ki az átalakult Sió-zsilip.
Zajlik a Portfolio AI in Business konferenciája.
Az uniós versenyképesség helyreállítása a cél.
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
