2011. május 13. 16:53 | Portfolio
Az adócsökkentéseken keresztüli gazdasági gyorsulásra alapozott eddigi magyar gazdaságpolitika egyértelműen hibás volt, most azonban kedvező, hogy a szerkezetei reformok sorozatán keresztüli útra tért át a kormány - értett egyet a HBLF által ma szervezetett pénzügyi konferencián Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, Bod Péter Ákos, professzor, a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára, illetve Kovács Árpád, az SZTE professzora, az Állami Számvevőszék volt elnöke. Zsoldos István, a MOL vezető közgazdásza szerint az eddigi könnyű lépések, az adókulcsok és bázisok ide-oda tologatása után most már a nehezebb lépések, a szerkezeti reformok következnek, amelyek sok feladat összehangolását igénylik és emiatt a hibázás lehetőségét is magukban hordozzák.
Míg Kovács Árpád szerint az elmúlt egy évi költségvetési lépések miatt távolodott Magyarország az eurózóna kétes hírű, perifériához tartozó országaitól, addig Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy inkább közeledett. Utóbbit arra alapozza, hogy kimutatható: a magyar gazdaság szoros együttmozgása a német gazdasággal az utóbbi években csökkent. Meglátása szerint emiatt a magyar gazdaság elkezdett leszakadni és ha ez fennmarad, akkor a perifériához való sodródás fog bekövetkezni. Bokros Lajos, a CEU professzora előadásában azt emelte ki, hogy Magyarországot mostanában már nem feltétlenül a visegrádi országokhoz, hanem a balkáni országokhoz sorolják a gazdasági csoportok képzése során.
Jól érzékelhetően növekszik a hazai befektetők részéről az érdeklődés a lengyel tőzsdei befektetések iránt. Melyek a legfőbb különbségek a magyar és a lengyel tőzsde között?
