S&P: megerősített besorolás, GMU tagság 2009-ben
Megerősítette a hosszú lejáratú devizaadósság besorolását a Standard&Poors hitelminősítő intézet. A rövidesen kibocsátásra kerülő 2014-ben lejáró 1 mrd eurós kötvénysorozat minősítése "A-".
Keresett kifejezés: egyensúly intézet | Találatok száma: 245 Új keresés
Megerősítette a hosszú lejáratú devizaadósság besorolását a Standard&Poors hitelminősítő intézet. A rövidesen kibocsátásra kerülő 2014-ben lejáró 1 mrd eurós kötvénysorozat minősítése "A-".
Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szerint a magyar gazdaság mutatóit kettősség jellemzi. Míg a külső és belső egyensúly romlása folytatódott, addig a reálgazdasági folyamatok egyre kedvezőbb képet mutatnak. A világgazdaságban egyelőre csak az Egyesült Államokban látszódnak az élénkülés jelei, Japán és az Europai Unió a várakozások alatt teljesít.
Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szerint a világgazdaságban felerősödtek a kamatemelési várakozások. Az Egyesült Államok kiugró növekedési üteme, valamint az Európai Unió fiskális lazulása is a hosszú ideje tartó kamatcsökkentési trend megfordulását valószínüsíti. Magyarországon az elmúlt hónapokban nem sikerült elérni a forint erősödését, a külföldi befektetések volumene továbbra sem kielégítő. Az államháztartási hiány jövő évi csökkentése kedvező jel, a költségvetési törvényben szereplő deficitnél ugyanakkor magasabb értékkel számolunk.
Az Európai Előrejelző Hálózat (EFN) nevű prágai székhelyű intézet elemzée szerint a csatlakozó országoknak a költségvetési hiányok mérséklése előtt nem kell sietniük az euró bevezetésével - írja az MTI. Az intézet ezzel csatlakozott ahhoz a nézethez osztja tehát az Európai Központi Bank és több más intézmény véleményét.
Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szerint a magyar gazdaság számára meghatározó Európai Unió növekedési kilátásai számottevően nem javultak, a hazai export jelentős bővülése 2004-ben várható. A külső egyensúly ennek megfelelően idén tovább romlik. A jövő évi költségvetés tervezése során annyi már bizonyos, hogy a gazdaságpolitikában prioritást fog élvezni az államháztartási egyensúly kérdése.
Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szerint a magyar gazdaság növekedési kilátásai továbbra is kedvezőtlenek, az egyensúlymutatók romlása az első félévben folytatódott. A jövő évi költségvetési tervek mind rövid, mind középtávon jelentősen befolyásolják a fejlődési lehetőségeket. A gazdaságpolitika hitelességének növelése, valamint a versenyképesség javítása kell hogy prioritást élvezzen a közeljövőben.
A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint az idei első hónapok jelentős lassulását a II. félévben némi élénkülés követheti, az év egészében azonban a növekedés üteme (3.3%)nem lesz nagyobb a tavalyinál (3.3%). A külső egyensúly romlása folytatódik, az infláció lényegében stagnál.
Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet elemzése szerint a világgazdaságban továbbra sem mutatkoznak az élénkülés jelei. Az iraki háború befejezése ugyanakkor egy konjunktúrális időszak kezdetét jelentheti, ami legkorábban a második félévben bontakozhat ki. A magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit erőteljesen korlátozzák főbb kereskedelmi partnereink strukturális problémái és a dekonjunktúra elhúzódása.
Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet elemzése szerint az iraki háború elhúzódása kedvezőtlenül érinti a dekonjunktúrával küzdő világgazdaságot. A magyar gazdaságra a fejlett nagyhatalmak vártnál alacsonyabb növekedése, valamint a világpiaci olaj árának emelkedése lehet hatással. Mindez a GDP növekedését, a fizetési mérleg egyenlegét, valamint az infláció alakulását érintheti.
2003-ban a GDP 3.9 százalékos növekedésével számol az ECOSTAT, fokozatosan javuló időbeli és ágazati eloszlásban. Az intézet szerint a két éve szinte stagnáló világgazdasági környezet erősen behatárolta a magyar növekedés lehetőségeit A világgazdasági konjunktúra várt fellendülése 2002-ben nem következett be, a gazdaság élénkülésének remélt időpontja kedvező esetben 2003 közepére, második felére tolódik. 2003 az ECOSTAT szerint azért is kiemelkedően fontos év, mert meg kell alapozni a csatlakozási feltételek teljesíthetőségét. A belépést követően a felzárkózást segítő uniós támogatások a gazdasági fejlődésben 1-2 százalékos gyorsulási többletet hozhatnak.
Globálisan szemlélve várhatóan nem lesz lényeges hatása a hitelminőségekre egy gyors iraki villámháborúnak, viszont a fegyveres konfliktus elhúzódása, egy esetleges gerillaháborús helyzet kialakulása már érdemi hatással lehet a hitelbesorolásokra - áll az S&P elemzésében. A háború közvetlenül leginkább a közel-keleti országokat érinti (Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Omán, Pakisztán, Quatar, Törökország), a hitelbesorolás megváltozása itt következhet be leghamarabb. Közvetve azok az országok vannak legnagyobb veszélyben, amelyek külső finanszírozási szükséglete jelentős.
Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet elemzése szerint a 2003. év gazdasági korrekciókkal kezdődött. A forint árfolyama az előző év utolsó negyedévére jellemző erős, ám nem kellően megalapozott pozíciójából egy spekulációs támadást követően visszaállt a korábban jellemző és elfogadható szintre (sáv középtől 10-12 százalékra az erős oldalon). A hatóságilag szabályozott szolgáltatások ára ugyanakkor a megelőző évekre jellemző szint feletti mértékben, a világpiaci ármozgást is figyelembe véve emelkedik 2003-ban.
A nemzetgazdaság helyzete 2002-ben a tavalyi évhez viszonyítva romlott, a kitűzött gazdaságpolitikai célok többségükben nem valósultak meg. A gazdaság fejlődése lassult, a GDP várhatóan 3,2 százalékkal nő, szemben a tervezett 4 százalékkal és a tavalyi 3,8 százalékkal. A külső és belső egyensúly a vártnál kedvezőtlenebb. A globális gazdaság élénkülése elmaradt, az export lassú növekedése nem dinamizálta a gazdaságot, a belső fogyasztás bővülése főként az import termékek keresletét fokozta - áll az ECOSTAT ma kiadott jelentésében.
Érezhetően romlottak az Ecostat által számított vállalati konjunktúraindexek novemberben. Jelentősebb csökkenés a kis- és középvállalati mutatóban következett be. A TOP-100 nagyvállalati konjunktúra-index 51% (október 53%), a kis- és középvállalati konjunktúra-index pedig 42.2%-ot tett ki (október 46.2%).
Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb felmérése szerint a 2002. év végén növekvő belső és külső hiány több kockázati tényezőt is erősít az elkövetkező évre. A gazdaság dinamizálása, és vele egyidejűleg az infláció kordában tartása érdekében 2003-ban a monetáris és fiskális politika szoros összehangoltsága szükséges. A néhol túlzón szigorú pénzpolitika és az időlegesen fellazult költségvetési politika nyilvánvalóan közelíteni fog egymáshoz.
Tíz évet kellene várniuk az euróra az Európai Unióhoz most csatlakozni kívánó országoknak - idézte az MTI Hans-Werner Sinn-t, a müncheni gazdasági intézet, az Ifo vezetőjét. Sinn szerint legalább ennyi idő szükséges még ahhoz, hogy az eurót bevezetni szándékozó országok gazdasági konvergenciája megfelelő fokot érjen el a 12 országot egyesítő monetáris unióhoz.
Az ECOSTAT második félévben az export gyorsuló növekedésére számít, ami némileg ellensúlyozza a fogyasztás indukálta import-növekedést, a külső egyensúly jelentősebb változása nem valószínű. A folyó fizetési mérleg hiánya év végére elérheti a 2.5 milliárd eurót.
Dr. Antal László, az MKB közgazdásza fejti ki véleményét a világgazdasági helyzetről és ezzel összefüggésben a magyar gazdaság főbb mutatóinak alakulásáról. A szakértő értékelésében rámutat arra, hogy növekvő ellentmondások találhatók a hazai fiskális és monetáris politika között. Az elemzést változatlan formában adjuk közre.
Az ECOSTAT havi jelentése szerint az elmúlt időszakban igen kedvező konjunkturális jelek mutatkoztak az USA-ban, míg az euró-zónában meggyőző növekedési adatok nélkül az inflációs feszültségek növekedéséről beszélhetünk inkább. A hazai gazdaság fejlődése nagymértékben függ a külgazdasági környezet változásától. A kormányzati eszközök támogatásával megvalósuló beruházások pótlólagos keresletükkel valamelyest élénkíthetik a gazdaságot, illetve mérsékelhetik a visszaesést. Ez azonban nem lehet a tartós növekedés forrása. Az idei évben a hazai gazdaság az ECOSTAT szerint 3.6-3.8%-kal bővülhet, az inflációs átlag 5.6% lehet. A külső és a belső egyensúly egyránt romlik. Az ECOSTAT konjunktúrafelvételei a vállalati kör erősödő optimizmusára utalnak.
A dekonjunktúra utáni erőteljes boom nem valószínűsíthető - áll az Ecostat legfrissebb havi jelentésében. Stabil vagy ugrásszerű növekedésről korántsem lehet beszélni, hiszen az EU-ban is inkább lefelé korrigálják az éves GDP prognózisokat az elemzők. A magyar gazdaság idei növekedése 3.6-3.8% körül alakulhat. A múlt évhez képest elsősorban a beruházásoknál várható élénkülés, míg a lakossági fogyasztás dinamikája némileg csökkenhet. Az exportnövekedés tovább lassul.
Az elmúlt napokban óriási figyelem övezte az új pápa megválasztását és természetesen ez a figyelem kiterjed arra...
A tegnapi hozzászólásokból az jött le, hogy rengetegen úgy gondolják, hogy mennyire olcsó az áram Magyarországon....
Számos fociklub jut csődközelbe, egyesek konkrétan át is élik, vagy tulajdonosuk jut hasonló sorsra. Még a legmélyebb... 
A beszámolókészítés a vállalati könyvelés egyik legösszetettebb, évente ismétlődő feladata. Az éves pénzügyi... 
Makrogazdasági területen az elmúlt hét nem okozott számottevő meglepetést. Az USA, Kína és az eurózóna gazdaságát...
2025-ben a hazai energetikai fejlesztések soha nem látott mértékű támogatást kapnak.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
