Vasárnap egyszerre tartottak törvényhozási és elnökválasztást a közép-amerikai Hondurasban, amely méretét és lakosságszámát tekintve egy súlycsoportban játszik Magyarországgal, a magyarnak mégis csupán hatoda az egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritás alapján. A részleges eredmények alapján rendkívül szoros, statisztikai döntetlennek tekinthető befutó született az elnökjelöltek között, a szavazás azonban nemcsak azért tekinthető fordulópontnak, mert a baloldal röpke négy év után búcsút inthet a hatalomnak: a hondurasi újabb és talán az eddigi legkirívóbb esete volt annak, hogy Donald Trump nyíltan igyekezett belenyúlni egy másik ország választási folyamatába. Mindeközben pedig egy olyan vitás húzása is volt az amerikai elnöknek, ami kritikusok szerint saját kormányzati politikájának is ellentmond.
Az önmagában nem újdonság, hogy a nagyhatalmak olykor beavatkoznak egy külföldi állam választási folyamatába, bár a befolyásolás mértéke és módja az idők során változatos sormintát írt le. Egy pár éve könyvként is megjelent politikatudományi kutatás a 20. század második világháború utáni időszakában – azaz 1946 és 2000 között – 117 pártpolitikai beavatkozást...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Az előfizetés a következőket tartalmazza:
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
