Hiába a devizapiaci vérengzés, volt, amivel még a dollár sem bírt

Kínai para, a brit font kivégzése, Trump-rali, másfél évtizedes dollárcsúcs: mozgalmas éven vagyunk túl, ha visszanézzük a 2016-os év legfontosabb, devizapiacot befolyásoló eseményeit. A fejlett piaci devizák közül a legnagyobb vesztes egyértelműen a brit font volt, a képzeletbeli dobogó legfelsőbb fokára pedig az izlandi korona állhatott, ugyanis idén mintegy 13%-ot tudott erősödni a dollárral szemben. Cikkünkben röviden összeszedtük, hogy mi történt 2016-ban a fejlett piaci devizákkal.

Néhány tanács Warren Buffettől, ami segíthet megóvni befektetéseinket Donald Trumptól

Valami eszméletlen pénzszórásba kezdhetnek Orbánék

Olyan tempóban költi a pénzt a költségvetésből a kormány, hogy nehezen lehet azt követni. Mindezekre meg is van a fedezet és jövőre is hasonló helyzetben lehet a kormány, a 2018-as parlamenti választások előtt néhány hónappal.

Ez volt idén a világ 10 leggyorsabb országa

Miközben a világ a globalizáció válságával és a nyugati társadalmak alsó középosztálybeli polgárainak helyzetével van elfoglalva, addig vannak országok, akik köszönik szépen, jól elvannak ezzel a haldokló globalizációval. Az idén is folytatódott ugyanis a sikeresebb feltörekvő gazdaságok felzárkózása, ami Ázsia jelentős részét kezdi kiemelni a mélyszegénységből. Toplista a 2016-év GDP-növekedési bajnokairól az IMF legutolsó előrejelzése alapján.

Folytatódhat jövőre az emelkedés a tőzsdéken

A makrogazdasági környezet javulására és a vállalati profitnövekedés fellendülésére számítanak az Erste elemzői jövőre - derül ki 2017-es részvénypiaci stratégiájukból. A ciklikus szektorok felülteljesítők lehetnek az év elején, főként az olajcégekre optimisták az elemzők az olajmegállapodás fényében. Az első negyedévre mérsékelt, legfeljebb 5 százalékos emelkedést várnak a szakértők a globális indexben. Európa idén lemaradó volt, de itt is emelkedés jöhet a közelgő választásokkal és a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság ellenére.

Eddig nem ismert számok a CSOK-ról és a készpénzgyilkos programról (Interjú)

A hat évre szóló bérmegállapodás, az uniós források felfutása és a CSOK-igénylések felpörgése járulhat hozzá az erősebb gazdasági növekedéshez a következő években - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Hornung Ágnes. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára részletes számokat árult el a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről, valamint a most indított bankkártya-elfogadóhely telepítő programról. A készpénzhasználat csökkentéséhez azonban a POS-program nem elég, a lakosság edukációjára is szükség van.

Lesz itt még rendkívüli nyugdíjpénz!

Eldőlt, hogy a kormány 2017-ben a korábbinál gyorsabb gazdasági növekedésre számít. Ez pedig magával hozza automatikusan az év végi egyszeri nyugdíjkifizetést.

Valami brutális dologra készül a kormány az év végén

Közzétette várva várt költségvetési és makrogazdasági prognózisát a Nemzetgazdasági Minisztérium, ám abban a 2016-os számok is tartogatnak érdekességeket.

Lerántotta a leplet az NGM: berobban a magyar gazdaság jövőre

Kedden publikálta a Nemzetgazdasági Minisztérium a frissített növekedési és költségvetési előrejelzését. Ebből kiderül, hogy az új intézkedések hatására jövőre 4,1%-kal növekedhet a gazdaság, 2018-ban pedig ez még tovább, 4,3%-ra gyorsul. A 19 oldalas dokumentum érdekessége, hogy idén akár 2,3% is lehet a költségvetés hiánya, jövőre ez emelkedik 2,4%-ra.

A szlovákoknál igazi összeomlást látunk az EU-pénzek miatt

Bár a magyar gazdasági növekedést lefelé húzzák idén a jelentősen visszaeső beruházások, de ami a szlovákoknál van, az még csúnyább képet fest. Mindkét folyamat a tavaly év végéig kifizethető 2007-2013-as EU-pénzekkel függ össze.

Elkészült az MNB mesterterve a készpénz leváltására

Az átutalás lehet az új kártyás fizetés és a készpénz egyben, legalább is hosszú távon. Persze a plasztik és a készpénz sem fog eltűnni a boltokból még jó pár éven keresztül, de úgy tűnik, hogy az ezeket leváltani képes azonnali átutalási rendszer bevezetésében Magyarország élen jár majd. Ez azt jelenti, hogy 2019 második felében jó eséllyel már az év minden napján, 0-24 órában bármikor pár másodperc alatt pénzt küldhetünk majd egymásnak. A rendszert úgy alakítják ki, hogy a bankok és fintech cégek könnyen fejlesszenek rá akár bolti, akár személyek közötti fizetési megoldásokat, illetve mobilra vagy e-mail címre is lehet majd vele utalni. A több milliárdos infrastruktúra-projektet részben közpénzből, a banki oldalon pedig saját forrásból finanszírozzák. De az MNB elvárása az, hogy a milliárdos költségből a bankok semmit ne terheljenek át az ügyfelekre a díjakon keresztül. Az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatójával, Bartha Lajossal, és Varga Lóránt főosztályvezetővel beszélgettünk.

Lakást vennél? - Ezt az ábrát mindenképp látnod kell

33 százalékkal emelkedtek szűk egy év alatt a lakásárak a VII. kerületben, a lakóingatlan-piac 2016-ban pedig már harmadik éve fellendülési szakaszban van. A 2008-as válságot követő lejtmenet után az idei év végére forgalomban, árszintben és az építési engedélyek számában is szinte teljesen behoztuk a lemaradást. A legdrágább lakások továbbra is Budapesten, Győr-Moson-Sopron megyében és Hajdú-Biharban találhatók - derül ki a legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép elemzésből.

Egy év után újra szigoríthat Amerika

Hagyni kell ezt a piacot dolgozni!

2009-ben bevezették, majd úgy hagyták a magas különadókat, amelyek a hazai befektetési szolgáltatókat sújtják, a külföldieket viszont nem, ezzel viszont torzítják a piacot, amelynek csak arra lenne szüksége, hogy hagyják dolgozni. A magyar tőzsdén már zajlanak pozitív folyamatok, a következő években pedig stabilabb, nyugodtabb évek jöhetnek, több blue chippel és nagyobb forgalommal. Szécsényi Bálinttal, az Equilor vezérigazgatójával, a Budapesti Értéktőzsde korábbi alelnökével beszélgettünk.

Elmenni a szakadék széléig - Különvélemény az adócsökkentésről

2016-ra az ország legfontosabb gazdasági problémájává a munkaerőhiány vált - és nem csupán minőségi, hanem mennyiségi értelemben is. Ennek fő oka a keresetek alacsony volta, ami miatt több százezer, többségükben az átlagosnál fiatalabb és képzettebb magyar állampolgár külföldön vállal munkát. Ez azt is jelenti, hogy fennáll a veszély: ez igen sokuk számára nem egy átmeneti életszakasz kezdete lesz, mert minél inkább elhúzódik munkavállalásuk időtartama, annál inkább külföldön keresik és találják is meg jövőjüket, súlyosbítva az e nélkül is súlyos demográfiai gondjainkat.

Demján beszólt: ólommellényt cipelünk

A munkáltatók és a munkavállalók szervezeteivel aláírt megállapodásnak köszönhetően a kormány arra számít, hogy már jövőre magasabb lehet a gazdasági növekedés üteme a kormány által várt 3,1 százaléknál - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken Budapesten a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által rendezett Vállalkozók napja rendezvényén. Demján Sándor elégedetten értékelte az idei évet, azonban rámutatott arra is, hogy a kormányzati ígéretekkel szemben nem csökkent a közszféra létszáma.

Junckerék keze van az európai fellendülés mögött?

Bár az Európai Bizottságnál hisznek abban, hogy az utóbbi időszak kedvező makrogazdasági fejleményeinek van némi köze a Juncker-tervnek is mondott Európai Beruházási Terv tavaly nyári elindulásának, egyelőre a számok és az eltelt idő ezt nem támasztják alá. Semmiképpen sem szabad lebecsülni azonban azt a potenciális beruházás élénkítő hatást, amit a terv a következő években kiválthat. Ez egyes országokban a GDP fél-egy százalékát is elérheti, és Magyarországon is cégek ezrei fogják megérezni a programot, hiszen már négy pénzügyi megállapodás is született az európai intézményekkel - igaz egyelőre csak kettő nyilvános belőle.

Varga rendkívül optimista

A gazdasági növekedés jövőre jócskán meghaladhatja a 3%-os ütemet - jelentette ki Varga Mihály a parlament gazdasági bizottságának ülésén a Reuters tudósítása szerint.

Aberdeen: Trump garantálja a bizonytalanságot

Az EU pénzcsapjától függnek a magyar cégek

Azoknak, akik az elmúlt években EU-támogatást nyertek Magyarországon, a 70 százaléka nem használ más finanszírozási forrást, így tehát erősen függ a közös uniós kasszából elérhető pénzektől - mutatott rá egy múlt heti konferencián a a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Nagy Márton a magyar vállalati körben látott finanszírozási kockázatok kapcsán arra is kitért, hogy az EU-támogatásokat elnyerő cégek viszonylag jelentős aránya veszteséges volt tavaly. Azóta megkaptuk a jegybanki alelnök prezentációját, amelyből az alábbiakban néhány, a témához kapcsolódó látványos ábra következik.