Raiffeisen: Átmeneti emelkedés következhet a kockázatos eszközök piacán
Raiffeisen Alapkezelő
Keresett kifejezés: makrogazdaság | Találatok száma: 13738 Új keresés
Raiffeisen Alapkezelő
Generali Alapkezelő
Az európai tőzsdék lényegében egész nap egy helyben mozognak, és a jelek szerint a tengerentúlon is álmos nyitás jöhet, a határidős indexek minimális, néhány tized százalékos emelkedést indikálnak. A piaci szereplők figyelmének középpontjában a ma esti Fed kamatdöntés áll.
Hányszor akkora az Erste, mint az OTP? Drágák vagy olcsók a legnagyobb magyar bank részvényei? Mennyivel marad el az OTP hitelezési aktivitása és profitja a lengyel bankokétól? Melyik bank tudott növekedni az elmúlt két évben, és melyik ment össze? Az OTP vagy a Raiffeisen működik költséghatékonyabban? Melyik banknál a legkisebb a nem teljesítő hitelek problémája? Többek között ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ alábbi cikkünkben, amelyben hat régiós bank teljesítményét és különböző mutatóit hasonlítjuk össze a legfrissebb, első negyedéves számok felhasználásával.
Az idei évben várható recesszió és a jövő évi gyenge növekedés mellett is 3% alatt tartja a költségvetés hiányát a kormány 2012-ben és 2013-ban - vetíti előre kedden megjelent friss prognózisában a Századvég Gazdaságkutató Zrt. A gazdaságkutató szakértői azonban túlzottan optimistának tartják a kormány makropályáját, és különösen bizonytalan a foglalkoztatási tervek végrehajtása. Az áprilisi konvergencia program alapján megállapítják, hogy a kormány lemondott az állami szerepvállalás csökkentéséről.
A magyarokat egyre erősebben foglalkoztatják a nyugdíjas évekkel összefüggő problémák, ezzel együtt pedig nő azoknak az aránya is, akik terveznek nyugdíj célú megtakarításokat. Ennek ellenére azonban a magyarokra nem jellemző az előtakarékosság, kevesen tesznek félre célzottan a nyugdíjas korra. Pontosan azért, mert az állami nyugdíjrendszerek a jövőben kevesebb nyugdíjat tudnak csak biztosítani, elengedhetetlen a nyugdíjcélú megtakarítások növekedése - derül ki az AEGON megbízásából végzett, kilenc országot érintő, nemzetközi kutatásból.
Mérsékelt elmozdulással, vegyes teljesítménnyel fejezték be a hétfői kereskedést a vezető tengerentúli részvénypiacok. Fontosabb makrogazdasági adatok hiányában a befektetők az európai hírekre fókuszáltak és várják a Fed eheti kamatdöntését.
Az előttünk álló héten volatilis kereskedés várható, elsősorban a görög kormányalakításról szóló hírek fogják meghatározni a hangulatot - írja a QUAESTOR heti kitekintőjében. Intő jel, hogy a spanyol 10 éves hozamok 7% fölé kerültek, így a kockázatkerülésé lehet a főszerep a hét első felében. Érdemes lesz figyelni a jegybankokra is, a Fed elnöke a szerdai kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatón egy újabb likviditásnövelő csomag esélyeiről is nyilatkozhat, illetve, ha a piaci pánik fokozódna, akár a jegybankok összehangolt akciójára is sor kerülhet. Emellett a G20-as találkozóról érkező kommentárok is piacbefolyásolóak lehetnek.
Az amerikai gazdasági kilátások romlásával nőtt az esélye, hogy az amerikai jegybank egy újabb kötvényvásárlási programot (immár a harmadikat) indíthatja el, amivel jelentős összegeket pumpálhat a gazdaságba, illetve a piacokra. Az elmúlt két alternatív monetáris élénkítés után számos kritika érte az amerikai jegybankot, hogy ezzel felhajtották a nyersanyagárakat, erős inflációs nyomást eredményezve a feltörekvő piacokon. Az árupiaci befektetők tevékenységét és azok árakra gyakorolt hatását nézve azonban elmondható, az intézkedések inkább a fundamentumok javításán keresztül segítették az árupiacokat. Mivel a következő mennyiségi lazítás makrogazdasági hatékonysága elemzők egyöntetű véleménye szerint korlátozott lehet, az árupiaci hatása sem lesz feltételezhetően szignifikáns. Az egyes nyersanyagok közül persze kilógnak a nemesfémek, amelyek hatalmasat profitálhatnak egy újabb kötvényvásárlási programból.
Ukrajna focilázban ég, az ország csapata nem is szerepel rosszul a lengyelekkel közösen rendezett labdarúgó kontinensviadalon. Rá is fér keleti szomszédunkra egy hangulatjavító sportesemény, a válság alatt az ország ipara és exportja ugyanis gyakorlatilag összeomlott, a munkanélküliség drasztikusan megemelkedett. Az OTP is megszenvedte a lejtmenetet, az ukrán leánybank hitelportfóliójának minősége durván romlott, a bankcsoport a válság kitörése óta több mint 170 milliárd forintnyi céltartalékolásra kényszerült Ukrajnában. A leánybank új vezetője, Hák-Kovács Tamás azonban optimista a növekedési kilátásokkal kapcsolatban, hiszen az ukrán OTP az Oroszországban már bevált modell alapján a fogyasztási hitelek piacán készül nagy dobásra. Kérdés, hogy az IMF-tárgyalások kedvezőtlen kimenetele, vagy egy nagyobb hrivnya-leértékelés nem húzza-e keresztbe a menedzsment számításait.
A központi kiadások csökkentése növeli a jövedelemegyenlőtlenségeket, míg az adóemeléseknek egyensúlyteremtő hatásuk van - derül ki Luca Agnello és Ricardo M. Sousa How does Fiscal Consolidation Impact on Income Inequality? (Hogyan hat a fiskális konszolidáció a jövedelmi egyenlőtlenségekre?) című írásából. A gyakorlatban azonban több olyan tényező van, amely a fenti hatást befolyásolja.
Az európai adósságválság elhúzódása és a gazdasági lassulás a politikusok számára is tanulságos leckét adott, világossá vált ugyanis, hogy szükség van az országok gazdaságpolitikájának összehangolására és a gyors cselekvésre. Az Euler Hermes hitelbiztosító vezető közgazdásza, Ludovic Subran szerint éppen ezért nem számolnak alapesetben az euró széthullásával, az viszont tagadhatatlan, hogy komoly kockázatokat látnak gazdasági oldalon, a válságból való kilábalás pedig hosszú időt vesz majd igénybe. A magyar gazdasággal kapcsolatban a legnagyobb problémának azt látják, hogy magas az adósságunk, a növekedési kilátások a belső és külső kereslet visszaesése miatt pedig kedvezőtlenek.
Tovább csökkent a héten az olajár, ráadásul a forint árfolyama is erősödni tudott a dollárral szemben. Mindez kedvezően hathat a hazai autósokra, akik szerdától várhatóan a benzin és gázolaj pár forintos csökkenésével szembesülhetnek majd a kutakon.
Nem változtat kitermelési kvótáján a világ olajkitermelésének közel 40%-át adó OPEC, viszont a kartell tagjai elhatározták magukat amellett, hogy a jelenleg magasabb szinteken álló kitermelésüket a már tavaly decemberben is napi 30 millió hordón álló kitermelési plafonhoz igazítják. Ez napi 1,6 millió hordós kitermelés csökkenést feltételez, bár a korábbi években az OPEC nem arról volt híres, hogy sikeresen tartsa magát a meghatározott célokhoz. A legtöbb termelő szeretné, ha az árfolyam nem esne tartósan és jelentősen a 100 dolláros szint alá. Az olajár emelkedik is, bár ezt talán inkább a jó amerikai befektetői hangulatnak köszönhetjük.
A banki tranzakciós illetékkel kapcsolatban csütörtökön mindössze két fontos információval lettünk okosabbak: alapja változatlan maradhat, és a kormány jövőre 280 milliárd forintot szedne be belőle, ellentétben az április végi Széll Kálmán Terv 2 alapján eddig legvalószínűbbnek tartott 130 milliárd forinttal. Az alábbiakban a teljes illetékbevételre és annak elosztására vonatkozóan fogalmazunk meg kérdéseket, és próbálunk meg választ adni rájuk. Arra a következetésre jutottunk, hogy a bankszektor terhelése a különadó teljes fenntartásához képest csak akkor nem nő, ha az illeték legalább közel 60%-át áthárítják az ügyfelekre. Az OTP-nek (méregfőösszeg-arányos elosztást feltételezve) 75 milliárd forintnyi illetéket kellene a költségvetésbe befizetnie, ami idei bankadójának több mint kétszerese. Kérdéseinkre a végső választ azonban csak a kormány és a bankok közötti tárgyalások adhatják meg.
A kormány a tegnapi ülésén megtárgyalta a 2013. évi költségvetés tervezetét - jelentette be a 2013-as költségvetésről szóló kormányszóvivői tájékoztatón Giró-Szász András kormányszóvivő. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a részletekről szólva kijelentette, hogy az első olvasathoz képest 170 milliárddal emelte meg a kormány a kiadási és a bevételi oldalt. 120 milliárd forintos többletkiadást engedélyez a minisztériumoknak, 50 milliárd forinttal pedig nő az Országvédelmi Alap. Ennek fedezetét biztosítja az, hogy a kormány az eddig jelzett 130 milliárd helyett 280 milliárd forintot szed be a pénzügyi tranzakciós illetékből, valamint további 20 milliárdot takarít meg a közszférában, miután bevezeti a 62 év felettiek esetében a kötelező nyugdíjba vonulást.
Ma délután 2 órakor a kormányszóvivői sajtótájékoztató keretében mutatja be a 2013-as költségvetés kereteit Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Giró-Szász András kormányszóvivő társaságában. Az eseményít kiemelt figyelmmel követjük.
A 100 milliárd eurós bankmentőcsomaggal kapcsolatos feltételekre figyelmeztette Spanyolországot szerdán Joaquín Almunia, az Európai Bizottság alelnöke, versenypolitikai biztos, miután a spanyol gazdasági miniszter közölte: a csomagnak nincsenek a költségvetésre vagy strukturális átalakításokra vonatkozó feltételei.
A gazdasági válság során alaposan kiszélesedett a jegybankok gyakorlatban alkalmazott eszköztára. Míg korábban szinte csak a kamatpolitikára kellett figyelnünk, addig ma már a likviditás biztosítása, a közvetlen piaci beavatkozás vagy az állampapír-vásárlás is "mindennapos" eseményekké váltak. Ezek a lépések rávilágítottak arra, hogy a központi bankok nem konvencionális eszközei viszonylag sikeresek lehetnek bizonyos válságtünetek enyhítésében. Ugyanakkor - ahogy erre a Magyar Nemzeti Bank napokban megjelent tanulmánya is rámutat - az alkalmazhatóságnak és a sikerességnek erős feltételei vannak. Éppen ezért a kis, nyitott, fejletlenebb pénzügyi piaccal rendelkező, illetve gyengébb intézményi, gazdaságpolitikai hitelességgel bíró országok esetében a nem konvencionális eszközök széles körű alkalmazásának értelme megkérdőjeleződik. Erősebben fogalmazva: a nem konvencionális eszközök széleskörű alkalmazása Magyarországon több szempontból sem kecsegtet nagy sikerrel, viszont vannak kockázatai.
A hét monetáris tanácstag közül hat azon a véleményen volt a legutóbbi kamatdöntő ülésen, hogy a monetáris politika mozgástere rendkívül szűk a jelenlegi kockázati és makrogazdasági helyzetben, ezért továbbra is változatlan jegybanki alapkamat indokolt - derül ki az ülés rövidített jegyzőkönyvéből, ami ma jelent meg. Egy tanácstag, Cinkotai János azzal érvelt a kamatcsökkentés mellett, hogy a jelenlegi kamatszint nem áll összhangban az ország fundamentumaival és már bejelentett költségvetési terveivel, ezért az aktuális kamatszint tartása is monetáris szigorításnak felel meg. Cinkotai negyedik egymást követő alkalommal érvelt és szavazott a monetáris lazítás mellett. Megítélése szerint a szigorítás olyan recesszióba taszítaná a gazdaságot, amely spirális hatásokon keresztül nem csökkentené, hanem még növelné is az inflációt. Egy másik tag megítélése szerint azonban a monetáris lazítás a jelenlegi inflációs és pénzügyi piaci helyzetben nem járna együtt a növekedés fokozódásával. Egyes tagok megítélése szerint egyes euroövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok érdemi növekedése esetén szükségessé válhat az alapkamat emelése.
Most éppen 18% felett van a profit a tavaly szeptemberben vásárolt BEN részvényeimen, gondoltam ránézek, hogy tartsam...
Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt az érdeklődés a fenntartható befektetések iránt. Az ESG-kritériumok...
Az SPB Befektetési Zrt. a hazai befektetési szolgáltatói piac egyik legpatinásabb, 25 éve a piacon lévő szereplője...
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív... 
Indul az emelt NATO-kiadások rendszere, 5 százalék lesz az előirányzott szint. De a hadiiparban Európa versenyképtelen... 
Mindig nagyon érdekes számomra, hogy mennyi mérnök lép motiváltan a pénzügyi területre. Rengeteg informatikus (meglepően...
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
