2006. február 01. 14:30 | Portfolio
Az elmúlt év magyar kamatdöntéseinek indoklása során, illetve Magyarország pénzügyi stabilitása szempontjából is sokszor találkozhattunk a globális likviditásbőség, illetve az ennek eredőjeként kialakuló kockázati éhség fogalmakkal. Ezek a világ pénzügyi folyamatait alapvetően befolyásoló, a közgazdász-társadalom megközelítése szerint középtávon fenntarthatatlan tendenciák évek óta fennállnak. A befektetők emiatt folyamatosan azt találgatják, hogy meddig folytatódhat (esetleg fokozódhat) ez; vagy mérséklődhet-e a pénzbőség, esetleg hirtelen vége szakadhat-e. Nagy kérdés, hogy ez utóbbi két kimenetel mikor, milyen tényezők miatt következhet be.
Az összetett témakör megértésében segít, ha tisztában vagyunk egyrészt azzal, hogy hogyan alakult ki a likviditásbőség, másrészt azzal, hogy milyen mozgatórugói vannak és mi mire hogyan hat. A témához szorosan kapcsolódik az a kérdés is: mi annak a magyarázata, hogy míg a fontosabb nyersanyagárak több évtizedes csúcsokat döntenek, addig az inflációban ennek igen visszafogott jelei vannak? Ezekre a magyar szempontból is releváns felvetésekre keressük a választ mai gondolatébresztő, együttgondolkodást célzó elemzésünkben.