Íme a térkép: ezekben a magyar megyékben pusztít leginkább a felmelegedés
KRTK blog

Íme a térkép: ezekben a magyar megyékben pusztít leginkább a felmelegedés

Vasárus Gábor László, KRTK
|
Lennert József, KRTK
|
Koós Bálint, KRTK
A klímamodellek előrejelzései szerint Magyarországon az évszázad végére az átlaghőmérséklet három fokkal is emelkedhet, a csapadék mennyisége pedig az ország keleti és délkeleti részén csökkenhet, míg a nyugati részen akár növekedhet is. Azonban a hőmérséklet és a csapadékmennyiség változásaiból fakadó hatások súlyosságát számos társadalmi és gazdasági tényező befolyásolja. E tényezők a kitettséggel együtt meghatározzák az egyes területek sérülékenységét. Jelen cikkben arra teszünk kísérletet, hogy hazánk klímasérülékenységét úgy tárjuk fel hogy közben fokozott figyelmet fordítunk a klímaváltozással szembeni kitettségben, érzékenységben és adaptációs képességben mutatkozó területi, regionális különbségekre.
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A kutatási céljaink eléréséhez és kérdéseink megválaszolásához a CIVAS (Climate Impact and Vulnerability Assessment Scheme) modellt használtuk fel. E modell elemzési keretrendszerének kialakítása az IPCC 4. jelentéséig nyúlik vissza, kidolgozása pedig a 2006-2009 között futott CLAVIER projekthez kötődik (IPCC 2007; Selmeczi et al. 2016).

A CIVAS modell elemzési keretrendszere az alábbi fogalmakat használja:

  • kitettség: az éghajlati tényezők és klímaváltozással összefüggő időjárási jelenségek változásának természete és foka;
  • érzékenység: a klímaváltozásnak a rendszerre gyakorolt közvetlen vagy közvetett, kedvezőtlen vagy kedvező hatásának mértéke;
  • adaptációs képesség: a rendszer képessége arra, hogy ellensúlyozza a klímaváltozás következményeit, kihasználja a változó klíma esetleges előnyeit;
  • potenciális hatás: a klíma becsült változásának rendszerre gyakorolt hatása, az alkalmazkodás figyelembe vétele nélkül;
  • sérülékenység: a rendszer éghajlatváltozással szembeni sebezhetősége, ami függ a változás természetétől, és mértékétől, a rendszer érzékenységétől és alkalmazkodóképességétől (IPCC 2007).

A CIVAS modell meglehetősen rugalmas, egyaránt lehetővé tesz komplex (Farkas et al. 2017), illetve egyes ágazatokra, társadalmi csoportokra, a földrajzi környezet bizonyos elemeire, éghajlati jelenségekre fókuszáló sérülékenységi vizsgálatokat (Bobvos et al. 2017; Uzzoli et al. 2019). A felhasználhatóság szempontjából további fontos szempont, hogy a modell az elméleti keretrendszer elemeit számszerűsítő indikátorok esetében is tág teret enged a kutatóknak.

Felhasznált mutatók

Kitettség

A közelmúlt adatai a Hungaromet Meteorológiai Adattárából származnak. Az Adattár a meteorológiai mérőállomások pontszerű adatait tartalmazza, aminek interpolálásával, a tengerszint feletti magasság hatásának figyelembe vételével országos fedésű állományok készültek.

A klímaprognózisok forrása a Hungaromet Klimadat rendszere. Ez az adatbázis több forgatókönyv várakozásait összegzi, a prognózisok összességének minimum, medián és maximumértékei harminc éves időablakokra érhetőek el (Zsebeházi et al. 2022). Az utóbbi két évtized trendjeit elemezve a legkedvezőtlenebb forgatókönyvek használata mellett döntöttünk a 2071-2100-as időszakra. Az aggregált értékeket a települési belterületekre vetítve alkalmaztuk.

A lakosság klímakitettségének megállapításához felhasználtuk mind a 2071-2100-as időablakra várható évi középhőmérsékletet és annak változását is (a 2012-2021-es időszakhoz képest). Emellett a városi hősziget hatását is figyelembe vettük (Dezső et al.2010).

A mezőgazdaság klímakitettségének számszerűsítéséhez a PaDI aszályindex 2071-2100-ra előrejelzett alapértékét használtuk fel, ami Pálfai-féle aszályindex (PAI) módosított változata, számításához hőmérséklet várható változása mellett a csapadék jövőben várható alakulását is figyelembe vettük (Bihari 2012).

Érzékenység

A lakossági klímaérzékenységet két fő tényező befolyásolja: az időskorú népesség aránya és a talajfedettség belterületi aránya. Az időskorúak fokozottan érzékenyek a hőhullámokra, ráadásul korszerkezetben a belső vándormozgalmak is nagy területi különbségeket eredményeznek. A jövőbeni demográfiai eloszlást saját számítás alapján állapítottuk meg, erről bővebben a KRTK blog cikkben írtunk. A talajfedettség értékelésének alapja a Copernicus Land Monitoring Service 2018-as adatan alapult.

A mezőgazdasági klímasérülékenységet három tényező segítségével határoztuk meg. A talajok aszályérzékenységétaz MTA Agrotopográfiai Adatbázis (Várallyay 1985) alapján értékeltük. Az adott terület jellemző terménystruktúráját a 2020-as Agrárcenzus adatai alapján határoztuk meg, az egyes fajok érzékenységét pedig a 2018-2021 évek kárhányadai alapján (Péter, Lámfalusi 2022). A mezőgazdasági foglalkoztatottak számát a KSH népszámlálási adatok alapján elemtük a modellbe.

Adaptációs képesség

A lakosság adaptációs képességének mérésére a települési humán potenciált alkalmaztuk, mely a HDI helyettesítésére szolgál. A részindexek közé tartozik a 0-14 évesek száma 100 fő 60 év felettire, az átlagosan elvégzett osztályok száma, és az egy főre jutó jövedelem (Lipták, 2017). A mezőgazdaság adaptációs képességét a Standard Termelési Értékkel jellemeztük.

Sérülékenység

A klímasérülékenységet a lakossági és mezőgazdasági komponensekre külön-külön kiszámoltuk. A sérülékenységet az érzékenység, az adaptációs képesség és a kitettség együttesen határozza meg. A kapott eredmények normalizáltak és településenként összehasonlíthatók. A kvantilisek alkalmazásával az ötödökbe sorolt települések közül a felső két ötödöt leginkább sérülékenynek tekintettük.

A lakossági és mezőgazdasági klímasérülékenység komponenseinek kiszámítása a következőképpen történt:

Lakossági sérülékenység =KL*(ÉL1+ÉL2+AL)

Mezőgazdasági sérülékenység=KM*(ÉM1+ÉM2+ÉM3+AM)

  • K=kitettség
  • É=érzékenység
  • A=adaptációs képesség

Eredmények

Az elmúlt évtizedek klímaváltozása Magyarországon jelentős felmelegedést eredményezett. Az éves középhőmérséklet 2002-2011 és 2012-2021 között közel 0,8 fokkal emelkedett, amely globális szinten is kirívó érték. A Kékestető mérőállomása rögzítette a legalacsonyabb, a szegedi a legmagasabb középhőmérsékletet, az emelkedés az ország egész területén egységes volt. A hőségnapok száma drasztikusan növekedett, egyes alföldi mérőállomásokon az évi 50 napot is meghaladta.

A már korábban említett prognózisok közeljövőben várható átlaghőmérsékleteit a közelmúlt mért értékei már megközelítették, ami a klímaváltozás gyorsuló ütemére utalhat. Az évszázad második felére várható medián és maximális értékek azonban jelentős további emelkedést mutatnak. A legintenzívebb felmelegedés az Alföldön és hegyvidéki területek előterében várható, míg a Nyugat-Dunántúlon alacsonyabb emelkedés prognosztizálható.

Az éves csapadékmennyiség országos átlagban alig csökkent az elmúlt két évtizedben, azonban regionálisan jelentős különbségek figyelhetők meg. Északkelet-Alföldön és Baranya-Tolna egyes részein a csapadék mennyisége jelentősen csökkent, míg Délnyugat-Magyarországon stagnált, egyes mérőállomások esetében emelkedett is. A jövőbeli prognózisok ezen trendek folytatódását jelzik előre.

E változások alapján az aszályok gyakoriságában és súlyosságában is növekedni fognak a területi különbségek. Az ország síksági és dombvidéki területei már most enyhe aszályhajlamot mutatnak, amely a jövőben tovább erősödik, különösen az Alföldön. A Nyugat-Dunántúl kedvezőbb helyzetben marad.

A lakossági klímaérzékenységet az időskorú népesség arányával és a talajfedettség belterületi arányával mértük. A nagyvárosi központok fiatalabb korszerkezetűek, de magas talajfedettséggel rendelkeznek, míg a kisebb, zöldfelületekben gazdag falvak időskori népessége kiemelkedő. Az alföldi települések elöregedése és zöldfelületeinek kedvezőtlen aránya miatt különösen érzékenyek a klímaváltozásra.

A lakossági alkalmazkodóképesség számszerűsítéséhez felhasznált települési humán potenciál a fiatalos korszerkezet, képzettség és jövedelem alapján a fővárosi agglomerációban a legkedvezőbb, míg a külső perifériákon, mint Cserehát és Ormánság, a legkedvezőtlenebb.

A mezőgazdasági klímaérzékenységet a talajok aszályérzékenysége, a terménystruktúra és a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya határozza meg. Az aszályérzékeny talajok közé tartoznak a Kiskunság és a Nyírség homoktalajai. A termesztett növények érzékenysége alapján a gabonatermesztő területek kevésbé érzékenyek, míg a szőlő- és gyümölcstermesztő területek fokozottan érzékenyek. A mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya a Dél- és Közép-Alföldön, valamint a periferikus kistelepüléseken a legmagasabb. Az adaptációs képesség mérőszáma az 1 hektárra eső Standard Termelési Érték, amely magas értéket mutat a jó talajadottságú területeken, mint a Hajdúság és a Körös-Maros köze.

Bajban az Alföld

A fenti mutatók figyelembevételével, a módszertani előzményeknél ismertetett módon határoztuk meg a magyarországi lakossági és mezőgazdasági klímasérülékenység területi különbségeit. A klímasérülékenység szempontjából legrosszabb két ötödbe tartozó településeket tekintettük kiemel klímasérülékenynek. A klímasérülékenység területi mintázatának feltárása fontos információkkal szolgál a területfejlesztési és klímavédelmi stratégiák kidolgozásához, különös figyelemmel a leginkább sérülékeny településekre. A legtöbb olyan települést, amelyik egyik szempontból sem volt kiemelkedően klímasérülékeny, a Dunántúlon találjuk, míg az Alföld településeinek zöme mindkét komponens szerint kiemelten klímasérülékeny.

Ennek tükrében megállapítható, hogy a klímaváltozás hatásainak legjobban kitett, sérülékeny területek főleg a Dél- és Közép-Alföld régióiban koncentrálódnak. Ezek a területek kiemelkednek klímakitettség szempontjából, és a jövőben is az ország legmelegebb területei közé tartoznak. Emellett az Alföldön jelentős aszálykitettség tapasztalható, amely a következő években várhatóan tovább súlyosbodik. Az érzékenység és az adaptációs képesség szempontjából azonban változatos kép mutatkozik. Az idős lakosság aránya, a talajfedettség és az alacsony jövedelem növeli az alföldi területek érzékenységét és csökkenti alkalmazkodóképességüket. A mezőgazdaság fontossága is jelentős ezen a területen, és a talajviszonyok, valamint a termékstruktúra érzékenyebb és kevésbé érzékeny területeket rajzolnak ki, ami befolyásolja az alkalmazkodóképességet is.

Az Északi-középhegység területén is megtalálhatók sérülékeny településcsoportok, bár kitettségük alapján jelenleg kevésbé sérülékeny területeknek számítanak. A változások intenzitása azonban nagyobb lehet a hegyközi völgyekben és medencékben. Az itteni elöregedő lakosság érzékenyebb a klímaváltozásra, a mezőgazdaság jövedelemtermelőképessége alacsony, a talajviszonyok kedvezőtlenek. Egy másik fontos terület a Balaton környéke, ahol a már jelenleg is zajló jóléti migráció miatt a kistelepülések elöregedésnek indulnak, és a mezőgazdaság is érzékeny a klímaváltozásra. Ezt tetézi a tóparti turizmus klímakitettsége, így a Balaton környékét fokozottan klímasérülékenynek tekinthetjük (Sütő, Fejes 2019).

Összegzés helyett

A vizsgálat során számos korlátba ütköztünk, és több továbbfejlesztési lehetőséget azonosítottunk, például a klímasérülékenység további összetevőinek bevonását és az egyes komponensek súlyozásának pontosítását. Ezen hiányosságok pótlása után vélhetően egy területileg még részletesebb és árnyaltabb képet tudunk majd megrajzolni.

Azonban már ezen eredmények alapján is figyelemreméltó, hogy a klímaváltozás hatásai által érintett területek egy része egyben társadalmi egyenlőtlenségeket is tükröz.

Az egy főre eső jövedelem alapján legjobban álló települések nagy része kevésbé sérülékeny a klímaváltozással szemben, míg az alacsonyabb jövedelmű, kevéssé képzett lakosságú területek gyenge alkalmazkodóképességgel rendelkeznek. Ez az egyenlőtlenség nemcsak a települési humán potenciál és a kitettség különbségeiből adódik, hanem a klímaviszonyok szerepéből a lakóhelyválasztásban is. Az éghajlatváltozás hatásainak erősödésével ez az egyenlőtlenség várhatóan növekedni fog.

Az adaptáció egyik lehetséges módja a klímatudatos terület- és településfejlesztés, amihez a fejlesztési dokumentumok, például a klímastratégiák adnak keretet. Sajnos azonban sok esetben ezek a dokumentumok csupán formális lépéseket jelentenek a feladat "kipipálása" érdekében. Fontos lenne, hogy ezek a stratégiák valóban hatékonyan segítsék a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.

Ezen írás a Tér és Társadalom folyóirat 2024/2. számában megjelent tanulmány összefoglalása.

Az „Üzemtípusok, kihívások, adaptációs irányok és ezek hatása a magyar vidékre” K 132975 számú projektet a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap támogatta.

A tanulmányban a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával megvalósult BO/00583/22/10 számú „Új távlatok a magyarországi térfolyamatok ágens alapú modellezésében” című kutatás eredményeit hasznosítottuk.

Vasárus Gábor László a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Regionális Kutatások Intézetének (RKI) tudományos munkatársa,

Lennert József a HUN-REN KRTK RKI tudományos főmunkatársa,

Koós Bálint a HUN-REN KRTK RKI tudományos főmunkatársa.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép forrása: Getty Images

Kasza Elliott-tal

Eladások

Augusztus közepén pénzre lesz szükségem, és ehhez el kell adnom pár részvényt. Egy éve is volt egy hasonló dilemám, akkor veszteséggel szálltam ki több papírból, de idén más a tervem.Van

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Von der Leyen botránya pont egy nappal a sorsdöntő szavazása előtt kapott új erőre
Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Követeléskezelési trendek 2024
2024. szeptember 18.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Budapest Economic Forum 2024
2024. október 17.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
online vásárlás