Fenntartható jövőt épít Turóczi Ildikó, a Kinnarps vezetője (x)

A fenntarthatóságról többnyire környezetvédelmi kontextusban beszélünk, pedig az üzleti világban is egyre többen tekintenek rá stratégiai szemléletként. A Kinnarps magyarországi vezetője, Turóczi Ildikó szerint a valóban fenntartható működés nemcsak ökológiai, hanem gazdasági és emberi kérdés is: ha az irodát befektetésként kezeljük, akkor hosszú távon csak úgy üzemeltethetjük sikeresen, ha a tér és az emberek is fenntarthatók.

Turóczi Ildikó több mint 25 éve dolgozik a svéd irodabútorgyártó vállalatnál, március óta ügyvezetőként vezeti a magyar leányvállalatot. Az elmúlt évtizedekben végigjárta a ranglétrát, a sales pozíciótól a projekt- és értékesítési vezetésen át az operatív irányításig. Ma már egy olyan, Ausztriát is kiszolgáló csapatot vezet, amely több mint tízezer négyzetméternyi inspiráló irodatér megvalósításáért felelt, és a business service szektor (SSC-k, call centerek) számos nagyvállalatának stratégiai partnere lett. Irányítása alatt egy olyan agilis sales csapat jött létre, amelynek köszönhetően megduplázódhatott a Kinnarps árbevétele.

„Az elmúlt 25 évben a munkahelyek világa hihetetlen tempóban változott. A digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a generációváltás és a fenntarthatóság kérdése ma már egyszerre formálja a vállalati környezetet. Nekünk az a feladatunk, hogy ezekre a gyors trendekre előrelátóan reagáljunk” – mondja Ildikó.

A fenntarthatóság szerinte egyszerre ökológiai és gazdasági kérdés:  „Nem elég, ha egy zöld plecsni van a bútoron, hogy hány százalékban újrahasznosított anyagot tartalmaz. A tudatos irodakialakítás három dologról szól: a térhasználatból kell kiindulni – nem veszünk felesleges bútorokat –, minőségi, hosszú élettartamú darabokat választunk megbízható forrásból, és mindig szem előtt tartjuk a rugalmasságot, vagyis mennyire felújítható, átkárpitozható egy bútor.”

A Kinnarpsnál a fenntarthatóság nem PR-fogás, hanem vállalati alapelv. A cég csatlakozott a Science Based Targets kezdeményezéshez, központi fenntarthatósági vezetője tagja a svéd nemzeti fenntarthatósági tanácsnak, és a vállalat működésének 77 százaléka már fosszilis energia nélkül zajlik. A budapesti iroda 2024-ben költözött az Agora irodakomplexumba, ahol a ház 80 százalékban megújuló energiákkal működik – ez a lépés is hozzájárult ahhoz, hogy a Kinnarps elnyerje az Év szakmai irodája díjat.

Az elmúlt évtizedek alatt, de különösen a pandémia óta az irodaterek és az irodák szerepe  jelentősen újraértelmeződött: ma már nemcsak munkavégzésre, hanem inspirációra, közösségépítésre szolgálnak. „A videóhívások száma a Teamsen tízszeresére nőtt az elmúlt években, mégis mindenki érzi, mennyire hiányzik a személyes jelenlét. A cégek világszerte újratervezik a tereiket, tudatosabban és hosszabb távra gondolkodnak – és egyre több vezető ismeri fel, hogy az iroda a kultúra része, nem csupán egy költségsor.”

„Sok ügyfelünk fordul hozzánk azzal a kérdéssel, hogyan javíthatnák a terek kihasználtságát, a zajkomfortot vagy az akusztikát. A hibrid munkavégzés miatt a kollégák ma ugyanazt a fókuszált környezetet várják el az irodában, amit otthon megszoktak. Nem véletlen, hogy a Fortune 500-as vállalatok közül sokan visszarendelték dolgozóikat az irodába – és itthon is egyre több cég csökkenti a home office napok számát. A legmarkánsabb trend, amit látunk, hogy a vállalatok újratervezik és újrahangolják a tereiket, tudatosabban és hosszabb távra gondolkodnak.”

Annál is inkább, mert ha ilyen ütemben halad a mesterséges intelligencia fejlődése, az még inkább át fogja formálni az épített környezetünket is. Az IMF 2024-es tanulmánya szerint az AI világszerte a munkakörök 40 százalékát érintheti. „Ez azt jelenti, hogy rengeteg rutinfeladat automatizálódik, miközben a munkavállalóknak több idejük marad a kreatív és stratégiai gondolkodásra. Az ilyen típusú munka inspiráló, emberközpontú tereket igényel” – teszi hozzá Ildikó.

A Kinnarps válasza erre a kihívásra a rugalmasság. „A jövő irodája sokkal inkább egy közösségi, inspirációs központ lesz, semmint pusztán munkahely. Olyan tér, ahová az emberek szívesen jönnek be, mert itt kapják meg azokat az élményeket és lehetőségeket, amiket otthonról nem. A siker kulcsa az alkalmazkodás: olyan irodákat kell létrehozni, amelyek egyszerre szolgálják a jólétet, a teljesítményt és a fenntarthatóságot.”

(x)