• Megjelenítés

Kiss Hubert János

KRTK, BCE

Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének (KTI) tudományos főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) habilitált egyetemi docense.
Cikkeinek a száma: 6
Miért halogatunk vagy értékeljük túl az azonnali nyereséget? – Ez fontos lehet a pénzügyi döntéseinknél is

2026. február 14. 16:00 | Bakó Barna, Ertl Antal, Kiss Hubert János

Miért halogatunk vagy értékeljük túl az azonnali nyereséget? – Ez fontos lehet a pénzügyi döntéseinknél is

Halogatás, azonnali jutalmak túlértékelése – tudjuk, hogy ezek a dolgok negatívan hatnak a produktivitásunkra. Szerencsére tudunk ezek ellen tenni: számos „elköteleződési eszköz” (commitment device) áll rendelkezésünkre, amivel például fogadhatunk barátokkal, vagy akár magunkkal szemben, hogy célunkat záros határidőn belül elérjük. Ha ezeket nem teljesítjük, annak kellemetlen következménye van (például: pénzt veszítünk egy fogadásnál), ezért nagyobb eséllyel tényleg úgy is cselekszünk, ahogy előre elhatároztuk. Ahhoz viszont, hogy egy ilyen eszközt használni kezdjünk, először tudatában kell legyünk annak, hogy ezektől szenvedünk.

Alkalom szüli a tolvajt?

2024. október 26. 18:30 | Keller Tamás, Kiss Hubert János

Alkalom szüli a tolvajt?

A fenti közmondás azt sugallja, hogy a népi képzeletet is megmozgatja, hogy mi viszi rá az embert rossz cselekedetekre, ebben az esetben a lopásra. Az is érdekes, hogy a népi bölcsesség szerint nem valami rossz emberi tulajdonság (mint mohóság vagy irigység) áll a lopás mögött, hanem az adódó helyzet.

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

2024. április 27. 13:01 | Keller Tamás, Kiss Hubert János, Szakál Péter

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

Mit gondolnak a magyarok arról, ki irányítja az életüket?

2024. január 25. 11:01 | Károlyi Róbert, Kiss Hubert János, Szabó-Morvai Ágnes

Mit gondolnak a magyarok arról, ki irányítja az életüket?

Tehetetlennek érzi magát az élet nehézségeivel szemben? Néha úgy érzi, csak sodródik az életben? Vagy ön az a típus, aki ha elhatároz valamit, azt véghez is viszi? A pszichológia tudományában évtizedek óta ismert az úgynevezett kontrollhely (locus of control) fogalma, mely éppen ezt az attitűdöt, világlátást hivatott megragadni. Cikkünkben bemutatjuk, mi is az a kontrollhely, majd magyar adatok segítségével vizsgáljuk, milyen viszonyban áll ez olyan egyéni eredményekkel, mint például a jövedelem, vagy a végzettség. Eredményeink többsége egybevág a nemzetközi tapasztalatokkal, azonban rávilágítunk eddig kevéssé tárgyalt jelenségekre is. A cikk eredeti verziója a Közgazdasági Szemlében jelent meg.

Többet csalunk-e, ha ki(le)merültek vagyunk?

2022. február 15. 11:33 | Keller Tamás, Kiss Hubert János

Többet csalunk-e, ha ki(le)merültek vagyunk?

Az ego kimerülés elmélete szerint ha lefárasztjuk magunkat mentálisan, akkor lecsökken az önuralmunk és nagyobb valószínűséggel viselkedünk nemkívánatos módon. Általános iskolai diákok körében folytatott kísérletben azt vizsgáltuk, hogy nagyobb valószínűséggel csalnak-e azok, akiket korábban gondolkodtató feladatokkal lefárasztottunk. Azt találjuk, hogy többen csalnak azok közül, akiknek az önkontrollját lemerítettük a kísérlet során. Eredményeinkből az következik, hogy az iskolai csalás (például a másolás vagy a puskázás) csökkenthető, ha a diákok nem kimerültek, például nem az utolsó órában írják a dolgozatot.

Tényleg versenyeznek egymással a magyarok, vagy képesek vagyunk együttműködni? Itt a válasz

2021. szeptember 26. 13:30 | Khayouti Sára, Kiss Hubert János, Horn Dániel

Tényleg versenyeznek egymással a magyarok, vagy képesek vagyunk együttműködni? Itt a válasz

Sokan úgy gondolják, hogy a versengés és az együttműködés ellentétes cselekvések, így aki együttműködő, az nem lehet versengő (és fordítva). Reprezentatív kérdőíves felmérés segítségével azt vizsgáljuk egyéni szinten, hogy igaz-e az előbbi feltevés. A várakozással ellentétben azt találjuk, hogy nagyobb fokú együttműködés erősebb versengéssel jár együtt, azaz minél versengőbbnek tartja magát valaki, annál együttműködőbbnek is. Kutatásunk további eredménye az, hogy a magasan végzettek gyakrabban tartják magukat közepesen versengőnek és közepesen együttműködőnek.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Jalsovszky

Bértitok? Már nem sokáig

A Bértranszparencia Irányelv május 10-én ünnepli a 3. születésnapját, már szinte nincs olyan cég, amely valamilyen módon nem találkozott a témával. És bár a végső hatálybalépésig még

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility