
A társadalomtudományokban is fontos kérdés, hogy mi áll a társadalmilag nemkívánatos emberi cselekedetek mögött. A közgazdaságtanban az utóbbi évtizedben egy leleményes kísérlet segítségével igyekeztek megérteni egy ilyen nem kívánatos emberi cselekedet, a csalás mozgatórugóit. A kísérlet során a résztvevők egy dobókockával dobnak úgy, hogy a dobásuk eredményét csak ők láthatják (ezért gyakran egy poharat is kapnak a kísérlethez, innen az angol die-under-the-cup elnevezés). Miután dobtak, meg kell adniuk a dobott számot, melynek függvényében nyereményt kapnak.
Az érdekesség az, hogy a résztvevőknek érdekében áll csalni, ugyanis a dobott szám nagyságával együtt az elérhető nyeremény is nő.
Például, belátható, hogy ha a nyeremény a dobott szám megszorozva ezer forinttal, akkor nagy a kísértés, hogy minél nagyobb számot mondjon be a résztvevő.
Számos kísérletet végeztek ezen módszerrel. Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők egy része - nem meglepő módon - csal, ugyanakkor csak egy-két számmal mond nagyobb értéket, vagyis nem megy el a falig a csalás tekintetében. A kutatások jelentős része arra törekszik, hogy megértse, milyen egyéni jellemzők állnak a csalás mögött. Például azt vizsgálják, hogy a fiúk vagy a lányok, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a jobb vagy rosszabb családi hátterűek csalnak-e többet.
Kutatásunkat az a felismerés motiválta, hogy a publikált tanulmányok általában kiemelnek egy adott jellemzőt, amiben jelentős különbséget találnak. Mások azonban nem tekintik ezt a jellemzőt fontos tényezőnek, hanem egy másik jellemzőre összpontosítanak és arra a megállapításra jutnak, hogy eszerint van jelentős különbség abban, hogy valaki csal-e. Például van olyan tanulmány, amely kiemeli, hogy az idősebb diákok kevésbé hajlamosak csalni, míg egy másik azt találja, hogy a lányok becsületesebbek. Azonban az első kutatásban nem mutattak ki jelentős különbséget a csalás tekintetében a nemek között, míg a másodikban a kor nem tűnt lényeges tényezőnek. Röviden, a korábbi kutatási eredmények számunkra részben ad-hoc-nak tűntek abban a tekintetben, hogy melyik egyéni jellemző fontosságát domborítják ki.
Úgy döntöttünk tehát, hogy nem egy, hanem két egymást követő vizsgálatot végzünk, és nem egy, hanem nyolc egyéni jellemző hatást nézünk meg. Két adatfelvételünk volt, hét hónapos eltéréssel. Résztvevőink magyar általános iskolás diákok voltak, negyediktől nyolcadik osztályig. Mindkét hullámban a diákok számítógépen végezték el a kísérletet. A közreműködő iskolák és diákok mindkét vizsgálatban azonosak voltak, azonban a minta nem lehetett reprezentatív, mivel inkább vidéki, átlag alatti teljesítményű iskolák vettek részt. Az első hullám 2020 májusában zajlott, a COVID-19 lezárás idején, így a résztvevő diákok otthon, tanári felügyelet nélkül töltötték ki a 20 perces kérdőívet. Az összesen 1142 diák vett részt a kutatásban. A második hullám 2020 decemberében zajlott ugyanazon iskolákban. Ekkor 1287 diák vett részt, és a kérdőív kitöltése az iskolában, tanári felügyelet mellett történt. A résztvevők egy csoportja (567 diák) mindkét alkalommal kitöltötte az online kérdőívet.
A résztvevő diákok neméről, koráról, családi hátteréről, kognitív képességeiről, jegyeiről, zavaró viselkedésükről, türelmükről és nagylelkűségükről gyűjtöttünk adatokat, ugyanis a szakirodalom ezeket az egyéni jellemzőket vizsgálta. A társadalmi státuszt a könyvek számával ragadtuk meg. Ez egy nemzetközileg bevett közelítése a családi háttérnek, és azért szokták alkalmazni, mivel általános iskolás diákok pontosabban ismerhetik ezt, mint egyéb családi háttérrel kapcsolatos tényezőket, például szüleik végzettségét vagy jövedelmét. A kognitív képességek felméréséhez egy matematikatesztet használtunk, ahol a helyes válaszok arányát vettük figyelembe. A tanulmányi átlag a matematika, magyar nyelvtan és irodalom félévi jegyeinek átlaga alapján készült. A zavaró viselkedés (például órai hangoskodás) értékeléséhez a tanárok által adott visszajelzéseket vettük alapul. A türelmet egy hipotetikus választási helyzet révén vizsgáltuk, ahol a diákok választhattak az azonnali vagy a későbbi nagyobb jutalom között. A nagylelkűséget egy képzeletbeli helyzetben vizsgáltuk, ahol a diákoknak dönteniük kellett, kölcsönadnának-e pénzt egy osztálytársuknak. Az életkort a születési dátum és a felmérés időpontja közötti különbség alapján számoltuk ki, míg a nem szerinti különbségek rögzítése egyértelmű volt.

A csalást két különböző módon mértük. Az első hullámban a diákok egy virtuális dobókockával dobtak, és a dobott szám alapján választhattak különböző nyeremények közül (például toll, kulcstartó, bögre). A résztvevők büntetés nélkül csalhattak, és olyan számot adhattak meg, ami a számukra legkedvesebb nyereményhez juttatta őket. Az online felület rögzítette a dobott és a bejelentett számot, így meg tudtuk állapítani, ha valaki csalt. A diákok körülbelül 13%-a adott meg hamis eredményt. A második hullámban egy új feladatot használtunk, mivel néhány diák már ismerhette az előző feladatot. Ekkor a diákok ismét egy virtuális dobókockával dobtak, de a rendszer úgy volt beállítva, hogy a dobás eredménye csak 1-től 5-ig terjedhetett. A 6-os dobás jelentette a legértékesebb ajándékot. Ha valaki 6-os dobást jelentett, akkor egyértelműen csalt. A csalás a résztvevők körülbelül 33%-ára volt jellemnző ebben a kísérletben. A két kísérlet eredményei alapján nem volt szoros kapcsolat a diákok első és második kísérletben mutatott csalási viselkedése között, hiszen csak 25 diák csalt mindkét alkalommal.
Ez arra utal, hogy a korábbi csalás nem feltétlenül jó előrejelzője a későbbi tisztességtelen viselkedésnek.
Az adatok elemzése azt mutatja, hogy a legtöbb egyéni jellemző egyáltalán nem függ össze a csalással. A társadalmi státusz, a kognitív képességek, a zavaró viselkedés, a türelem és a nagylelkűség a két hullám egyikében sem bizonyult jelentősnek. Bár néhány tényező legalább az egyik hullámban szoros összefüggést mutatott a csalással, az eredmények nem voltak következetesek. Például az első hullámban a jobb kognitív képességek kevesebb csalással jártak együtt, de a második vizsgálatban ez az összefüggés elhanyagolhatóvá vált. Hasonlóképpen, az első hullámban az idősebb diákok inkább hajlottak a csalásra, de ez a kapcsolat a második vizsgálatban már nem jelentkezett. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a csalási hajlandóságot nem lehet következetesen egyes egyéni jellemzőkkel magyarázni. Érdekesség, hogy a második hullámban jóval magasabb volt a csalási arány, mint az elsőben. Ha megvizsgáljuk, mennyire befolyásolja a csalást, hogy ki melyik osztályba jár, azt látjuk, hogy az első hullámban ez nem segít a csalás megértésében, de a másodikban igen. Ez arra utalhat, hogy a csoportnormák és az iskolai környezet erősen befolyásolhatják a diákok tisztességtelen viselkedését.
Összességében tehát azt találjuk, hogy a diákok egyéni jellemzői nem jelzik jól előre a csalást.
Összhangban számos pszichológiai tanulmánnyal, az eredmények azt sugallják, hogy a környezet, az adódó helyzetek és csoportnormák nagyobb befolyással lehetnek a csalásra, mint az egyéni háttérjellemzők. Tehát azt, hogy alkalom szüli-e a tolvajt nem tudjuk meg a kutatásunkból, de azt igen, hogy valószínűleg alkalom szüli a csalót.
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőinek álláspontjával.
Keller Tamás HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmiunkatársa
Kiss Hubert János HUN-REN KRTK KTI tudományos főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Kemény figyelemztetés kapott az Nvidia vezére, a kínai útja előtt
Több szenátor is akcióba lendült.
Bejelentették: fontos feladattal érkezik Donald Trump különmegbízottja Ukrajnába
Az ukrán hadsereg vezetői várják.
Lesújtó hírek érkeztek Magyarországról
Lemaradóban vagyunk a technológiai versenyben.
Kimondta Kirilo Budanov, mikor érhet véget a háború, és mire van ehhez szükség
Szerinte ez a realitás.
Mi a baj a statisztikáról szóló törvény új, anonimizálásra vonatkozó definíciójával?
A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény* több ponton is módosította a hivatalos statisztikáról szóló
ESG szabályozás 2025: fontos változások és lehetőségek a magyar vállalatoknak
Az elmúlt hetekben több fontos változás is történt az ESG nemzetközi és magyarországi háza táján. Blogbejegyzésünkben a legfontosabb módosításokat és tudnivalókat gyűjtöttük össze 20
Hulladékhő újragondolva: így fűtik Finnországban az otthonokat
Az adatközpontok működése hatalmas mennyiségű hőt termel, amely a legtöbb helyen kárba vész. A pazarlást felismerve Finnország a számítógépes feldolgozólétesítmé
Balásy Zsolt (és a HOLD) új kollégát keres
Az After Hoursben is elhangzott, a LinkedIn-en is fent van: junior elemző kollégákat keres a HOLD. Ritkán hirdetünk meg elemzői állást nyilvánosan, szóval kérünk minden... The post Balásy Zsol
Spórolj energiát, kapj pénzt - új lehetőség a vállalkozásoknak!
A KEHOP Plusz-4.1.6-25 kódszámú hitelkonstrukció célja, hogy kedvezményes, kamatmentes kölcsön révén segítse a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, valamint a víziközmű szolgáltatókat
Nyaralás helyett elemzőt keresünk Zsidayval
Zsiday Viktorral junior elemzőket keresünk, ahelyett, hogy nyaralnánk. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, You
Felújítási pályázatok összehasonlítása - 2 lehetőség, amit érdemes ismerned
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Felújítási pályázatok összehasonlítása - 2 lehetőség, amit érdemes ismerned Bevezetés Ha otthonod felújítását tervezed, érdemes megismerned az
Apró csúsztatások, nagy hazugsággá válnak
Talán mindenki tudja, hogy a média mennyire megbízhatatlan, milyen alattomos taktikákat alkalmaz. Ezen taktikák egy része teljesen érthető, értékítélet alapú, tehát jogosan tükrözi vissza a

Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Warren Buffett helyett én: Kezdők útmutatója a befektetéshez
Fedezd fel a befektetés világát úgy, ahogy még sosem! Ez a webinárium egyszerűen és érthetően mutatja be az alapelveket, amelyekre még a legnagyobb befektetők, mint Warren Buffett is esküsznek.
Ismét pofon vágta Európát a kínai autóipar
A Xiaomi autója árnyékot vethet a Porsche modelljeire is.
Hogy érinti a magyar gazdákat, ha Ukrajna tényleg csatlakozik az Európai Unióhoz?
A szomszéd felvételét nagy viták övezik.
Mégis hogy mehetett csődbe egy nagy utazási iroda?
Ennyire erős a verseny?
