Szabó Gergely

2025. december 02. 11:00 | Szabó Gergely

Évente a GDP 4-6%-át nyerhetnénk meg egy pénzreformmal?

A nemzeti pénzrendszer lényege, hogy az állam visszaveszi a pénzkibocsátást. A nemzeti pénzrendszerre vonatkozó javaslat támogatói szerint a pénzreformmal évente a GDP 4-6%-a nyerhető meg, a pénzügyi rendszer biztonságosabbá tehető. Cikkemben azt mutatom be, hogy pontosan hogyan, és miként jönnek ki ezek a hihetetlennek tűnő számok.

2017. november 05. 09:49 | Szabó Gergely, Kollarik András

Az MNB elmagyarázza, mi is az a digitális jegybankpénz

A készpénz aránya a pénzforgalomban az utóbbi évtizedekben globálisan tendenciózusan csökkent; a digitális, illetve dematerializált, általában online is hozzáférhető számlapénz vált a legnépszerűbb pénztartási formává. Mivel a jelenlegi pénzügyi szabályok szerint a háztartások és a vállalatok nem nyithatnak számlát a jegybanknál, illetve nem rendelkezhetnek digitális jegybankpénzzel

• 1, számlapénzt kizárólag kereskedelmi bankokon keresztül, azaz bankbetét formájában tarthatnak. A technológia fejlődésével azonban akár az is lehetővé válik, hogy a jegybank - a fő feladataira való fókusz megtartása mellett - nagy mennyiségű számlát kezeljen, illetve dematerializált jegybankpénzt vezessen be. Az elmúlt időszakban számos nemzetközileg tekintélyes jegybank és intézmény - többek között az angol, a kanadai, a svéd jegybank *2, az EKB, a BIS és az IMF - kutatói jelentettek meg tanulmányt a digitális jegybankpénzről; jelen írás röviden ismerteti a digitális jegybankpénz témakört.

2016. január 22. 15:04 | Szabó Gergely

Így keletkezett a magyar államadósság

A magyar bruttó államadósság 2,1 milliárd dollárról 20,4 milliárd dollárra nőtt 1973 és 1989 között. Az általánosan elfogadott nézet szerint az adósság növekedésének oka, hogy az olajárak 1973-as robbanásszerű emelkedése jelentősen rontotta Magyarország külkereskedelmi cserearányait, a Kádár-rendszer el akarta kerülni a kiigazításokat, ezért inkább a külföldi kölcsönök felvételét választotta. 1973 és 1979 között jelentős adósságot halmozott fel az ország, majd átmeneti egyensúlyi éveket követően, újabb eladósodási hullám történt 1985 és 1987 között. A legtöbb közgazdaság-történeti könyv az adósság jelentős növekedését a Kádár-rendszer túlfogyasztásával és túlfogyasztás kamataival magyarázza.