Átadták a Richter új központját a gyógyszercég kőbányai telephelyén. A két év alatt, 20 milliárd forintos beruházással megépült irodaépület ünnepélyes átadásán Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója kiemelte: a komplexum méltó szimbóluma lett a hazai központú globális vállalatnak.
Magyarország költi az EU-n belül a harmadik legalacsonyabb összeget a GDP-hez viszonyítva a különböző nyugdíjakra (az időskori mellett beleértve az özvegyi és rokkantsági nyugdíjat is) – derül ki az Eurostat 2021-es adatokon alapuló friss felméréséből. A GDP 7%-át kitevő hazai ráta jóval elmarad az EU közel 13%-os átlagától.
A frissen végzett 20-34 évesek körében tízből közel kilenc magyar fiatalnak volt állása 2023-ben – derül ki az Eurostat friss adataiból. A 87,9%-os foglalkoztatottsági ráta a hatodik legmagasabbnak mutatónak számít az EU-ban.
Négy magyar cég szerepel a közép- és kelet-európai térség 100 legnagyobb technológiai vállalatát rangsoroló listán. A Digital Poland Foundation által összeállított, úgynevezett digitális bajnokokat tartalmazó rangsorba azok a tech cégek kerülhetnek fel, amelyek értéke legalább 100 millió dollárt tesz ki. A rangsorban 41 lengyel vállalat szerepel – ami részben az ország gazdaságának méretével is magyarázható –, de még Csehország is 15, Észtország pedig 12 céggel van jelen a listán. A cseh cégek közül számos olyat találni, amelyek Magyarországon is elég ismertek, ilyen például a kifli.hu anyacége (a Rohlik), az Alza, a Notino, a Packeta vagy a Kiwi.com. Ezen kívül a lista top20-as cégei között további olyan ismerős nevek is felbukkannak, mint a romániai eMag, az észt Bolt vagy a litván Vinted.
A 15-29 év közötti magyar fiatalok közel 11%-a nem tanult és nem is dolgozott 2023-ban – derül ki az Eurostat friss adataiból. Az elmúlt két évhez képest tavaly nem csökkent, hanem hajszálnyival (0,1 százalékponttal) nőtt a mutató. A 10,9%-os tavalyi hazai ráta azonban így is jobb az uniós átlagnál (11,2%).
A magyarországi cégek csupán alig 4%-a használ mesterséges intelligencián alapuló technológiát. A 3,7%-os ráta a harmadik legalacsonyabb aránynak számít az EU-n belül.
Ősszel fog döntést hozni a kormány arról, hogy jövőre is megmarad-e a gyógyszergyártói különadó, illetve a gyógyszergyártói extraprofitadó – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az általa vezetett szaktárca és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásárakor. A tárcavezető személyes véleményét tolmácsolva leszögezte: azt az álláspontot képviseli, hogy abban a szektorban, ahol nincs extraprofit, ott ki kell vezetni az extraprofitadót. A gyógyszeripart pedig ilyen szektornak tartja.
A 12%-ot közelítette tavaly a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon – derült ki az Eurostat adataiból. Az uniós átlagot meghaladó 11,6%-os hazai mutató az Európai Unión belül a negyedik legmagasabb rátának számít.
Tavaly a magyarországi cégek közel háromnegyede (73%-a) nehezen talált megfelelő képzettséggel bíró dolgozókat az üres álláshelyeik betöltésére, miközben ez a ráta öt évvel ezelőtt még „csak” 51% volt – derül ki a ManpowerGroup nemzetközi felméréséből. Az Eurobarometer kutatása szerint a hazai kkv-k 66%-a a munkaerőhiány egyik fő okának azt tartja, hogy a meghirdetett állásokra jelentkezők nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel, készségekkel vagy tapasztalattal. Az így vélekedő hazai cégek aránya jóval meghaladja az uniós átlagot (54%). E tekintetben a kkv-k csak Észtországban és Szlovákiában látják rosszabbul a helyzetet az EU-n belül.
Mind a Kádár-korszakban, mind a 2000-es években az ország eladósodásának terhére sikerült reálbér-növekedést elérni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) A reálbérek három évtizede című online konferenciáján. A szakmai fórumon azt a kérdést is megvizsgálták, hogy a reálbérek alakulása mennyiben határozza meg a választások kimenetelét.
Egyre több fiatal a TikTok-ról szerez be a munkavállalással, karrierrel kapcsolatos tanácsokat, legyen szó például az álláskeresésről, vagy arról, hogy miként érdemes megfogalmazni a fizetési igényeket. A Z-generáció tagjai az OECD tagállamaiban hamarosan már a munkavállalók mintegy negyedét teszik ki, így a közösségi platformon történő karriertanácsadás súlya egyre nagyobb szerepet fog kapni.
A mesterséges intelligencia „cunamiként sújt le” a globális munkaerőpiacra – véli a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Kristalina Georgieva szerint az új technológia jelentősen növelheti a termelékenységet, azonban társadalmi egyenlőtlenségekhez is vezethet.
Nem változott tavaly Magyarországon az adóék mértéke az egyedülálló, átlagbért kereső, gyerek nélküli munkavállalók számára. A 2022-es helyzethez hasonlóan ebben a háztartási kategóriában a teljes munkaerőköltség 41,2%-át tette ki az állami elvonás hazánkban, ami jelentősen meghaladja az OECD 34,8%-os átlagát– derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) napokban megjelent Taxing Wages 2024 című kiadványából. A jelentés szerint a gyermekes háztartások mindegyik kategóriájában azonban nőtt az adóék mértéke 2023-ban az előző évhez képest. Az RSM adótanácsadója segítségével adunk magyarázatot a szokatlan jelenségre.
Idén további plusz forrást kaphatnak a kormánytól az állami kórházak a lejárt tartozásaik rendezésére – derült ki Bidló Judit helyettes államtitkár Orvostechnikai Szövetség (OSZ) mai közgyűlésén elmondott beszédéből. Rásky László, az orvostechnikai beszállítókat képviselő szervezet főtitkára lapunknak elmondta: ha 20-25 milliárd forint körüli szintre le lehetne vinni a kórházak tartozását, akkor az egy már kezelhető mérték lenne.
Megközelítette a 81%-ot a foglalkoztatottak aránya tavaly Magyarországon a 20 és 64 év közöttiek körében, ami a 75%-os uniós mutatót meghaladva a hetedik legjobb rátának számít az EU-n belül. Az uniós adathoz hasonlóan az elmúlt években folyamatosan nőtt a foglalkoztatottság mértéke hazánkban, egyedül 2020-ban, a Covid kirobbanásának évében csökkent az előző évhez képest a mutató, akkor 77,5%-on állt a ráta.
A németeknek többet kell dolgozniuk a gazdasági növekedés fellendítése érdekében – ezt hangoztatja a német munkaadók szövetségének (BDA) elnöke, valamint a Deutsche Bank vezérigazgatója. Az igaz, hogy Németországhoz képest az EU-n belül csak Hollandiában alacsonyabb az átlagos heti munkaidő, ugyanakkor felmérések szerint a munkaidő növelése jellemzően a termelékenység csökkenését okozza.
Úgy tűnik elmúlt az az időszak, amikor csak úgy kapkodtak a felvehető emberek iránt a cégek. Az USA-ban és szerte Nyugat-Európában enyhült a munkaerőpiac feszessége, így a cégek egyre válogatósabbak lettek a toborzás során, ami az elhúzódó állásinterjúkon is meglátszik. A korábban megszokotthoz képest általában több fordulón is bizonyítani kell a jelölteknek, akik gyakran összetettebb megoldandó feladatokat is kapnak. Előfordul az is, hogy az állásinterjúk után még hosszú ideig jegelik a jelölteket, amiben az is szerepet játszik, hogy a gazdasági helyzet bizonytalansága miatt nem is biztosak abban a cégek, hogy feltétlenül be kell tölteniük egy újonnan megnyílt, vagy üressé vált pozíciót, inkább kivárásra játszanak.
Az irodákon belül kialakított – az elmélyült egyéni munkára alkalmas – kisebb elkülönített helyiségek iránti kereslet mintegy 20%-kal megnőtt a vállalatok körében a világ egyik legnagyobb építész cégének tapasztalatai szerint. A jelenséget az egyre jobban terjedő – a távmunkát és az irodai jelenlétet ötvöző – hibrid munkavégzés magyarázza, ugyanis a heti pár napot otthon dolgozó munkavállalók egyre jobban elvárják, hogy a kötelező bejárós napjaikon is olyan körülmények között dolgozhassanak, amely lehetőséget ad az elmélyült, nagyobb koncentrációt igénylő egyéni munkára is.
Miközben sokat lehet olvasni arról, hogy a Z-generáció tagjai számára mekkora nehézséget jelent, hogy igazodjanak a korábbi nemzedékek által követett munkahelyi normákhoz, arról kevesebb szó esik, hogy a jellemzően szüleikből álló X-generációnak milyen kihívásokat okoz, hogy az online, digitális világba beleszületett Z-generáció megjelent a munkaerőpiacon. Az X-generációnak emellett azzal is meg kell küzdenie, hogy az előttük lévő baby boomer nemzedék tagjai sok esetben még mindig vezető pozíciókat foglalnak el a munkaerőpiacon.
Sok Z-generációs munkavállaló az idősebb nemzedékek által megszokotthoz képest igen lazán kommunikál a munkahelyén. Ez nem mindig nyeri el a tetszését azoknak a cégeknek, amelyek próbálják megőrizni a munkahelyi kommunikáció korábban megszokott etikettjét, formálisabb jellegét. Mindamellett a Z-generáció által képviselt lazább stílus egyre jobban kezd teret nyerni a munkahelyeken. A britek több mint kétharmada például úgy véli, hogy az elmúlt öt évben – vagyis azzal párhuzamosan, ahogy a Z-generáció tagjaiból egyre többen léptek a munkaerőpiacra – megváltozott a munkahelyen történő kommunikálás módja, stílusa.
A HOLD After Hours legénysége az Akváriumban ünnepelte a podcast öt évét, egyben búcsúztatta a szezont. Balázs... 
Egy új ERP rendszer bevezetése nemcsak informatikai projekt, hanem a vállalat szinte minden működési területét érintő... 
A hódokat gyakran emlegetik a természet mérnökeiként - nem véletlenül. A Magyarországon is őshonosnak számító...
Ingatlanpiac és klímaváltozás: hol értéktelenedik el a tengerpart, és hol erősödik a dombtető? Mostanra a klímaváltozás...
Leáll ma az ország, a nemzet egyként ünnepli a zsinórban harmadik csonka hetet. Május 1. a Munka ünnepe, amit legtöbben...
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége, illetve annak új vezetője jelentős irányváltást hozna a hivatal...
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
