A koronavírus-járvány egyik legfőbb – és némileg figyelmen kívül hagyott – következménye az eurózóna munkaerőpiacán az volt, hogy csökkent az egy foglalkoztatottra jutó ledolgozott munkaórák átlagos száma – állapítja meg az ING friss elemzése, amely szerint ez a fő oka annak, hogy eurózónában mostanra jelentős munkaerőhiány, annak következtében pedig erős bérnyomás alakult ki.
A generatív mesterséges intelligencia (MI) inkább kiegészíti az emberi munkaerőt a különböző munkakörökben, mintsem felszámol állásokat, mivel az új technológia csak automatizál bizonyos feladatokat ahelyett, hogy teljesen átvenné egy-egy munkakör elvégzését – derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentéséből, amely szerint a ChatGPT-hez hasonló alkalmazások használata leginkább az irodai munkát változtathatja meg.
A munkaerőpiaci egyenlőtlenségek mérséklődése jellemezte az eurózóna 2000 és 2020 közötti időszakát – ez olvasható ki a Statisztikai Szemle augusztusi számában megjelent tanulmányból, amely az eurózóna, illetve az EU munkaerőpiaci mutatóinak két évtizeden átívelő alakulását vizsgálta meg. Az elemzés arra is rámutat, hogy a vizsgált időszak nagyobb részében az eurózóna egyenlőtlenségmutatói alacsonyabbak voltak, mint az EU-é, annak ellenére, hogy a szuverén adósságválság – és részben a koronavírus-járvány okozta recesszió is – leginkább eurózóna-tagországokat sújtott.
Április vége óta Kína helyett már India számít a világ legnépesebb országának, miután lakosságszáma akkor elérte az 1 milliárd 426 millió főt. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy India a munkaerő-állomány létszáma terén is azonnal lekörözi Kínát. Erre még közel három évtizedet kell várni a két ország jelenlegi munkaerőpiaci részvételi adatai alapján, ugyanis India e mutatóban jóval elmarad Kínától főként azért, mert a munkaképes korú indiai nők háromnegyede nincs jelen a munkaerőpiacon. Az indiai Ashoka Egyetem elemzése szerint, ha India megfelelően ki akarja aknázni népességének produktív kapacitásait, akkor részben a nők számára elérhető munkalehetőségek bővítésére kell majd összpontosítania.
Az EU-tagállamok középmezőnyébe sorolta Magyarországot az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) foglalkoztatás minőségét értékelő indexe. A 2021-es adatok alapján készült felmérésben hazánk a 27 tagú EU-ban a 14. helyre került a megszerezhető 100 pontból 51,3 pontot elérve, amivel alig maradt el az EU-átlagtól (51,6 pont). A hat indikátort tartalmazó indexben a legmagasabb pontszámot (100-ból 91,9 pontot) a foglalkoztatási formákat, a munkahelyek biztosságát értékelő mutatóban érte el Magyarország, ami az ötödik legjobb eredménynek számít az EU-ban. Szintén ötödik legjobb eredményt szerezte meg az ország a munkakörülményeket vizsgáló mutatónál. A legrosszabb értékelést (100 pontból 30,5 pontot) pedig a kollektív érdekképviselet helyzete terén kapta hazánk, amivel csak négy EU-tagállamot előz meg.
Egyre gyakrabban tesznek ellenajánlatot a brit cégek a más munkaadótól állásajánlatot kapó munkavállalóik megtartása érdekében, vagyis ráígérnek a másutt beígért fizetésre – derült ki egy friss felmérésből. Ez a jelenség ellentmond azoknak a korábbi foglalkoztatási adatoknak, amelyek azt jelezték, hogy a brit munkaerőpiac elkezdett hűlni. A héten megjelent bér- és inflációs adatokból is az látszik, hogy az Egyesült Királyság munkaerőpiaca továbbra is feszesnek tekinthető.
A frissen végzett 20-34 évesek körében tízből közel kilenc magyar fiatalnak volt állása 2022-ben – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. A 88,9%-os, rekordnak számító foglalkoztatottsági ráta az ötödik legmagasabbnak mutatónak számít az EU-ban. Magyarország egyben szerepel azon hat EU-tagállam között is, ahol mindkét nem esetében meghaladja a 82%-ot azon 20-34 év közöttiek aránya, akik frissen kikerülve a középfokú szakképzésből munkával rendelkeznek.
Világszerte közel 300 ezer embert bocsátottak el a nagy technológiai vállalatok (big tech cégek) 2022 vége és 2023 első fele között. A leépítések az EU-tagállamokat sem kerülték el, azonban annak mértéke összességében csekélynek tekinthető ahhoz képest, hogy az uniós IKT-szektorban foglalkoztatottak száma a korábbi években milyen jelentős mértékben nőtt – derül ki az Eurofound tanulmányából. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség elemzése rámutat arra is, hogy az EU IKT-ágazata továbbra is tartós munkaerőhiánnyal küzd, így a big tech cégektől elbocsátott szakemberek nagy valószínűséggel viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni a szektor kisebb cégeinél.
A mesterséges intelligencia alkalmazása miatt a cégek általánosságban több munkavállalót képeznek majd át, mint ahányat elbocsátanak a következő három évben – derül ki a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég friss felméréséből, amely szerte a világban kérdezett meg közel ezer olyan cégvezetőt, akik vállalata már használ MI-eszközöket. A jelentés kiemelten foglalkozik a generatív MI-eszközök (például ChatGPT) alkalmazásának kérdésével, amely technológiát legtöbb esetben az emberi tevékenységet kiegészítő, és nem feltétlenül helyettesítő megoldásnak tartják a cégek.
Az angol nyelvtudásra vonatkozó követelmény a magyarországi online álláshirdetések több mint 40%-ában mutatható ki, ami meghaladja az uniós átlagértéket, és jóval felülmúlja a többi visegrádi ország mutatóját – olvasható ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felméréséből. Az adatokból az is kiderül, hogy az álláshirdetések közel 20%-a eleve angolul jelent meg 2021-ben Magyarországon, ami duplája az uniós átlagnak. A német nyelvtudást megkövetelő hazai álláshirdetések aránya is igen magas uniós összevetésben, miután Magyarországot e téren csak három EU-tagállam előzi meg a Németországot és Ausztriát természetesen nem tartalmazó összevetésben. Az angol, illetve német nyelvtudást megkövetelő hazai álláshirdetések uniós összevetés szerinti magas aránya a magyar gazdaság nyitottságára, a Magyarországon működő nemzetközi cégek jelentős súlyára mutathat rá.
Tavalyhoz hasonlóan idén is a harmadik legrosszabb osztályzatot kapta Magyarország a munkavállalói jogok érvényesülése terén a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségtől (ITUC), amely hat kategóriába sorolta a felmérésbe bevont 149 országot. Így továbbra is azon országcsoportban szerepel hazánk, ahol a munkavállalói jogok megsértését rendszerszintűnek minősíti az ITUC.
Ha a magyarországi cégek nem a diploma, a szakképesítés megkövetelésére, hanem a gyakorlati készségek meglétére alapoznák a munkaerő-toborzást, akkor ötszörösére növekedhetne a különböző munkakörök esetében figyelembe vehető potenciális jelöltek köre – derül ki a LinkedIn globális jelentéséből. A munkaerőhiány enyhítését célzó új megközelítés különösen a nők, a fiatalok és a diplomával, illetve szakképesítéssel nem rendelkezők körében növelheti meg jelentősen a potenciális jelöltek körét.
Szlovéniában, Csehországban, illetve Németországban hiányzik a legtöbb informatikus az Eurostat jelentése szerint. Magyarországon tízből hat cégnek jelentett gondot az ITK-szakemberek felvétele 2021-ben, ami alig marad el az EU-átlagtól.
Várhatóan több mint 36 évet fognak munkával tölteni a 15 éves fiatalok Magyarországon – közölte az Eurostat a tavalyi adatok alapján. A 36,2 évnyi hazai mutató alig marad el az EU átlagától (36,5 év). Mind a hazai, mind az uniós adat szinte folyamatosan nőtt az elmúlt 10 évben, egyedül 2020-ban a Covid miatt történt visszaesés. 2013-ban még csak 30,8 munkával eltöltött évre számíthattak az akkori 15 éves magyar fiatalok, így a hazai mutató egy évtized alatt közel 5 és fél évvel nőtt.
Magyarország lakossága az optimista forgatókönyv szerint is 8 millió alá csökken 2070-re – derül ki a KSH napokban megjelent elemzéséből. A csökkenő népességszám mellett egyre öregedő társadalom is jellemzi az országot: napjainkban száz gyermekkorúra 140 idős jut, vagyis az öregedési index 140%-on áll. A mutató értéke 2060 körül akár 190%-on tetőzhet.
Eddig kevés bizonyíték van arra, hogy a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása miatt jelentős mértékben hajtottak volna végre elbocsátásokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban – állapítja meg a nemzetközi szervezet éves munkaerőpiaci jelentése. Ami a jövőt illeti, mind a mesterséges intelligenciának kitett szakmák köre, mind pedig ennek a kitettségnek a mértéke gyorsan növekedhet, ahogy a generatív mesterséges intelligencia egyre inkább beépül a termelési folyamatokba, és új, nagyobb teljesítményű MI-rendszereket fejlesztenek ki. A legnagyobb veszélyben az alacsony és közepes képzettséget igénylő szakmák vannak.
A közeljövőben tovább fog fokozódni a számos ágazatban és szakmában kimutatható szakemberhiány az EU-ban – állapította meg az EU foglalkoztatási helyzetének alakulásáról szóló éves jelentésében az Európai Bizottság. A népesség elöregedésével, valamint a gazdaság zöld és digitális átállásával (vagyis az új készségeket igénylő állások megjelenésével) párhuzamosan mind a magas, mind az alacsony képzettséget igénylő szakmákban tartósan megmarad a munkaerőhiány.
Az OECD tagállamai közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a reálbér 2023 első negyedében az előző év azonos időszakához képest. A hazai reálbér 15,6 százalékkal esett vissza, a csökkenés mértéke négyszeresen haladja meg a 38 tagú OECD felmérésbe bevont 34 tagállamában mért átlagos csökkenés mértékét. Az OECD friss munkaerőpiaci jelentéséből az is kiderül, hogy a vállalatok nyeresége Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben (61%) 2023 eleje és 2019 vége között az ebből a szempontból vizsgált 29 OECD-országban, igaz, a bérköltség emelkedésének mértéke is jelentős volt (34%), ami a második legmagasabb mutatónak számít.
Az EU-n belül az idei első negyedévben Magyarországon volt a negyedik legalacsonyabb azon oktatásban, képzésben nem résztvevő 15-64 évesek aránya, akik a munkaerőpiacon sem voltak jelen foglalkoztatottként vagy munkanélküliként. A 13,7 százalékos hazai adat jóval kedvezőbb az uniós átlagnál (18,2%). A kedvező hazai mutatóban szerepet játszhat, hogy a nem tanuló, nem dolgozó fiatalok aránya (15-29 éves korosztály) szintén kedvezőbb az uniós átlaghoz képest.
Hiába nőtt uniós kitekintésben is jelentős mértékben, 16 százalékkal idén a hazai bruttó minimálbér összege, a rekordmagas infláció miatt a legalacsonyabb bért keresők vásárlóereje a második legnagyobb mértékben csökkent az EU-n belül – derül ki az Eurofound felméréséből. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség éves jelentéséből az olvasható ki, hogy mind a bruttó, mind a nettó összeget vizsgálva az EU-n belül Magyarországon az egyik legalacsonyabbnak számít a minimálbér összege. A bruttó minimálbérre jutó munkavállalói átlagos adóteher mértéke pedig a második legmagasabb Magyarországon az EU tagállamai között. Továbbá a teljes munkaerőköltségen belül Romániával holtversenyben az EU-n belül nálunk a legmagasabb az állami elvonás mértéke (adóék) a minimálbér esetében.
Egy Revolut számlával remekül kiegészítheted a hazai bankszámlád szolgáltatásait. Cikkünkből megtudhatod, milyen...
Akárhányszor előjön az adózás, egykulcsos-többkulcsos adózás kérdése, úgy tűnik, hogy három emberből kettő...
Az Európai Unió keleti bővítése megkezdésének 20. évfordulója alkalmat kínált arra, hogy a müncheni Ifo gazdaságkutató...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Soft landing, azaz puha landolás. A végső kimenetel, amiben a 2021 végi, első poszt-Covid inflációs hullámok megjelenése... 
"Minden múltból nézve egy csoda" az EU-tagság és a közös piac. Ahogy Vakmajom írja: Mennyi fantasztikus ország...
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
