Tar Gábor 2005-2013 között a Világgazdaságnál dolgozott, ahol a külföld/EU-rovat munkatársa, illetve a VG.hu szerkesztője volt. 2013 óta szabadúszóként több gazdasági lap külsős szerzőjeként dolgozott. 2020 vége óta a Portfolio külsős szerzője.
A hazai innovációs ökoszisztéma fő problémáját az jelenti, hogy kevés kockázati tőke érkezik külföldről az országba – hangzott el a Hungary Innovation Summit konferencián, amely a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) által szervezett egyhetes programsorozat, a Hungary Innovation Week nyitó eseménye.
Mennyire kell kommunikálnia egy adott cégnek a fenntarthatósági törekvéseit? Mikortól tűnik már hiteltelennek, ha egy cég gyakran vagy sokat kommunikál a saját zöld jellegéről? Az ESG-jelentések mennyiben építhetők be a fenntarthatóságról szóló vállalati kommunikációba? Többek között ezeket a kérdéseket vitatták meg vállalati kommunikációs és marketing vezetők a Portfolio Sustainable World 2023 konferenciájának greenwashing nélküli kommunikációról szóló kerekasztal-beszélgetésén.
Miután a jövőben sokkal több megújuló energiára számíthatunk, a villamosenergia-hálózat szűk keresztmetszete komoly problémát jelent majd a zöld átállás folyamatában, illetve az elektromos mobilitás térnyerése terén. E kihívás kezelésében az energiatárolók kiemelt szerepet kaphatnak, amelyek piacán 2030-ig igen jelentős felfutás várható - hangzott el a Portfolio Sustianable World 2024 konferencia zöld közlekedésről szóló szekciójában.
Ha egy bank fenntartható módon működik, és ezt megfelelően kommunikálja is az ügyfelei felé, akkor ez növeli a fogyasztói lojalitást, csökkenti a bankváltás valószínűségét. Továbbá ez árbevételi lehetőséget is teremt, miután egy felmérés szerint a megkérdezettek közel harmada hajlandó magasabb havi bankszámladíjat fizetni a fenntarthatóbban működő bankoknak - hangzott el a Portfolio Sustianable World 2024 konferenciájának zöld pénzügyekről szóló szekciójában.
Mennyire éri meg a zöldítésbe beruházni? Többek között ezt a kérdést is körbejárták a Portfolio Sustianable World 2024 konferenciájának vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetésén, ahol kiemelték: a zöld átállásba történő befektetés nem arról szól, hogy megéri-e vagy sem a fenntarthatóságot célzó beruházás, ugyanis ez egy szabályozási kérdés is, a cégek nem is tudnak mást csinálni, különben mindenféle adókkal, pénzügyi kötelezettségekkel kell szembenézniük, így a legjobb megoldás az előre menekülés.
Szerte a világban megfigyelhető a jegybankok azon törekvése, hogy fenntarthatósági mandátumot szerezzenek maguknak, a zöld átállás finanszírozása terén zászlóvivőivé szeretnének válni. A Magyar Nemzeti Bank pedig e téren élen jár, hiszen Európa első jegybankjaként 2021 óta explicit zöld mandátummal rendelkezik - mondta a Portfolio Sustainable World 2024 konferenciáján Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára. Kiemelte: az MNB Zöld Otthon Programjában, a Növekedési Kötvényprogram is kimutatható ez a zöld mandátum. Egyben hozzátette: a megfelelő időpontban, amikor lehetőség nyílik rá, és a piacok elfogadóan tudnak erre reagálni, akkor ezeket a programokat újra kell gondolni, a lehető legjobb részeit meg kell tartani, és ha lehetőség nyílik rá, akkor folytatni szükséges.
Magyarországon a nagyvállalatok mintegy 30%-a használt ipari robotokat 2022-ben, ami a negyedik legmagasabb rátának számít az EU-ban – olvasható ki az Eurofound friss elemzéséből. A szolgáltató robotok terén pedig 10% körüli rátát tett ki a hazai mutató, ami megfelel az uniós átlagnak.
Már tíz vármegyeszékhelyen működnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megújult területi irodái, ahol a Széchenyi Kártya Program termékeivel kapcsolatos eddigi, megszokott ügyintézésén/tanácsadáson kívül új szolgáltatásokkal, például az ESG-előírásokra való felkészülés támogatásával is segítik majd a kkv-kat – mondta a VOSZ elnöke a Portfolio-nak adott interjúban. Eppel János kiemelte: a tavalyi recessziós évben a Széchenyi Kártya Program hiteleinek majdnem 80%-a a vállalkozások napi működésének fenntartását, a likviditás biztosítását szolgálta. Az idei évvel kapcsolatban elmondta: ugyan csökkent az infláció, nőtt a reálkereset, valamint a kamatpálya is lefelé tart, azonban a fogyasztás még nem indult be, emiatt kivárnak a hazai kkv-k, várják a felfelé mutató tartós trendet.
Egy 15 éves magyar fiatal arra számíthat, hogy kerek 37 évet fog dolgozni élete során – derül ki az Eurostat 2023-as adataiból. Ez szinte tejesen megfelel az uniós átlagnak (36,9 év). A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben, miután 2013-ban még csak alig 31 évnyi munkára számíthattak a 15 éves magyarok.
Az infláció érzékelése továbbra is jelen van a hazai vállalkozások körében, amelyek jelentős hányada, közel 60%-a beépíti áraiba a drágulást – derül ki a VOSZ Barométer felmérés második negyedévre vonatkozó friss eredményeiből. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megbízásából az Egyensúly Intézet által negyedévente készített felmérés szerint a cégek legnagyobb része még mindig az inflációt tartja az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban a legfontosabb problémának.
A munkavállalók közel 40%-a az EU-ban jelenleg olyan szakmában dolgozik, amelyre a gazdaság zöld átállása közvetlen hatással lesz – derül ki az Eurofound elemzéséből. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós szervezet jelentése szerint majdnem minden tizedik jelenlegi munkavállalóról mondható el, hogy a zöld átállás hatására olyannyira fokozatosan átalakul a szakmája, hogy azzal egy új foglalkozás jön létre.
Idén is a második legrosszabb besorolást kapta Magyarország a munkavállalói jogok érvényesülése terén a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségtől (ITUC), amely öt kategóriába sorolja a világ országait. 2021 óta így továbbra is azon országcsoportban szerepel hazánk, ahol a munkavállalói jogok megsértését rendszerszintűnek minősíti az ITUC.
Szerte Európában jelentős a támogatottsága annak, hogy az Ukrajnát támogató országok növeljék a Kijevnek szánt fegyver- és lőszerellátást – derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) páneurópai think tank ma megjelent, 14 európai országra (de Magyarországra nem) kiterjedő közvélemény-kutatásából. Mindamellett az összes felmérésbe bevont államban a közvélemény többsége ellenzi, hogy országuk harcoló csapatokat küldjön Ukrajnába.
Európán belül Spanyolországhoz képest csak a jóval fejlettebb életszínvonallal bíró Svájcban magasabb a várható élettartam. A 83 évet meghaladó spanyol mutatóban nemcsak a mediterrán étrend, hanem az ottani városok településszerkezete, sűrűn lakottsága is szerepet játszik, mivel gyalogtávon belül sok minden elintézhető, így a spanyolok gyalogolnak a legtöbbet Európa nyugati felén. Emellett a nemzetközi összehasonlításban is igen élénk spanyol társasági élet (barátokkal, családdal való szoros kapcsolat) a hosszú várható élettartam megfelelő pszichés hátterét is biztosítja.
A cégek körében jelentős hype alakult ki a mesterséges intelligencia alapú megoldások iránt, még olyan területeken is ezt a technológiát szeretnék bevezetni, amelyeknél amúgy nem is ez lenne a legmegfelelőbb – mondták szakértők a KPMG hagyományos, immár 12. alkalommal megrendezett sajtóbeszélgetésén. Sok cég fordítva ül a lovon, mindenképpen valamilyen vállalati chatbotot vagy ChatGPT-t szeretnének bevezetni, anélkül, hogy előtte jól definiálták volna azt az üzleti problémát, aminél AI alapú megoldást alkalmaznának.
A magas energiaköltségeket, a túl nagy mértékű uniós szabályozási terhet, valamint az elhúzódó engedélyezési eljárásokat tekinti az Európai Munkaadói Szövetség (BusinessEurope) azoknak a fő strukturális problémáknak, amelyekkel jelenleg az európai vállalatoknak meg kell küzdeniük – mondta el a BusinessEurope elnöke, valamint főtitkára azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) rendezett meg abból az alkalomból, hogy a BusinessEurope vezető testülete, az Elnökök Tanácsának aktuális ülését ma és holnap Budapesten rendezik meg.
Szeptembertől lesz kapható Magyarországon a Chery kínai autógyártó Omoda 5 modellje – jelentették be a márka hazai importőrének, a Genius Automotive Europe Kft. mai sajtótájékoztatóján. Az 1,6-os benzines crossover alapfelszereltségének ára 10 millió forint lesz. A modell elektromos verziója várhatóan novembertől lesz elérhető a hazai szalonokban.
A 20-29 éves magyar fiatalok több mint fele (56%-a) szüleivel él. Ez a ráta meghaladja a világ fejlettebb országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban mért 50%-os átlagot – derül ki az OECD friss, különböző társadalmi mutatókat vizsgáló jelentéséből. Az elemzés idén kiemelten a termékenységi ráta, vagyis az egy nőre jutó gyermekek számának kérdésével foglakozott, amelynek alakulására hatással vannak a lakhatási költségek, ezen keresztül a mamahotelben élő fiatalok aránya is. A 2022-es adatok szerint az első gyermeküket átlagosan közel 29 évesen szülik a magyar nők, miközben az OECD átlaga 29,5 év. Ez az életkor itthon 2000-ben még 25 év volt.
Nem éri el az OECD-országok átlagát a 15 éves magyar diákok teljesítménye a kreatív gondolkodást mérő mutatóban – derül ki abból a friss PISA-felmérésből, amely most először a tanulók kreativitását mérte fel. A 2022-ben felvett új index arról ad képet, hogy az egyes országok oktatási rendszerei mennyiben képesek felkészíteni a diákokat a kreatív gondolkodásra, amely egyre fontosabb készséggé válik a munkaerőpiacon a digitalizáció, a mesterséges intelligencián alapuló eszközök térnyerésével. Az iskolák eltérő társadalmi és gazdasági háttere az OECD tagállamai közül a leghangsúlyosabban Magyarországon hat ki a diákok kreatív gondolkodás terén mért teljesítményére. Ez ismét rámutat arra, hogy a magyar iskolarendszer esélykiegyenlítő teljesítménye terén súlyos problémák mutathatók ki.
Uniós összevetésben az ötödik legnagyobb mértékben emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek 2024 első negyedében az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Eurostat friss felméréséből.