• Megjelenítés

Tar Gábor

Tar Gábor 2005-2013 között a Világgazdaságnál dolgozott, ahol a külföld/EU-rovat munkatársa, illetve a VG.hu szerkesztője volt. 2013 óta szabadúszóként több gazdasági lap külsős szerzőjeként dolgozott. 2020 vége óta a Portfolio külsős szerzője.
Cikkeinek a száma: 196
Kiderült: a magyarok szerint Oroszország nyeri a háborút

Kiderült: a magyarok szerint Oroszország nyeri a háborút

Európán belül Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik szerint a közel két éve tartó ukrán-orosz háború Moszkva győzelmével fog végződni – derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű páneurópai agytröszt ma megjelent, 12 EU-tagországra kiterjedő közvélemény-kutatásából. Továbbá hazánkban gondolják úgy a legtöbben, hogy Európának az Oroszországgal való béketárgyalásokra kellene ösztönöznie Kijevet. A felmérésből az is kiderült, hogy Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik örülnének, ha Donald Trump nyerné meg az amerikai elnökválasztást, illetve a legtöbben nálunk vélik úgy, hogy Európának is csökkenteni kellene az Ukrajnának biztosított támogatás mértékét, ha az USA jelentősen visszafogná Kijev támogatását.

Teljesen megváltozott volna az élet a távmunkával?

Teljesen megváltozott volna az élet a távmunkával?

A Covid idején a vállalatok rákényszerültek arra, hogy online meetingeken videóhívások keretében folytassák le az ügyfeleikkel való egyeztetéseket az addig alapvetően személyes találkozók keretében megtartott tárgyalások helyett. Amikor a koronavírus-járvány lecsengése után a világ újra visszatért a régi kerékvágásba, sok cégvezető felismerte, hogy az üzleti utazások nagy részét ki lehet váltani online meetingekkel, időt és pénzt spórolva meg. A céges utak mégsem tűnnek el, egyre több, alapvetően távmunka vagy hibrid modellben működő nagyvállalat ugyanis nem sajnálja a pénzt az alkalmazottai utazásaira, ha annak célja, hogy az amúgy egymástól nagy távolságban, távmunkában dolgozó kollégákat összehozza egy kiemelten fontos meetingre, workshopra. A cégek ugyanis a Covid időszakának tapasztalataiból kiindulva felismerték, hogy igazán a személyes találkozók révén lehet nagymértékben erősíteni a munkatársak közötti együttműködést, az alkalmazottaik munka iránti elköteleződését.

Van, ahol cikinek számít, ha az apa nem marad otthon a gyerekével

Van, ahol cikinek számít, ha az apa nem marad otthon a gyerekével

Éppen ötven éve, 1974-ben vezette be elsőként a világon Svédország a nemek szerint nem differenciált szülői szabadságot felváltva az anyák számára biztosított szülési szabadságot, vagyis ezzel lehetővé vált, hogy az apák is otthon maradhassanak gyerekeikkel. Az intézkedés bevezetésekor a két szülő együttesen még csak 180, ma már 480 szabadnapra jogosult. Ez havi 20 munkanappal számolva azt jelenti, hogy a svéd szülők egymás között megosztva összesen két év szabadságot vehetnek ki a gyermekük 12 éves koráig, miközben a biztosított szabadságkeret túlnyomó részében fizetésük 80%-át megkapják. Mind időtartama, mind folyósított összege alapján igen bőkezűnek számító juttatás az elmúlt évtizedekben fokozatosan át is alakította a svéd munkahelyi kultúrát, ahol ma már az számít cikinek, ha egy apa nem marad otthon gyerekével.

Nem kaptál előléptetést? Akkor lehet, hogy ugyanannyi pénzért többet dolgozol

Nem kaptál előléptetést? Akkor lehet, hogy ugyanannyi pénzért többet dolgozol

Számos cégnél mostanában zárult le az éves teljesítményértékelések időszaka. Sok munkavállaló számára jellemzően ekkor derül ki, hogy előléptetik-e. Általában egy adott munkakörben eltöltött két év után gondolják úgy a munkavállalók, hogy már ideje lenne előrébb lépniük a céges hierarchiában. Sokan viszont csak úgynevezett "csendes előléptetést" kapnak, amikor a felelősségi körük úgy nő, hogy ahhoz nem adnak béremelést.

Euróban számítva továbbra is keveset ér a hazai minimálbér – Csak Bulgáriát és Romániát előzzük

Euróban számítva továbbra is keveset ér a hazai minimálbér – Csak Bulgáriát és Romániát előzzük

A hazai bruttó minimálbér összege euróban kifejezve továbbra is a harmadik legalacsonyabbnak számít az EU-n belül. Vagyis hiába nőtt decembertől 15%-kal az előírt minimális kereset, az európai összevetésben nem lépett előbbre – derül ki az Eurofound EU-s ügynökség elemzéséből. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség által vizsgált adatok szerint a hazai bruttó minimálbér az EU-n belül a negyedik legnagyobb mértékben emelkedett.

Kirúgtak? Gyorsan ünnepeljük meg!

Kirúgtak? Gyorsan ünnepeljük meg!

Ha elbocsátanak az állásunkból, azt legtöbben komoly tragédiaként éljük meg. De vannak, akik szerint ezt is meg lehet ünnepelni, és úgynevezett "kirúgásbulit" szerveznek maguknak, mivel elbocsátásukat életük új szakaszának nyitányaként értelmezik. Egy brit kutatás szerint a kirúgás is szerepel azon nem hagyományosan megünneplendő események top10-es listáján, amelyet az emberek Google kereséseinek adatai alapján állítottak össze. A jelenséget talán az is magyarázhatja, hogy mai jellemzően feszes munkaerőpiacon a megfelelő képzettséggel rendelkezők viszonylag hamar találnak egy új állást a kirúgásuk után.

Vannak, akiknek már csak négy napot kell dolgozniuk egy héten

Vannak, akiknek már csak négy napot kell dolgozniuk egy héten

2024 a négynapos munkahét éve lehet a brit kis- és középvállalkozások körében – állítja egy napokban megjelent felmérés. Az utóbbi időszakban világszerte egyre jobban terjedő munkarend koncepciójának lényege, hogy azzal a cégek egyszerre tudják javítani a munkavállalók életminőségét, illetve a termelékenységüket. A rövidített munkarend hívei szerint a heti három nap egybefüggő szabadnapot kapó dolgozó elégedettebb, boldogabb, a munkája iránt elkötelezettebb munkavállalóvá válik, amivel jelentősen csökken a fluktuáció mértéke. Egy globális felmérés szerint viszont a munkavállalói elégedettség fokozásának nem feltétlen a négynapos munkahét bevezetése a legjobb módja. A munkaórák, munkanapok száma helyett ugyanis fontosabb szereppel bír a munkával kapcsolatos élmények minősége, amit úgy is lehet értelmezni, hogy az emberek többsége azonos fizetés mellett inkább dolgozik egy számára kielégítő, jó munkahelyen öt napot, mint egy rossz állásban négyet.

Egészen új képességek kellenek a munkaerőpiacon

Egészen új képességek kellenek a munkaerőpiacon

Németországban a cégek közel 50 százalékkal több mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos állást hirdettek meg tavaly, mint öt évvel ezelőtt – derült ki egy álláshirdetéseket elemző felmérésből. A kutatás azonban arra is rámutatott, hogy a konkrét szaktudáson kívüli soft skilleket (mint például a kreativitás, kommunikációs készség) megkövetelő álláshirdetések aránya is nagyon megugrott, közel megháromszorozódott az elmúlt öt évben. Ez a felmérés is azt mutatja, hogy a bár az MI-alapú eszközök egyre jobban terjednek a munka világában, azok nem fogják feleslegessé tenni az emberi munkaerőt, hanem csak kiegészítik azt.

Ugyan miért kellene visszatérni az irodába? - Van, hogy még a vezetők sem tudják a választ

Ugyan miért kellene visszatérni az irodába? - Van, hogy még a vezetők sem tudják a választ

A tavalyi év világszerte sok munkavállaló számára a home office-ból az irodába való visszatérést (return to office – RTO), vagy legalábbis e két munkavégzési forma ötvözetét, a hibrid modell bevezetését hozta el. HR-szakértők szerint az idei évnek már arról kell szólnia, hogy a cégek miként töltik meg valódi tartalommal a hibrid modellt, és növelik ezzel a dolgozók termelékenységét, hogy az RTO-előírások bevezetése ne csupán azt jelentse, hogy heti meghatározott napra visszarendelik az alkalmazottakat az irodába, ahol lényegében ugyanazt a munkát végzik el, amit távmunkában is el tudnának.

Idén fellélegezhetnek a dolgozók: jön a nagy béremelkedés!

Idén fellélegezhetnek a dolgozók: jön a nagy béremelkedés!

Az infláció idén 5% körül alakulhat, ami a nominális béremelkedés várható mértéke mellett azt jelenti, hogy a reálkeresetek növekedése is elérheti az 5%-ot a Kopint-Tárki előrejelzése szerint. A kutatóintézet legfrissebb konjunktúrajelentésének bemutatóján Palócz Éva vezérigazgató elmondta: várakozásuk szerint a magyar gazdaság 2024-ben 2,7%-kal bővülhet, amit főként a belföldi kereslet fokozatos újraéledése táplálhat.

Munkaidőn kívül is dolgozol? Te vagy a legrosszabb munkatárs!

Munkaidőn kívül is dolgozol? Te vagy a legrosszabb munkatárs!

Mindenkivel előfordult már, hogy a munkaidő lejárta után is még órákat kellett dolgoznia, hogy befejezzen egy határidős munkát. Egy friss felmérés szerint azokat a munkavállalókat, akik valamilyen külső kényszer (például a főnökük elvárásának való megfelelés) miatt a hivatalos munkaidőn túl is dolgoznak, 20%-kal alacsonyabb termelékenység jellemzi azokkal szemben, akik a munkaidő leteltekor abbahagyják a munkát. Azok is produktívabbak, akik rendszeresen tartanak szünetet a munkájuk közben szemben azokkal, akik pihenőidő nélkül dolgozzák végig a napot. A hat országban felvett felmérés szerint a legproduktívabban dolgozók olyan időbeosztási (time management) stratégiákat használnak, amelynél az egyes munkafeladatok elvégzéséhez meghatározott idősávot rendelnek a napi rutinjukban.

Vége a kizsákmányolásnak: egy generáció, amely felrúgja a munkahelyi normákat

Vége a kizsákmányolásnak: egy generáció, amely felrúgja a munkahelyi normákat

Ha lejár a hivatalos munkaidejük, egy percet sem maradnak tovább; ha betegek, tényleg kiveszik a betegszabijukat; őszintén beszélnek a mentális problémáikról a munkahelyükön is; valamint lazán kommunikálnak a munkatársaikkal – HR-szakértők szerint ez jellemzi az 1990-es évek közepe és a 2000-es évek vége között született Z-generációt, amivel korábbi nemzedékek által követett munkahelyi normákat írnak felül.

A kirúgással való fenyegetés nem segít - Ha nincs home office, akkor sokan felmondhatnak

A kirúgással való fenyegetés nem segít - Ha nincs home office, akkor sokan felmondhatnak

A Covid-járvány 2020 márciusi kitörése óta eltelt közel négy évben a munkavégzés módja világszerte gyökeresen megváltozott a távmunka robbanásszerű elterjedésével. Sok vállalat alakította át munkaszervezési kereteit azzal, hogy lehetővé tette akár a teljes távmunkát, vagy a home office és az irodai munkavégzés keverékét, a hibrid munkát. A Covid-járvány lecsengése óta viszont egyre nő azon cégek száma, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy munkavállalóik bejárjanak az irodába. A még mindig feszesnek számító munkaerőpiacon azonban az irodai jelenléthez ragaszkodó cégek elveszíthetnek olyan szakembereket, akik akár fel is mondanak azért, hogy máshol továbbra is részben vagy egészben távmunkában dolgozhassanak. Mára ugyanis a fizetés és a karrierépítés mellett a munkavégzés módjának rugalmassága is egyre inkább a munkahelyváltás fő okává vált.

Legalizálnák a feketén dolgozó bevándorlókat – Felemás lett a munkaerőhiány csökkentését célzó francia törvény

Legalizálnák a feketén dolgozó bevándorlókat – Felemás lett a munkaerőhiány csökkentését célzó francia törvény

Franciaországban mintegy 700 ezer EU-n kívüli országból érkezett bevándorló dolgozik feketén. Számukra egyéves megújítható munkavállalási engedély megszerzésének lehetőségét biztosítja a napokban hosszú viták után elfogadott új bevándorlási törvény. Elvileg a gazdaságot sújtó jelentős munkaerőhiány mérséklését célozza az intézkedés, azonban a tervezett – automatikusan kibocsátható – megoldás helyett a törvény végül a prefektusok mérlegelési jogkörébe utalja ezeknek a speciális munkavállalási engedélyek kiadását, amelyek száma évente várhatóan legfeljebb csak 10 ezer lesz. A felemás megoldás oka, hogy a törvény elfogadásához a centrista kormányzatnak szüksége volt a bevándorlási kérdésekben szigorúbb irányvonalat követő jobboldali republikánusok támogatására is.

Kirúgást kaptak a karácsonyfa alá – Van, ahol az ünnepek elé időzítették a leépítéseket

Kirúgást kaptak a karácsonyfa alá – Van, ahol az ünnepek elé időzítették a leépítéseket

Amerikában több nagyobb cég is közvetlenül az év végi ünnepek elé időzítve jelentett be komolyabb mértékű leépítéseket. Az elbocsátásokat részben az magyarázza, hogy az amerikai gazdaság viszonylag erős makromutatói ellenére az általános fogyasztói hangulat alapján gazdasági lejtmenetre számítanak a cégek. Másrészt az év végi leépítések hagyományosan az éves pénzügyi mérlegek utolsó pillanatban történő kozmetikázására is lehetőséget adnak.

Bajban Európa legnagyobb gazdasága? Egyre több a munkanélküli

Bajban Európa legnagyobb gazdasága? Egyre több a munkanélküli

Október után novemberben is nőt a németországi munkanélküliség mértéke, amely a harmadik negyedév mindegyik hónapjában a gazdasági gondok ellenére még stagnálást mutatott. A legújabb adat azt jelzi, hogy végérvényesen véget ért az az időszak, amikor érdemben nem lehetett érezni a munkaerőpiacon, hogy a gazdaság mintegy egy éve recesszió közeli állapotba került. A legtöbb cég a gazdasági gondok ellenére eddig ugyanis a meglévő munkaerőállományának megtartására törekedett a strukturális munkaerőhiány miatt. A válság elhúzódása azonban már a munkaerőfelhalmozás ellen hat, így most már egyre több cég kényszerül elbocsátásokra. Különösen a lakóingatlan-beruházások jelentős visszaesésével küzdő építőiparban súlyos a helyzet, ahol a cégek következő három hónapra vonatkozó foglalkoztatási tervet tükröző Ifo-barométer 2010 óta nem látott szintre csökkent.

Mennyire dolgoznak keményen az emberek home office-ban? Itt az igazság!

Mennyire dolgoznak keményen az emberek home office-ban? Itt az igazság!

A Covid-járvány lecsengése óta élénk vita alakult ki a cégvezetők körében azzal kapcsolatban, hogy a távmunka, a home office mennyiben befolyásolja a dolgozók termelékenységét, ezáltal a vállalatok eredményeit. Sok cégnél azzal az indokkal rendelték vissza az irodákba a dolgozókat, hogy a home office keretei között nem elég produktívan dolgoztak. Egy friss kutatás most azonban azt mutatta ki, hogy a távmunka terén teljes rugalmasságot biztosító amerikai tőzsdei cégek bevétele négyszer nagyobb mértékben növekedett 2020 és 2022 között, mint a távmunkát egyáltalán nem engedélyező, vagy azt csak heti pár napban biztosító vállalatoké.

Földrengések Magyarországon: okozhatta emberi tevékenység a földmozgásokat?

Földrengések Magyarországon: okozhatta emberi tevékenység a földmozgásokat?

Nem lehet azt állítani, hogy emberi tevékenység nem befolyásolta az augusztusi Szarvas környéki földrengéssorozat kipattanását, de azt sem lehet mondani, hogy a jelenséget kizárólag emberi beavatkozás okozta – állapította meg tanulmányában Hetényi György, a svájci Lausanne-i Egyetem Földtudományi Intézetének kutatója utalva a térség geotermikus és földgázkitermelési projektjeit kísérő feltárásokra. A kérdésben azután alakult ki szakmai vita, hogy Aszódi Attila, a BME egyetemi tanára a Portfolión megjelent véleménycikkében vizsgálatot sürgetett annak tisztázására, hogy állhat-e emberi tevékenység a rengéssorozat hátterében.

Reagált a kormányzat arra, hogy a magyarországi német cégek hangulata a 2009-es válságot idézi

Reagált a kormányzat arra, hogy a magyarországi német cégek hangulata a 2009-es válságot idézi

A kormányzat reményei szerint a magyarországi német vállalatok körében jelenleg tapasztalható üzletihangulat-romlás a hazai recesszió elmúltával, illetve a kereslet várható élénkülésével átmenetinek fog bizonyulni – hangzott el a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) konjunktúrafórumán. A rendezvényen a pénzügyminisztérium makrogazdasági ügyekért helyettes államtitkára reagált a DUIHK őszi konjunktúrafelmérésére, amely szerint a 2009-es válság óta nem voltak olyan pesszimisták a magyarországi német cégek, mint most. A fórumon beszédet tartott Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke is, aki szerint a legfrissebb hazai GDP- és inflációs adatok azt mutatják, hogy a „nehezén már túl van” a gazdaság.

Megjöttek a friss PISA-eredmények – szerény a magyar teljesítmény

Megjöttek a friss PISA-eredmények – szerény a magyar teljesítmény

Közzétette a legfrissebb, tavaly felvett PISA-felmérések eredményeit az OECD, amelyekből az derül ki, hogy a 15 éves magyar diákok még soha nem teljesítették olyan rosszul a matematikai tesztet, mint a tavalyi vizsgálatnál. A felmérés másik két tudásterülete közül a szövegértésnél is romlott a hazai tanulók teljesítménye, valójában e téren az eddigi második legrosszabb eredményt érték el a három évente megtartott, 2000-ben elindított vizsgálatok történetében. Apró vigasz, hogy a harmadik tudásterület, a természettudományok esetében a magyar diákok jobban teljesítettek a legutóbbi, 2018-ban felvett teszthez képest. Továbbra is igaz, hogy a magyar diákok pontszámát nagyon jelentősen határozza meg a társadalmi-gazdasági háttér, vagyis az iskolarendszer esélykiegyenlítő teljesítménye gyenge.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kiderült: szép csendben gigaösszegű devizahitelt vett fel Kínától a magyar állam
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility