Tar Gábor

2023. november 15. 09:00 | Tar Gábor

Még mindig Amerika a világ ura? Így látják az emberek

Biztonságpolitikai ügyekben Washingtonhoz, kereskedelmi kérdésekben pedig Pekinghez húz a legtöbb nem nyugati, feltörekvő ország közvéleménye – ez derült ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű páneurópai agytröszt ma megjelent felméréséből. Az ECFR szerint a kutatás eredményét úgy lehet összegezni, hogy egy olyan, úgynevezett „a la carte világ” időszaka jött el, ahol az egyes államok politikai, gazdasági kérdésenként váltogatják partnereiket a nemzetközi kapcsolatokban, minthogy egyszerűen minden egyes kérdésben elköteleznék magukat egy adott oldalra, nevezeten az USA vagy Kína mellé.

2023. november 11. 15:00 | Tar Gábor

Egyre több a munkabaleset, Magyarország sem kivétel

Mintegy 3300 halálos munkahelyi baleset történt az EU-ban 2021-ben. Ezek közül 82 haláleset Magyarországon következett be – derül ki az Eurostat munkahelyi balesetekről szóló friss adataiból. Magyarország az uniós tagországok középmezőnyében található a 100 ezer foglalkoztatottra jutó halálos, illetve nem halálos, de legalább négynapos távolléttel járó munkabalesetek előfordulási arányában. A tagországok mutatóinak összehasonlítását azonban megnehezíti, hogy az egyes országokban eltérő arányban jelentik be hivatalosan a munkahelyi baleseteket. A balesetekkel leginkább sújtott ágazatnak az építőipar számít az EU-ban, az összes uniós munkahelyi haláleset több mint ötöde ebben az ágazatban történt 2021-ben.

2023. november 09. 19:00 | Tar Gábor

Beütött a válság? Jönnek az elbocsátások Németországban

2021 júniusa óta nem látott szintre emelkedett a munkanélküliség mértéke Németországban. Ez az első komolyabb jele annak, hogy most már a munkaerőpiacon is kimutathatók a mintegy egy éve stagnáló gazdaság hatásai. Hasonló folyamatok láthatók az eurózónában is. Elemzők szerint mind Németországban, mind az eurózónában egyre több cég kényszerülhet elbocsátásokra, köztük olyanok is, amelyek a szakemberhiány miatt a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is mindeddig a munkaerő megtartására törekedtek. A leépítések kiemelten érinthetik majd az építőipart, miután az emelkedő kamatok miatt jelentősen visszaestek a lakóingatlan-beruházások.

2023. november 03. 19:10 | Tar Gábor

Itt a bizonyíték: eszméletlenül sokat dolgoznak a magyarok

A teljes állásban dolgozók esetében az éves munkaórák átlagos száma Észtország mellett Magyarországon volt a legmagasabb tavaly az EU-ban, ha a heti munkaórák maximálisan megengedett számát összevetjük az egy évre minimálisan járó szabadságnapok, illetve a munkaszüneti napok számával – derül ki az Eurofound jelentéséből. Eszerint 2022-ben átlagosan 1856 órát – 8 órás munkanappal számolva 232 napot – dolgoztak a magyarok, miközben az EU-ban átlagosan 1714 órát tett ki a munkaórák száma tavaly, vagyis éves szinten közel 18 munkanappal kevesebbet dolgoztak átlagosan az unióban a magyar munkavállalókhoz képest.

2023. november 01. 19:15 | Tar Gábor

Lesújtó számok érkeztek Magyarországról: messze vagyunk a nyugati országoktól

A felnőttek (25-64 évesek) mintegy 8%-a vett részt valamilyen oktatásban, képzésben Magyarországon egy tavalyi felmérést megelőző négy hétben, ami elmarad a közel 12%-os uniós átlagtól – derül ki az Eurostat adataiból. Az országos mutató mellett egyik magyarországi régióban sem éri el az EU-átlagot az oktatásban, képzésben résztvevő 25-64 évesek aránya. Az EU 2030-ra vonatkozó célkitűzése szerint ezen korosztály legalább 60%-ának kellene évente felnőttképzési, -oktatási programban részt vennie. Ettől a céltól még a tavalyi adatok szerint legmagasabb uniós mutatóval bíró stockholmi régió (38,1%) is jócskán elmarad, igaz utóbbi ráta a felmérést megelőző négy hét adatait tükrözi, míg az uniós célkitűzés 12 hónapos időszakra vonatkozik.

2023. október 29. 07:00 | Tar Gábor

Hatalmas a bérszakadék: Magyarországon is egyre nagyobb a gond

A munkaerőpiac jelenlegi feszességét, a széleskörű munkaerőhiányt számos tagállamban nagyban enyhíthetné, ha emelkedne a nők foglalkoztatottsága - állapította meg az OECD Going for Growth című jelentése. Magyarország sem kivétel, itthon a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája csaknem 10 százalékponttal maradt el a hasonló korosztályú férfiak mutatójától. A magyar nők medián keresete 2021-ben már 12,4%-kal maradt el a férfiak medián bérétől, miközben 2011-ben a különbség még csak 6,9% volt a különbség.

2023. október 28. 18:00 | Tar Gábor

Özönlenek a vendégmunkások Magyarországra: drágábbak a külföldi munkások, de jobban dolgoznak

A sorozatban induló új zöldmezős beruházások, illetve a feszes munkaerőpiac miatt a hazai gazdaságnak várhatóan hosszú távon lesz szüksége vendégmunkásokra, akik a korábbi évekkel ellentétben már nem Szerbiából vagy Ukrajnából, hanem főként ázsiai országokból érkeznek Magyarországra – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) online kerekasztal-beszélgetésén, amelyen két munkaerő-kölcsönző cég vezetője, valamint a HR-vezetőket összefogó HR-Network Egyesület elnöke vitatta meg a munkaerőimport aktuális kérdéseit. A fórumon elhangzott: az ázsiai vendégmunkások költsége ugyan 10-20%-kal meghaladja a hazai munkaerőét, viszont a termelékenységük is 20-30%-kal nagyobb.

2023. október 22. 10:00 | Tar Gábor

Hiába van bajban a gazdaság, sosem dolgoztak még ennyien

Rekord szintre, 70% fölé nőtt a foglalkoztatottság mértéke a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) tagállamaiban az idei második negyedévben. Az adat annyiban meglepőnek tűnhet, hogy a gazdasági növekedés üteme csupán mérsékeltnek tekinthető a fejlett gazdaságokat tömörítő szervezetben. Szakértők szerint ugyanakkor a magas infláció, illetve az abból adódóan a háztartások pénzügyeire nehezedő nyomás a munkaerő-piaci részvétel növekedését okozza. Az OECD kimutatása szerint Magyarországon is rekord magas szinten állt a foglalkoztatottsági ráta április és június között, meghaladva az EU átlagát.

2023. október 21. 12:00 | Tar Gábor

Európa élmezőnyébe került Budapest, de sok régiónk helyzete elkeserítő

A top10 európai régió között szerepel Budapest a magasan képzett munkavállalók aránya alapján. Az Eurostat tavalyi adatok szerint összeállított felmérése szerint a magyar fővárosban a foglalkoztatottak közel kétharmada sorolható a magasan képzettek körébe, amely jóval meghaladja az EU-átlagot (44%). Utóbbi szintet a többi hét magyarországi régió mutatója nem éri el, de sok más EU-tagállamban is megfigyelhető, hogy csupán a főváros mutatója haladja meg az uniós átlagot.

2023. október 15. 13:39 | Tar Gábor

Siralmas a tanárok helyzete Magyarországon, sereghajtók vagyunk az EU-ban

Euróban, illetve az árszínvonalbeli különbségeket kiszűrő vásárlóerő-standardban (PPS) számítva is Magyarországon a legalacsonyabb az általános és középiskolai tanárok fizetése az EU-n belül – derül ki az Európai Bizottság oktatási együttműködési hálózata, az Eurydice pedagógusbérekről szóló éves jelentéséből. A felmérés egyben arra is rámutat, hogy egy általános iskola felső tagozatában tanító hazai pedagógusnak 42 évet kell a pályán eltöltenie ahhoz, hogy megkaphassa a karrierje során megszerezhető legmagasabb fizetést.

2023. október 12. 15:56 | Tar Gábor

Kevesen dolgoznak iskola mellett

A tanulás mellett dolgozó 15-29 éves diákok aránya Magyarországon tavaly csupán 6%-ot tett ki, ami a harmadik legalacsonyabb rátának számít az EU-n belül, csak Romániát (2%) és Szlovákiát (5%) előzzük meg ebben a mutatóban. Az átlag uniós adatok viszont azt mutatják, hogy minden negyedik diák dolgozik (beleértve a részmunkaidős állásokat, diákmunkát is) a közép- vagy felsőfokú tanulmányai mellett. A tanulás közben munkát vállaló fiatalok aránya Hollandiában a legmagasabb, 73%-ot tesz ki.

2023. október 10. 15:00 | Tar Gábor

Megvan, mit kell tennie Magyarországnak! Gyökeres változásokat kérnek tőlünk

Többek között a forgalomalapú ágazati különadók csökkentését, valamint a telefonhívásokra, illetve az sms-ekre kivetett távközlési adó fokozatos kivezetését javasolja a magyar döntéshozók számára a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Going for Growth című jelentésének idei kiadása, amely a fenntartható növekedés biztosítását célzó szakpolitikai intézkedésekre tett javaslatokat a tagállamok számára. Az OECD emellett a helyi vasúthálózatokba történő beruházások növelését is szükségesnek tartaná azon javaslatai keretében, amelyeket négy témakör – termék- és munkaerőpiacok, digitális és zöld átállás, valamint szociális védelem – kapcsán fogalmazott meg a jelentés a Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásaiban. Az szervezet szerint a hazai termelékenység jelentős lemaradást mutat.

2023. október 09. 19:15 | Tar Gábor

Vállalkozási forradalom zajlott Magyarországon

Miközben az EU-tagállamok többségében csökkent az önfoglalkoztatók aránya, addig Magyarországon az ebben a formában dolgozók részesedése enyhén nőtt a 2012-2021 közötti időszakban – derül ki az Eurofound jelentéséből.

2023. október 01. 06:15 | Tar Gábor

Ábrákon mutatjuk, mennyire kell félni a Magyarországot sújtó népesedési katasztrófától

Magyarország lakosságszámának csökkenése az elmúlt időszakhoz képest nagyobb ütemben folytatódik majd a következő évtizedekben – állapította meg a Statisztikai Szemle szeptemberi számában megjelent tanulmány. Az elemzés alapforgatókönyve szerint 2050-re a jelenlegi 9,6 millióról 8,5 millióra csökken az ország népessége. A tanulmány két másik lehetséges forgatókönyvet is felvázolt arra vonatkozóan, hogy mennyi lesz az ország népessége kevesebb mint harminc év múlva. A magas (vagyis a jelenlegi szintet meghaladó) termékenységi rátával jellemezhető forgatókönyvük szerint sem kerülhető el a létszámcsökkenés: ebben a verzióban 800 ezerrel lennénk kevesebben 2050-re. Az úgynevezett nemzetközi vándorlás nélküli szcenárió esetében (amikor a számítás egyáltalán nem veszi figyelembe az országba bevándorlók, illetve az azt elhagyók számát) pedig 8,2 millióra csökkenne az ország lakosságszáma az évszázad közepére.

2023. szeptember 29. 11:30 | Tar Gábor

Hihetetlenül sokat dolgoznak a magyarok

Magyarországon hetente átlagosan 39,6 órát dolgoznak a 20-64 év közötti foglalkoztatottak, ami a hatodik legtöbb heti munkaidőnek számít az EU-n belül – olvasható ki az Eurostat frissen megjelent, tavalyi évre vonatkozó adataiból. Nálunk a heti 40 órát vagy annál többet dolgozók aránya 95% körüli, aminél magasabb szint csak Bulgáriában és Romániában mutatható ki. A hazai foglalkoztatottakon belül – szinte minden EU-tagállamhoz hasonlóan – az alkalmazottakkal rendelkező önfoglalkoztatók dolgoznak a legtöbbet hetente (41,3 órát). Az alkalmazottak pedig heti 39,5 órát dolgoznak itthon, ami ebben a foglalkoztatási formában a hatodik legmagasabb óraszámnak számít az EU-n belül.

2023. szeptember 26. 09:00 | Tar Gábor

Magyarországon a legsanyarúbb a tanárok helyzete

Az OECD-n belül Magyarországon a legalacsonyabb az általános és középiskolai tanárok, valamint intézményvezetők átlagkeresete a felsőfokú végzettségűek fizetéséhez viszonyítva – olvasható ki az OECD idei oktatási jelentéséből. A tavalyi adatokon alapuló felmérésből az is kiderül, hogy az OECD-n belül Magyarországon leghosszabb az az időszak (42 év), amíg a középiskolai tanárok bére a kezdő keresetről eléri a karrier csúcsán megszerezhető legmagasabb fizetést.

2023. szeptember 24. 16:05 | Tar Gábor

Hatalmas a bérszakadék: sokkal többet keresnek Magyarországon a diplomások, mint a többiek

Magyarországon az OECD-tagállamok átlagához képest jellemzően jóval nagyobbak a fizetési különbségek a különböző iskolai végzettségű emberek között – derül ki az OECD oktatásról szóló idei éves jelentéséből. A 25-64 éves magyarok körében az alapképzési diplomával rendelkezők 56%-kal, míg a mesterképzési diplomával rendelkezők több mint duplájával (116%-kal) keresnek többet a középfokú végzettségűekhez képest. Eközben a magyar diplomás nők fizetése az OECD-n belül az egyik legnagyobb mértékben marad el a felsőfokú végzettségű férfiak keresetétől.

2023. szeptember 24. 09:10 | Tar Gábor

Brutális béremelkedés Magyarországon, de így katasztrofális a helyzet

Az EU-n belül Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a munkaerőköltségek 2023 második negyedében az előző év azonos időszakához képest. A mutató egyik összetevőjénél, a béreknél is Magyarországon volt kimutatható a legnagyobb mértékű emelkedés, ami nem is csoda, hiszen az infláció mértéke is nálunk volt a legmagasabb az EU tagországai között a vizsgált időszakban. Ennek hatására pedig nem meglepő, hogy a reálkeresetek nagymértékben csökkennek.

2023. szeptember 23. 20:17 | Tar Gábor

Magyarországon igazán megéri tanulni: ez véd a legjobban a munkanélküliség ellen

Szakképesítést is adó középfokú végzettséggel a 25-34 évesek nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni az OECD tagállamaiban, így Magyarországon is, mint az általános középfokú végzettséggel – derül ki a szervezet oktatásról szóló idei éves jelentéséből, amelynek központi témáját a szakképzés adta. A hazai mutatók szerint a 25-34 év közötti férfiak esetében a szakképesítéssel is rendelkező középfokú végzettségűek 94%-ának volt munkája tavaly, míg az általános középfokú végzettséggel bírók esetében ez csak 83%-ot tett ki. A nők esetében pedig 84%, illetve 77% az arány. 2015-höz képest egyben az OECD-n belül Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben a két nem mutatói közötti eltérés szintje a szakképesítéssel is rendelkező középfokú végzettségűek körében.

2023. szeptember 16. 07:01 | Tar Gábor

Már nem kényszer a határozott idejű munka

Az önszántából különböző okok miatt határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya Magyarországon meghaladja azokét, akik azért vállalnak ilyen munkát, mert nem találtak határozatlan időre szóló állást – ezt mutatják az Eurofound munkaerőpiaci jelentésének legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatai. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség elemzéséből kiderül: Nyugat-Európában a kelet-európai EU-tagállamokhoz képest alacsonyabb a teljes munkaidőben, határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya. Ezekben az országokban az atipikus módon foglalkoztatott legtöbb munkavállaló önkéntes alapon választott részmunkaidőben dolgozik.